A SZEMÉSZETI VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK FELOSZTÁSA

1. Anamnézis felvétel
2. Fizikális vizsgálatok
3. Képalkotó diagnosztika
4. Laboratóriumi diagnosztika
5. Műszeres – eszközös vizsgálatok
6. Speciális szemészeti vizsgálatok

1. ANAMNÉZIS FELVÉTEL

• egyéni anamnézis (pl. jelen panaszok, tünetek, a korábbi betegségek/szembetegségek);
• családi anamnézis (családban előforduló szemészeti betegségek (pl. zöldhályog, diabeteses szemfenéki érkárosodás, stb.);
• szociális anamnézis (látáskárosodás esetén kiemelt jelentőségű lehet pl. a beteg lakókörnyezete);
• foglalkozási anamnézis (pl. tartós irritáció munkavégzés közben pl. fűrészpor, vagy szemsérülések esetén is a munkavégzés feltételei adottak-e, használja-e a munkavédelmi eszközöket, stb.);
• gyógyszertani anamnézis (pl. a gyógyszerérzékenység);

2. FIZIKÁLIS VIZSGÁLATOK

2.a. Megtekintés (inspectio)

melynek során megítélhetőek:

• arc megtekintésekor a szem élettani és kóros elváltozásai (pl. szemgolyó megléte vagy hiánya, a szemgolyó mérete (pl. pajzsmirigybetegség esetén jellemző lehet az exophtalmus), a szemgolyók állása (pl. a kancsalság);
• szemészeti gyulladások (pl. a szem vörössége esetén);
• a szemkörnyékén előforduló elváltozások közül pl. ekcéma, és egyéb bőrt érintő gyulladásos betegségek,
• bőrdaganatok a szemhéjon (pl. basalioma, fibroma), szemhéjak egyéb elváltozásai (pl. árpa, jégárpa), a szempillák állapota (pl. trichiasis – a szempillák rendellenes helyzete);
• a szemhéjak hibás állása (kancsalság),
• sérülések (pl. sebzés a szemhéjon, vagy haematoma a szem környékén);
• pupilla tágassága (drogfogyasztás vagy gyógyszerhatás esetén);
• a pislogás gyakorisága (ritka: exophtalmus – szemgolyó kóros kidülledése esetén, és ittasság esetén, gyakori: erős fény közelítése, idegentest vagy szárazszeműség esetén);
• a szemhéjszéli gyulladások, szemhéjcsüngés;
• a szemben lévő idegentest (pl. rovar);
• belszervi elváltozások: a szem ínhártyájának (sclerájának) a színe belszervi betegségekre utalhat – icterusos (sárga) lehet máj-, epebetegségek esetén, suffuisio (bevérzés) jelentkezhet hypertonia esetén;

A szemhéjak belső felszínének megtekintéses vizsgálata a felső szemhéj kifordításával, vagy az alsó szemhéj lehúzásával.

A felső szemhéj megtekintése során felismerhető gyulladás, vagy a szemhéjba rögzült idegentest, míg az alsó szemhéj lehúzása során a kötőhártya vizsgálható (mely lehet vérbő pl. kötőhártya gyulladás esetén, és lehet sápadt, vértelen pl. anaemia esetén) de a belső árpa is felismerhető.

2.b. Tapintás (palpatio)

Alkalmazható:

• a szemnyomás meghatározására (szemnyomás-értéket pontosan nem lehet ezzel a módszerrel megítélni, de akut glaucomás roham esetén a bulbus kőkemény tapintata utalhat az emelkedett szemnyomás értékre);
• szemhéjak szélén lévő elváltozások esetén (pl. jégárpa);

3. KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

• koponya röntgen

alkalmas az orbita (szemüreg) vizsgálatára (pl. sérülés esetén) és perforáló szemsérülés esetén rtg árnyékot adó idegentest esetén;

• CT/MRI vizsgálat

neurológiai hátterű szemészeti betegségek esetén vagy perforált szemsérülések esetén idegentest keresés céljából végezhető;

• ha a feltételezett idegentest anyaga nem ismert vagy feltehetően ferromágneses hatású – vagyis a mágneses térrel kölcsönhatásba léphet – MR vizsgálatot végezni tilos, mert az elmozduló szilánk végzetes károsodást okozhat!

• szemészeti ultrahang vizsgálat

többféle céllal végezhető, pl.

• üvegtesti vérzések diagnosztizálásakor, ha a szemfenék állapota szemfenék-tükrözéssel nem ítélhető meg,
• Basedow-kór esetén az orbitopathia megítélésére
• szürkehályogműtét előtt a beültetendő műlencse megtervezésére;
• perforáló szemsérülés esetén idegentest-keresés céljából;

A szemhéjakon keresztül egy speciális méretű vizsgálófejjel történik a fájdalmatlan vizsgálat.

• fluoresceinangiográfia (FLAG)

Lényege: olyan invazív diagnosztikus eljárás, melynek során a retina (ideghártya) ereit speciális kontrasztanyaggal úgynevezett fluoresceinnel megfestik.

Indikációi: a szemfenéki erek károsodásával járó állapotok, pl. diabeteses retinopathia, AMD (időskori makula degeneráció), stb.

A vizsgálat jellemzői:

• a vizsgálat előjegyzés alapján történik szemészeti vizsgálóhelyiségben;
• a beteg részletes tájékoztatását követően a beteg írásos beleegyezése szükséges;
• a beavatkozás előtt a kontrasztanyag-érzékenységről tájékozódni kell;
• a jó minőségű felvételek készítéséhez szükséges a beteg pupillájának tágítása è a beteg kísérővel érkezzen!!!
• a pupillatágítás előtt a szemnyomást ellenőrizni kell;
• a beavatkozás során a beteg alkarjának vénájába fluoresceint fecskendeznek, és egyidejűleg figyelik a festék megjelenését a retina ereiben.
• a kontrasztanyag útját speciális funduskamerán keresztül követik nyomon és ezzel készülnek a felvételek, mely felvételek számítógépes feldolgozást követően értékelhetőek;
• a festék először az artériákban jelenik meg (artériás fázis), majd egyszerre látszik az artériában és vénában (arterio-venosus fázis), végül a festék kiürülésével csak a véna látható (vénás fázis);
• az erek normálisan nem engedik át a festéket, kóros körülmények között azonban festékszivárgás lép fel, de láthatóak az érelzáródások is;

4. LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA

• vérvizsgálatok
• általános vérvizsgálatok (pl. általános rutin labor: elektrolitok, enzimek, máj-, vesefunkció, vérkép, süllyedés, coagulogram, stb.);
• immunológiai vizsgálatok (immunglobulinok, antitest-meghatározások);
• vércukorszint meghatározás;

• conjuctiva váladék mintavétele
• mintavétel a conjuctiván lévő patogén kórokozó kimutatására és az antibiotikum-érzékenységük vizsgálata;
• szemészeti gyulladások esetén alkalmazott eljárás;

5. MŰSZERES – ESZKÖZÖS VIZSGÁLATOK

• testsúlymérés, vérnyomásmérés – utóbbi a szemészeti szakterületen is fontos diagnosztikai értékkel bír;

6. SPECIÁLIS SZEMÉSZETI VIZSGÁLATOK

6.a. A bulbus vizsgálata

• szemgolyó mozgás-vizsgálata
  • a vizsgáló egy tárgyat fixtáltat a beteg szemével, mely tárgyat mozgatva a beteg a szemével követi a tárgy mozgását
  • neurológiai esetekben, exophalmus esetén alkalmazható;
  • kóros, ha a tárgy mozgáskövetése megszűnik vagy a szemmozgás során a beteg többes látást észlel;

• Hertel – féle exophtalmométer
• orbitaszél és a cornea centruma közötti távolság mérése;
• normális viszonyok között 16-17 mm, 22 mm feletti érték exophthalmusra utal;

• réslámpa vizsgálat
• rutinvizsgálat;
• a vizsgálat során erős fénnyel kivilágított rés optikailag hibátlan képét vetítjük a szemre;
• a kép hasáb alakú, amelynek szélességét és magasságát lehet változtatni;
• a rést vízszintes síkban mozgatva, különböző irányokból vetítve, nagyítva szemlélhető az okuláron keresztül (a nagyítás 6-60-szoros lehet);
• a szem alaposabb megítélését, illetve mélyebb rétegeinek vizsgálatát teszi lehetővé (pl. cornea, iris, pupilla, sclera);
• ha a réslámpa fénye és a szemgolyó közé különböző lencséket iktatnak, akkor a szemgolyó belseje is vizsgálható;

6.b. Könnyszervek vizsgálata

• Schirmer – próba
• rutinszerűen alkalmazott teszt, az alsó szemhéj külső harmadába illesztett speciális szűrőpapír-csíkkal történik a könnytermelés meghatározása;
• 5 perc alatt a szűrőpapír kb. 15 mm hosszan nedvesedik;
• két formája van: Schirmer I. teszt esetén a papírcsík behelyezése reflexkönnyezést válthat ki (az alapszekréció mérése nehezebben megítélhető), a Schimer II teszt esetén érzéstelenítő szemcsepp adását követően a szűrőpapírcsík behelyezését követően az alapszekréciót mérik, ennek alsó határa 5 perc alatt 5 mm nedvesítés;
• a vizsgálat során a beteg a szemrést lazán csukva tartja;
• 5 mm-nél kevesebb nedvesedés esetén, csökkent könnytermelés áll fent;

• Könnytömlő megnyomása
• belső szemzúg alatt az orbita nasalis részét megnyomva gennyes váladék ürülhet az alsó könnyponton át a szemrésbe a könnyelvezető-rendszer gyulladása esetén;

• BUT (könnyfilm felszakadási idő mérése)
• fluorescein festés után a réslámpa alatt figyeljük, hogy ha a beteg nyitva tartja a szemét és nem pislog hány másodperc múlva szakadozik fel a könnyfilm és jelenik meg száraz folt a cornea felszínén;

• Festés
• flurescein festék juttatása a kötőhártyára a festékkel átitatott papírcsíkkal, majd a beteggel 1-2 perc után a kifújatjuk az orrát è ha a festék az papírzsebkendőn megjelenik spontán könnyelvezetés van;

• Könnyutak átjárhatóságának vizsgálata – átfecskendezéssel
• csecsemőknél vagy műtétek előkészítéseként alkalmazzák könnypont-tágítást követően a könnyutak átmosására;
• helyi érzéstelenítést követően végezendő beavatkozás;

6.c. A kötőhártya vizsgálata

• a szemrés feltárását követően történik megtekintéssel;
• a szemrés feltárása történhet kézzel (ujjal/pálcával), Desmares-kanállal, szemhéjterpesztővel (pl. műtétek során);
• megítélhető a conjuctíva vérbősége ( conjuctivitis esetén) vagy a csomók megjelenése (pl. trachoma, conjuctivitis follicularis esetén);
• ajánlott természetes fényben vizsgálni először, réslámpás vizsgálattal nagyítva is vizsgálható;

(képek forrása: www.tankonyvtar.hu / Petrányi Gyula: Belgyógyászati diagnosztika, 2009.)

6.d. Ínhártya (sclera) vizsgálata

• a szemrés feltárását követően történik megtekintéssel;
• színe májbetegség esetén sárga színű (icterusos), gyulladás esetén vörös és kékesvörös színű;
• foltok megjelenése daganatra utaló jel lehet;
• suffusio (bevérzés) hypertonia miatt is kialakulhat;

6.d. A szaruhártya (cornea) vizsgálata

• érzékenység vizsgálata
  • érzékenysége megszűnhet (pl. maródásos szemsérülés, kontaktlencse viselés alkalmával);
  • vizsgálata: sodort vatta hegyének érintésével váltható ki élettanilag a reflexes pislogás, mely érzéketlenség esetén elmarad;
• a cornea vastagsága mérhető réslámpára szerelhető pachyméterrel és ultrahanggal (megvastagodott pl. gyulladásnál, vékonyabb ha heges);
• felszíne megítélhető flurescein festéssel è hámhiány, cornea-fekély így ismerhető fel;
• átlátszósága: borús lehet pl. gyulladás esetén;
• a görbülete gyulladás, heg következtében változhat, vagy keratoconus (a cornea kúp alakú elődomborodása) esetén is eltérhet az élettanitól;

                                                                                                corneafekély és keratoconus

6.e. A szivárványhártya (iris) vizsgálata

• megtekintéssel is megítélhető, pontosabb információt a réslámpa vizsgálat nyújt;
• színe: albinók esetén piros, de lehet bicolor (egy szemen két szín található), és lehet heterochromia (a két szem színe eltérő);
• elhelyezkedése is megítélhető trauma esetén elcsúszik;

6.f. A pupilla vizsgálata

• normálisan középen helyezkedik el, közepesen tág, kerek;
• a két pupilla egyenlő és reakciói normálisak;
• helyzete: centrálisan vagy excentrálisan
• alakja rendell., sérülés, beidegzési zavar
• a két pupilla tágassága gyógyszerhatás pl. Atropin, trauma pl. agykoponya sérülés, CO₂ mérgezés, kóma.

Illés Ilona

Egészségügyi szaktanár