A szem feladata: a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ingerületté alakítása és az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez mely alapján a látás létrejön. A látószerv a legfontosabb érzékszerv.

A látószerv (organum visus) részei:

  1. szemgolyó (bulbus oculi);
  2. látóideg (nervus opticus) és annak központi idegrendszeri kapcsolatai;
  3. járulékos szervek:
    • szemmozgató izmok;
    • szem védőkészülékei;
    • könnykészülék;

Szem elhelyezkedése

A szemgolyó a szemüregben helyezkedik el. A szemüreg (orbita) az arckoponya része, melyet zsírszövet tölt ki. A szemüreget egy kötőszövetes lemez (Tenon-tok) határol a szem felé.

A szem felépítése

  • Szemgolyó (bulbus oculi)
  • megközelítőleg gömb alakú páros szerv;
  • a szemüregben zsíros kötőszövettel körülvéve helyezkedik el;
  • 24 mm az átmérője;
  • a szemgolyó fala 3 rétegű:
    1. külső rostos réteg (tunica fibrosa);
    2. középső réteg (tunica vasculosa);
    3. belső idegréteg (tunica nervosa);
  • a szemgolyóban találhatóak a fénytörési közegek, melyek szerepe a látásélességet biztosításában van;

1.a.) Külső réteg

Ínhártya (sclera)

  • kis területen látható > a szem fehér színű területe;
  • kevésbé rugalmas, fehér szövet;

Szaruhártya (cornea)

  • a szem legkülső rétege, mely óraüvegszerűen domborodik elő;
  • védi a szemlencsét és a szivárványhártyát;
  • megtöri a fényt è törőereje + 43 D;
  • ereket nem tartalmaz, táplálása diffúzió révén megy végbe, a cornea hámja az oxigént a levegőből nyeli el;
  • nagyon érzékeny a kiszáradásra;
  • sok idegvégződése van > ezek a receptorok érzékelik a cornea nedvességét és a mechanikai ingereket (cornea reflex);
  • a receptorokban képződött ingerület hatására pislogás vagy erőteljes szemhéjzárás következik be;

1.b.) Középső réteg (uvea)

Érhártya (chorioidea)

  • gazdagon erezett réteg, feladata a retina táplálása;

Szivárványhártya (iris)

  • a szaruhártya mögött helyezkedik el;
  • feladata, hogy a lencsére jutó fény mennyiségét szabályozza a pupilla tágasságával;
  • sok színanyag van benne, ezért színes > ezek a színek határozzák meg a szem színét;
  • szélén gyűrűs izom helyezkedik el
    • musculus sphincter pupillae > a pupillát szűkíti, a nervus oculomotoricus idegzi be;
    • musculus dilatator pupillae > a pupillát tágítja, beidegzését a nervus sympaticus látja el;
  • pupilla: a pupilla nem más, mint a szivárványhártyán levő rés è ezen keresztül jut a fény a lencsébe;
  • látszólag a pupilla szűkül és tágul, valójában a szivárványhártya;

Sugártest (corpus ciliare)

  • az iris mögött helyezkedik el gyűrűs alakban;
  • belsejében a sugárizom található è a szemlencse alakjának változtatását biztosítja (lencsefüggesztő rostok segítségével);
  • másik fontos feladata a csarnokvíz termelése, mely folyadék a szem belnyomását biztosítja;

 

1.c.) Belső réteg

Ideghártya (retina)

  • szövettanilag 10 rétegből épül fel > a második rétegben helyezkednek el a csapok és pálcikák;
  • csapok: magas ingerküszöbű színérzékeny receptorok, melyek csak erős fényben működnek (a színlátás receptorai) és az éles látás helyén találhatóak;
  • pálcikák: alacsony ingerküszöbű nem színérzékeny receptorok gyenge megvilágítás mellett is működőképesek è ezek felelősek az éjjeli látásért (ún. szürkületi látás);

retina széli részén (perifériásan) több a pálcika, amelyek a rodopszint (látóbíbort) tartalmaznak > fehérjéből és A vitaminból, sötétben (szürkületben) épül fel, de fény hatására lebomlik;

 

A retinán két különleges hely van:

  • sárgafolt (macula lutea) az éles látás helye (másnéven: foeva centrális)  itt a csapok
    6.jpg
    (kép forrása: www.tankonytar.hu)

    helyezkednek el;

  • vakfolt (papilla) è itt nincsenek fényérzékelő sejtek (sem csapok, sem pálcikák), tehát itt éles látás nem jön létre, a szemgolyóba a retina erei, idegei itt lépnek be és ki;

A szem fénytörési közegei

  1. szaruhártya (cornea)
  2. szemlencse (lens crystaleina)
  • kettős domborulatú (bikonvex) lencse;
  • részei: lencse tok, kéreg és mag;
  • hosszanti átmérője 9 mm;
  • ereket nem tartalmaz;
  • a kéregállomány rugalmassága idősebb korban csökken;
  • a széli része mentén tapadnak a lencsefüggesztő rostok > ezekkel körkörösen rögzül a sugártesthez;
  • a lencse domborúságának változását, éleslátásra való beállítását a sugártest biztosítja > az akkomodáció (alkalmazkodás) szerve;
  1. Csarnokvíz (humor aqurens)

  • szőlőcukrot, kevés fehérjét és karbamid-nitrogént tartalmazó víztiszta folyadék;
  • sugártest termel filtráció révén;
  • két szemcsarnok között kering – pupillán keresztül kerül az elülső csarnokba, ahonnan felszívódik a cornea sclerális határon lévő un. Schlemm- csatornákba;
  • elülső csarnok: cornea (szaruhártya) és iris (szivárványhártya) között,
  • hátsó csarnok: iris és lencse között;
  1. Üvegtest (corpus vitreum)

  • a lencse és a retina közti teret tölti ki è a szemgolyó alakját biztosítja;
  • kocsonyás anyag, melynek kb. 98 % – a víz;
5
(kép forrása: www.ocuvite.hu)
  1. Látóideg (nervus opticus) – 2. agyideg

  • nem perifériás ideg, hanem az agynak olyan részeként tekinthető, amely összeköttetést létesít a szemgolyó és az agykéreg között
  • itt gyűlnek össze a retináról elvezető idegsejtek nyúlványai;
  • a központi idegrendszeri kapcsolatai:
    • az agyalapon látóidegkereszteződésből (chiasma opticum) indul ki a rostos látóköteg (tractus opticus), mely az occipitalis lebeny hátsó pólusán keresztül a látás kérgi központjába fut.
    • A látás elsődleges kérgi központja a Brodmann 17 mező. Az ezt körülvevő Brodmann-mezők (18 és 19) a színlátás, térlátás, binocularis látás központjai.

A jobboldali látótér a bal féltekére vetül, míg a baloldali látótér a jobb féltekére vetül.

  1. A szem járulékos részei

  2. 1. Szemmozgató izmok

  • a szemüreg falában erednek és az ínhártyába sugározva tapadnak;
  • hét haráncsíkolt szemizom van:
    • 4 egyenes (alsó-felső, külső-belső);
    • 2 ferde (felső-alsó);
    • a szemhéj saját emelő izma;
  • a szemmozgató izmok beidegzését a agyideg (a közös szemmozgató ideg – nervus oculomotoricus), a IV. agyideg (a sodorideg – nervus ), és VI. agyideg (a távolító ideg – nervus abductor) látja el, mely biztosítja, hogy összerendezett a két szem mozgása;
4
(kép forrása: Donáth Tibor: Anatómia-élettan)

3.2. Szemvédő berendezések

  1. Szemhéj (palpebra)

  • külső felszínét bőr borítja, belső felszínén kötőhártya található;
  • vázát porckeménységű kötőszövet alkotja;
  • mechanikai védelmet biztosít;
  • az alsó és felső szemhéj a szemrést fogja körül;
  • széli részein pillaszőrök (cilia) található, belső részében a könnyhús (caruncula lacrimális);
  1. kötőhártya (conjuctiva)

  • érzékeny vékony hártya, mely a szemhéjak belső felszínét borítja;
  • erekben nyiroktüszőkben gazdag;

3.3. Könnykészülékek

  • részei: könnytermelő mirigyek és a könnyelvezető rendszer
  • könnymirigy (glandula lacrimális): a szemgödör külső és felső sarkában foglal helyet, mogyorónyi nagyságú külső elválasztású mirigy. Váladéka a könny (lacrima), ami 1,3 % NaCl tartalmú víztiszta folyadék. IgA immunglobulint és fehérjét tartalmaz.
  • A könny szerepe: meggátolja a szem kiszáradását, kimossa a szennyeződéseket és enyhe baktericid hatású.

    3.jpg
    (kép forrása: nanosved.org)
  • Könnyelvezető rendszer részei:2
    • könnypont;
    • könnytó;
    • könnycsatornácska;
    • könnytömlő/könnyzacskó;
    • könnylevezető csatorna; 

A könny a könnyponton keresztül ürül, és a könnytóban gyűlik össze > a könnycsatornácska > könnyzacskó > végleges elvezetés az orrüreg alsó járatába történik.

A SZEMGOLYÓ VÉRELLÁTÁSA

Artériás ellátás

A szemgolyó és az orbita vérellátását az arteria ophthalmica biztosítja, amely az arteria carotis internából ered, és a nervus opticussal (látóideggel) együtt a foramen opticumon keresztül (a szemgödörnek a koponyaüregbe vezető nyílása lép az orbitába. Az arteria ophtalmica két ágra oszlik, melynek egyik ága az arteria retinae lesz.

 

Vénás rendszer

A vénás vért a vena ophthalmica szedi össze, amely a fissura orbitalis superioron (ami az orbita külső és alsó falán található hasadékon) keresztül a sinus cavernosusba (a szem mögött, a koponyacsontban elhelyezkedő, vért tartalmazó üregbe) torkollik majd a fej vénás rendszeréhez csatlakozik.

 

A LÁTÁS MECHANIZMUSA

A szem egy összetett optikai rendszer. A szem optikai rendszere a külvilág fordított állású, kicsinyített, valós képét vetíti pontosan a retinára.

 

A fény útja az ideghártyáig:

szaruhártya > csarnokvíz (az elülső szemcsarnokban a szaruhártya – szivárványhártya között és a hátulsó szemcsarnokban a szivárványhártya – szemlencse között kering) >pupilla (a fényerőt szabályozza) >  szemlencse > üvegtest > ideghártya.

A fénytörés

  • a fénytörés mértékegysége a dioptria (D);
  • a szem fénytörése nem állandó, a távoli és közeli tárgyak élesen látásához a szemlencse rugalmassága szükséges;
  • a szem belsejében a körkörös lefutású sugárizom megfeszítésével a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, ezáltal az addig kifeszített helyzetben lévő szemlencse domborúsága fokozódik è növekszik a törőerő;
  • az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága folyamatosan csökken;
  • ha az akkommodációs képesség 3 dioptria alá csökken presbyopia-ról (öregszeműség) beszélünk;

 

Binocularis látás lényege: két szemmel nézzük a tárgyakat mégis egynek látjuk. A két szem retináján leképeződött tárgy a központi idegrendszerben egy közös képpé olvad össze;

 

Illés Ilona, egészségügyi szaktanár

Összefoglalásként:

 

Felhasznált irodalom:

Donáth Tibor: Anatómia-élettan. Medicina Könyvkiadó, 2008.

Kardos Lídia: Anatómia- Élettan. Műszaki Könyvkiadó, 2017.

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.

81363818_523823068227459_1018539687381303296_n.png

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük