A szem feladata: a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ingerületté alakítása és az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez mely alapján a látás létrejön. A látószerv a legfontosabb érzékszerv.

A látószerv (organum visus) részei:

1. szemgolyó (bulbus oculi);
2. látóideg (nervus opticus) és annak központi idegrendszeri kapcsolatai;
3. járulékos szervek:
   • szemmozgató izmok;
   • szem védőkészülékei;
   • könnykészülék;

Szem elhelyezkedése

A szemgolyó a szemüregben helyezkedik el. A szemüreg (orbita) az arckoponya része, melyet zsírszövet tölt ki. A szemüreget egy kötőszövetes lemez (Tenon-tok) határol a szem felé.

A szem felépítése

• Szemgolyó (bulbus oculi)
• megközelítőleg gömb alakú páros szerv;
• a szemüregben zsíros kötőszövettel körülvéve helyezkedik el;
• 24 mm az átmérője;
• a szemgolyó fala 3 rétegű:
  1. külső rostos réteg (tunica fibrosa);
  2. középső réteg (tunica vasculosa);
  3. belső idegréteg (tunica nervosa);
• a szemgolyóban találhatóak a fénytörési közegek, melyek szerepe a látásélességet biztosításában van;

1.a.) Külső réteg

Ínhártya (sclera)

• kis területen látható > a szem fehér színű területe;
• kevésbé rugalmas, fehér szövet;

Szaruhártya (cornea)

• a szem legkülső rétege, mely óraüvegszerűen domborodik elő;
• védi a szemlencsét és a szivárványhártyát;
• megtöri a fényt è törőereje + 43 D;
• ereket nem tartalmaz, táplálása diffúzió révén megy végbe, a cornea hámja az oxigént a levegőből nyeli el;
• nagyon érzékeny a kiszáradásra;
• sok idegvégződése van > ezek a receptorok érzékelik a cornea nedvességét és a mechanikai ingereket (cornea reflex);
• a receptorokban képződött ingerület hatására pislogás vagy erőteljes szemhéjzárás következik be;

1.b.) Középső réteg (uvea)

Érhártya (chorioidea)

• gazdagon erezett réteg, feladata a retina táplálása;

Szivárványhártya (iris)

• a szaruhártya mögött helyezkedik el;
• feladata, hogy a lencsére jutó fény mennyiségét szabályozza a pupilla tágasságával;
• sok színanyag van benne, ezért színes > ezek a színek határozzák meg a szem színét;
• szélén gyűrűs izom helyezkedik el
  • musculus sphincter pupillae > a pupillát szűkíti, a nervus oculomotoricus idegzi be;
  • musculus dilatator pupillae > a pupillát tágítja, beidegzését a nervus sympaticus látja el;

• pupilla: a pupilla nem más, mint a szivárványhártyán levő rés è ezen keresztül jut a fény a lencsébe;
• látszólag a pupilla szűkül és tágul, valójában a szivárványhártya;

Sugártest (corpus ciliare)

• az iris mögött helyezkedik el gyűrűs alakban;
• belsejében a sugárizom található è a szemlencse alakjának változtatását biztosítja (lencsefüggesztő rostok segítségével);
• másik fontos feladata a csarnokvíz termelése, mely folyadék a szem belnyomását biztosítja;

1.c.) Belső réteg

Ideghártya (retina)

• szövettanilag 10 rétegből épül fel > a második rétegben helyezkednek el a csapok és pálcikák;
• csapok: magas ingerküszöbű színérzékeny receptorok, melyek csak erős fényben működnek (a színlátás receptorai) és az éles látás helyén találhatóak;
• pálcikák: alacsony ingerküszöbű nem színérzékeny receptorok gyenge megvilágítás mellett is működőképesek è ezek felelősek az éjjeli látásért (ún. szürkületi látás);

retina széli részén (perifériásan) több a pálcika, amelyek a rodopszint (látóbíbort) tartalmaznak > fehérjéből és A vitaminból, sötétben (szürkületben) épül fel, de fény hatására lebomlik;

A retinán két különleges hely van:

• sárgafolt (macula lutea) az éles látás helye (másnéven: foeva centrális)  itt a csapok

  

  helyezkednek el;

• vakfolt (papilla) è itt nincsenek fényérzékelő sejtek (sem csapok, sem pálcikák), tehát itt éles látás nem jön létre, a szemgolyóba a retina erei, idegei itt lépnek be és ki;

A szem fénytörési közegei

1. szaruhártya (cornea)
2. szemlencse (lens crystaleina)

• kettős domborulatú (bikonvex) lencse;
• részei: lencse tok, kéreg és mag;
• hosszanti átmérője 9 mm;
• ereket nem tartalmaz;
• a kéregállomány rugalmassága idősebb korban csökken;
• a széli része mentén tapadnak a lencsefüggesztő rostok > ezekkel körkörösen rögzül a sugártesthez;
• a lencse domborúságának változását, éleslátásra való beállítását a sugártest biztosítja > az akkomodáció (alkalmazkodás) szerve;

3. Csarnokvíz (humor aqurens)

• szőlőcukrot, kevés fehérjét és karbamid-nitrogént tartalmazó víztiszta folyadék;
• sugártest termel filtráció révén;
• két szemcsarnok között kering – pupillán keresztül kerül az elülső csarnokba, ahonnan felszívódik a cornea sclerális határon lévő un. Schlemm- csatornákba;
• elülső csarnok: cornea (szaruhártya) és iris (szivárványhártya) között,
• hátsó csarnok: iris és lencse között;

4. Üvegtest (corpus vitreum)

• a lencse és a retina közti teret tölti ki è a szemgolyó alakját biztosítja;
• kocsonyás anyag, melynek kb. 98 % – a víz;

2. Látóideg (nervus opticus) – 2. agyideg

• nem perifériás ideg, hanem az agynak olyan részeként tekinthető, amely összeköttetést létesít a szemgolyó és az agykéreg között
• itt gyűlnek össze a retináról elvezető idegsejtek nyúlványai;
• a központi idegrendszeri kapcsolatai:
  • az agyalapon látóidegkereszteződésből (chiasma opticum) indul ki a rostos látóköteg (tractus opticus), mely az occipitalis lebeny hátsó pólusán keresztül a látás kérgi központjába fut.
  • A látás elsődleges kérgi központja a Brodmann 17 mező. Az ezt körülvevő Brodmann-mezők (18 és 19) a színlátás, térlátás, binocularis látás központjai.

A jobboldali látótér a bal féltekére vetül, míg a baloldali látótér a jobb féltekére vetül.

3. A szem járulékos részei

4. 1. Szemmozgató izmok

• a szemüreg falában erednek és az ínhártyába sugározva tapadnak;
• hét haráncsíkolt szemizom van:
  • 4 egyenes (alsó-felső, külső-belső);
  • 2 ferde (felső-alsó);
  • a szemhéj saját emelő izma;
• a szemmozgató izmok beidegzését a agyideg (a közös szemmozgató ideg – nervus oculomotoricus), a IV. agyideg (a sodorideg – nervus ), és VI. agyideg (a távolító ideg – nervus abductor) látja el, mely biztosítja, hogy összerendezett a két szem mozgása;

3.2. Szemvédő berendezések

1. Szemhéj (palpebra)

• külső felszínét bőr borítja, belső felszínén kötőhártya található;
• vázát porckeménységű kötőszövet alkotja;
• mechanikai védelmet biztosít;
• az alsó és felső szemhéj a szemrést fogja körül;
• széli részein pillaszőrök (cilia) található, belső részében a könnyhús (caruncula lacrimális);

2. kötőhártya (conjuctiva)

• érzékeny vékony hártya, mely a szemhéjak belső felszínét borítja;
• erekben nyiroktüszőkben gazdag;

3.3. Könnykészülékek

• részei: könnytermelő mirigyek és a könnyelvezető rendszer
• könnymirigy (glandula lacrimális): a szemgödör külső és felső sarkában foglal helyet, mogyorónyi nagyságú külső elválasztású mirigy. Váladéka a könny (lacrima), ami 1,3 % NaCl tartalmú víztiszta folyadék. IgA immunglobulint és fehérjét tartalmaz.
• A könny szerepe: meggátolja a szem kiszáradását, kimossa a szennyeződéseket és enyhe baktericid hatású.

  

• Könnyelvezető rendszer részei:
  • könnypont;
  • könnytó;
  • könnycsatornácska;
  • könnytömlő/könnyzacskó;
  • könnylevezető csatorna; 

A könny a könnyponton keresztül ürül, és a könnytóban gyűlik össze > a könnycsatornácska > könnyzacskó > végleges elvezetés az orrüreg alsó járatába történik.

A SZEMGOLYÓ VÉRELLÁTÁSA

Artériás ellátás

A szemgolyó és az orbita vérellátását az arteria ophthalmica biztosítja, amely az arteria carotis internából ered, és a nervus opticussal (látóideggel) együtt a foramen opticumon keresztül (a szemgödörnek a koponyaüregbe vezető nyílása lép az orbitába. Az arteria ophtalmica két ágra oszlik, melynek egyik ága az arteria retinae lesz.

Vénás rendszer

A vénás vért a vena ophthalmica szedi össze, amely a fissura orbitalis superioron (ami az orbita külső és alsó falán található hasadékon) keresztül a sinus cavernosusba (a szem mögött, a koponyacsontban elhelyezkedő, vért tartalmazó üregbe) torkollik majd a fej vénás rendszeréhez csatlakozik.

A LÁTÁS MECHANIZMUSA

A szem egy összetett optikai rendszer. A szem optikai rendszere a külvilág fordított állású, kicsinyített, valós képét vetíti pontosan a retinára.

A fény útja az ideghártyáig:

szaruhártya > csarnokvíz (az elülső szemcsarnokban a szaruhártya – szivárványhártya között és a hátulsó szemcsarnokban a szivárványhártya – szemlencse között kering) >pupilla (a fényerőt szabályozza) >  szemlencse > üvegtest > ideghártya.

A fénytörés

• a fénytörés mértékegysége a dioptria (D);
• a szem fénytörése nem állandó, a távoli és közeli tárgyak élesen látásához a szemlencse rugalmassága szükséges;
• a szem belsejében a körkörös lefutású sugárizom megfeszítésével a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, ezáltal az addig kifeszített helyzetben lévő szemlencse domborúsága fokozódik è növekszik a törőerő;
• az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága folyamatosan csökken;
• ha az akkommodációs képesség 3 dioptria alá csökken presbyopia-ról (öregszeműség) beszélünk;

Binocularis látás lényege: két szemmel nézzük a tárgyakat mégis egynek látjuk. A két szem retináján leképeződött tárgy a központi idegrendszerben egy közös képpé olvad össze;

Illés Ilona, egészségügyi szaktanár

Összefoglalásként:

Felhasznált irodalom:

Donáth Tibor: Anatómia-élettan. Medicina Könyvkiadó, 2008.

Kardos Lídia: Anatómia- Élettan. Műszaki Könyvkiadó, 2017.

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.