6. SPECIÁLIS SZEMÉSZETI VIZSGÁLATOK (folytatás)

6.i. Az elülső csarnok vizsgálata

• határolja elől a cornea hátsó felszíne, körkörösen a csarnokzug a bulbus belseje felé, az iris elülső felszíne, a pupilla területében a lencse és a feladata a csarnokvíz tárolása;
• vizsgálati módszerek: megtekintés, réslámpa, gonioscopia;
• Vizsgálható:
  • a csarnok mélysége: sekély (glaucoma, duzzadó lencse esetén, vagy ha perforáló szemsérülés következtében elfolyt a csarnokvíz) és lehet mély (megalo-cornea, myopia, üvegtestbe luxálódott lencse és aphakia – lencsehiány esetén),
  • tartalma: lehetnek benne limphocyták a cornea hátsó felszínén, fibrin (az irisnek a lencséhez való letapadását, lenövését és ezáltal elzáródást okozhat), lehet idegentest, daganat törmelékek;
  • hyphaema – vér a csarnokban (pl. trauma, műtét, tumor következtében è a beteget letakart szemekkel kell szállítani);
  • hypopion – genny a csarnokban (ulcus, necrosis, endophtalmitis esetén) è súlyos szemészeti elváltozás;

6.j. A szemlencse vizsgálata

• vizsgálati módszerei: megtekintés vagy réslámpa vizsgálat;
• megítélhető a szemlencse átlátszósága (pl. szürke cataracta esetén), helyzete (pl. luxatio esetén a szemlencse a csarnokba vagy üvegtestbe kerülhet);
• törőereje a látásélesség vizsgálat során mutat információt;
• méretét ultrahanggal lehet meghatározni;

6.k. Az üvegtest vizsgálata

megítélhető a tartalma az alábbi vizsgálati módszerekkel:

• szemtükrözéses vizsgálat
  • úszó homályok esetén;
• szemészeti ultrahang vizsgálat
  • vérzés pl. retina ablació esetén, vagy egyéb kóros képletek pl. daganat esetén;

6.l. Gonioscopia (hármastükör) vizsgálat                                                            

• speciális kontaktkagyló melyben 3 különböző dőlésszögű tükör van;
• a réslámpa alatt a csarnokzúg, üvegtest és retina vizsgálható vele;

6.m. Színlátás vizsgálata

Pszeudo-izokromatikus tesztábra

• szűrővizsgálati módszer, de a színtévesztés súlyosságának és típusának meghatározására azonban nem alkalmas;
• az ábrákat színes, kerek vagy szabálytalan alakú pontokból állítottak össze;
• a képeken az átlag-megfigyelő bizonyos betűket, valamilyen számokat, vagy más alakokat lát kirajzolódni, míg ezek az ábrák a színtévesztők számára felismerhetetlenek maradnak;

Anomaloscop

• a színtévesztés vizsgálatára a legismertebb és a legpontosabbnak tartott készülék;

6.n. A szemfenék vizsgálata

ophtalmoscopia

• rutin szemészeti vizsgálat;
• a pupillán keresztül erős fénnyel bevilágítanak a szembe;
• a szem hátsó felszíne (retina) vizsgálatára alkalmas;
• diabeteses és hypertoniás betegek esetében pupilla-tágítás szükséges, mert jobban megítélhetőek a szemfenéki erek (a vizsgálatra kísérővel ékezzen a beteg!);
• nem fájdalmas beavatkozás;
• a szemfenék vizsgálható fundus-kamerával is (pl. a szemfenéki erek FLAG során);
• vizsgálható:
  • papilla: 1,5 mm átmérőjű, ovális alakú képlet, amelynek közepéből lépnek ki a retina erei. A sárga folttól kb. 4 mm-re helyezkedik el oldalirányban.
  • értölcsér: az a terület a papillán, ahol az arteria centralis retinae be-, a vena centralis retinae kilép a bulbusból. Ezen a területen a papilla szintje kissé besüpped a környezetéhez viszonyítva, ez a fiziológiás excavatio (bemélyedés).
  • a papilla kóros elváltozása lehet a pangás (pl. koponyaűri nyomásfokozódás esetén), a mélyen excavált papilla (pl. glaucoma – zöldhályog esetén);
  • a papilla széle: fiziológiásan éles határú, kórosan lehet elmosódott – gyulladás vagy pangás esetén;
  • szemfenéki erek: szűkület, tágulat, neovascularisatio;
  • macula lutea: színe sárgásbarna fiziológiásan, közepén helyezkedik el a fovea, amelynek közepe a foveola centralis ez élénken csillogó, pontszerű fényreflex-szel látható. Térképszerű rajzolat lehet a macula lutea területén az időskori makula degeneráció (AMD) esetén.

optikai koherencia tomograph (OCT)

• non-invazív vizsgáló eljárás, melynek során fénysugarak (lézersugarak) pásztázzák végig a szemfenéki képleteket;
• a vizsgálathoz esetenként a pupilla kitágítása lehet szükséges, így a fénysugarak könnyebben jutnak a szem mélyebb rétegeihez (ebben az esetben a beteg kísérővel érkezzen, mert a pupillatágítás miatt homályos lesz a látása!);
• a vizsgálat egyes szakaszában mozdulatlanul, nyitott szemmel,  10-15 másodpercig pislogás nélkül egy pontra kell nézni, fókuszálni a vizsgáló személy instrukcióját követve;
• megítélhetőek a szemfenék kóros elváltozásai pl. diabetes mellitus esetén, glaucoma esetén, időskori makula degeneráció (AMD) esetén, és a makula egyéb megbetegedései esetén;

6.o. Látásélesség (vízus) vizsgálat                                                                 

1. Távoli (Kettesy-féle) látásélesség

• a két szem vízusát külön-külön határozzuk meg (előbb a jobb majd a bal);
• próbalencsékkel történik a korrekció meghatározása;
• hazánkban ez az általános elfogadott, szabványosított olvasótábla;
• a beteg 5 méterre ül a látás próbatáblától, amelyeken felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, pl. betűk, számok vannak. Ezeket nevezzük optotypeknek (egyéb optotypek is lehetnek: pl. a Landolt-féle gyűrű, Ammon-jel, Snellen-villa);
• gyerekek látásélesség felvételéhez speciális mintákkal ellátott olvasótábla használható;
• a látásélesség korrekciója próbalencsékkel történik;

2. Közeli (Csapody-féle) látásélesség

• olvasó táblával 30 – 40 cm-ről történik a vizsgálat;
• presbiopia kiszűrése céljából is végezhető;
• a látásélesség korrekciója próbalencsékkel történik;

3. ETDRS tábla

• rutinmódszerek közé nem sorolható, de tudományos közleményekben már ez a módszer alkalmazása szükséges;
• ETDRS tábla esetén 4m-re helyezkedik el a beteg az olvasótáblától;

A) Közeli látásvizsgáló tábla                                             

B) ETDRS tábla

6.p. Fényérzés vizsgálat

• teljesen sötét szobában 5 méterről a retina működőképességét vizsgáljuk gyertyafénnyel;
• sérülések után kiemelt jelentőségű;

6.r. Kritikus fúziós frekvencia vizsgálat (CFF)

• a szemet egyre gyorsuló ütemben egymást követő különálló fényjelek érik és ez fényvibrálást vált ki;
• a rezgés frekvenciáját fokozva a fényjelek egybefolynak (kritikus határ) – egybeolvadva folyamatos fényt lát a szem è ez a kritkus érték a másodpercenkénti frekvenciaszám szerint szokás megadni (40/s);
• alkalmas a látóideg, látókéreg, és retina betegségeinek diagnosztizálására

6.s. Látótér (perimetria) vizsgálat

• a látótér a térnek azon része, amit egy pont fixálása során egyidejűleg látunk;
  • az ép látótér temporalisan 90°, felül 55°, alul 65°, nasalisan alul 50°, nasalisan felül 60°-ig terjed;
• kiemelt jelentőségű neurológiai betegségekben, glaucoma kivizsgálásában;
• formái:
  • kinetikus perimetria (Goldman-féle periméter): a fénypontot a vizsgáló a perimétergömbben a periféria felől a középpont felé mozgatja;
  • statikus perimetria: során a vizsgáló jel nem mozog, hanem különböző helyeken különböző fényintenzitásokkal jelenik meg;
  • amsler-rács: időskori macula degeneratio (AMD) diagnosztikában kiemelt jelentőségű;

6.t. Szemnyomásmérés (tonometria)

• a szemnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm);
• a szemnyomást a csarnokvíz termelődése és keringése tartja fent;
• a vizsgálat kiemelt jelentőségű a glaucoma diagnosztikájában és a beteg gondozása során is rutin vizsgálat;
• a szemnyomás értéke megítélhető: tapintással (pontatlan), applanációs tonometriával, impressziós tonometriával és non-kontakt tonométerrrel;

applanációs tonometria

• kézi vagy réslámpára szerelt eszközzel történik;
• szemcseppel történő helyi érzéstelenítést követően fluorescein festést alkalmaznak;
• a beteg fejét a réslámpa áll- és homloktartó segítségével rögzíteni kell;
• a beteg tágra nyitja a szemét és egyenesen előre néz, majd a tonométer mérőfejét az orvos óvatosan a szaruhártyához érinti;
• a mérőfejecske optikai részét, valamint a szaruhártyát a réslámpa fényével megvilágítjuk;
• az orvos a tonométer beállító gombjával egész finoman nyomja a szaruhártyát, az ehhez szükséges nyomást a beállító gombon tudja leolvasni, ez adja meg a szem belső nyomását;

impressziós tonometria (Siötcz – féle tonométer)

• helyi érzéstelenítés történik szemcseppel;
• a beteget vízszintesen elhelyezzük, tágra nyitja szemét, szemrést feltárjuk és egyenesen felfelé néz;
• a tonométer mérőfejét az orvos óvatosan a szaruhártyához érinti merőlegesen a mérendő szem corneájának közepére;
• a mérlegkar elmozdul, a mért értéket az orvos leolvassa majd táblázat segítségével átszámolja és Hgmm adja meg a szemnyomás értékét;

non-kontakt tonométer

• a szem érintése nélkül, a szaruhártyára irányuló rövid levegőfújás segítségével mér;

6.u. kancsalsági vizsgálatok

• egyszemes takarási próba;
• Maddox-próba;
• a falon 5 méterre elhelyezett keresztalakú jelet néz a beteg két szemmel úgy, hogy az egyik szem elé hasábokat helyezünk, ezáltal a beteg egyik szemével a keresztet, a másikkal egy vonalat lát. A két kép egymáshoz viszonyított helyzetéből következtetünk a kancsalság formájára és a kancsalsági szögre.

Illés Ilona 

Felhasznált irodalom: Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.