Hitelen csecsemőhalálról akkor beszélünk, ha azt megelőzően teljesen jó egészségi állapotban lévő csecsemő (1 hónapos- 1 éves korban) váratlanul meghal.
- A hirtelen csecsemőhalál legtöbbször az éjszakai órákban következik be, többnyire éjfél és a kora reggeli órák között.
- A szindróma definíciója 1970- ben Beckwith munkásságán alapul és 1991-ben Willinger interpretáció szerint így szól:
„A SIDS olyan, látszólag egészséges csecsemőknél előforduló hirtelen halál, akiknél semmiféle kóros klinikai tünetet nem észleltek, amikor elalváskor ágyba tették őket. A halál közvetlen oka nem deríthető fel, sem az anamnesztikus adatok, sem a kórbonctani leletek alapján.”
- A WHO 1975-ben nyilvánította a SIDS-t hivatalos haláloknak.
A hirtelen csecsemőhalál a fejlett országokban a vezető halálok az 1 hónapos és egy év közötti gyermekeknél.
- Jelenleg a prevenciós tevékenységeknek köszönhetően előfordulása 2-4/10000, Magyarországon 2/10000 a gyakorisága.
- A hason fektetés elleni kampányoknak köszönhetően a SIDS az elmúlt 3 évtizedben az ötödére csökkent.
Kockázati tényezők
A hirtelen csecsemőhalál etiológiája nem teljesen tisztázott, számos olyan tényezőről tudunk, amely biztosan szerepet játszhat a kialakulásban. Viszont egyikről sem lehet teljes biztonsággal kimondani, hogy kizárólagos oka lenne a hirtelen csecsemőhalálnak.
Legfontosabb kockázati tényezők:
- hason fektetés
- Az így fektetett csecsemők tüdejében a kilégzett gáz visszalégzésével lényegesen nagyobb CO2- tartalmú levegő kerül. Bizonyították, hogy a hason fekvő csecsemők vérgázértékei nemegyszer kóros mértéket öltenek. A nagyobb pCO2- és kisebb pO2-érték sem vált ki ébredési reakciót, és nem stimulálja a légzést az esetek egy részében.
- alvási környezet
- a gyermeket nem szabad a szülők közé/mellé fektetni, mert a felnőtt testmelege megemeli a csecsemő környezeti hőjét,
- az ágyban nem lehet plüss, párna, takaró, ami túlmelegíti, és amit a gyermek az arca elé húzhat.
- túlfűtött alvóhelyiség
- a téli hónapokban gyakoribb a SIDS a túlfűtött alvóhelyiségekben a túlmelegedés miatt.
- anyai dohányzás
- az anyai dohányzás negatív hatással lehet a vegetatív idegrendszer fejlődésére, és a szerotoninhoz kapcsolódó jelátviteli rendszer születés utáni működésére.
- nemi megoszlás
- fiúknál gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál
- elhúzódó szülés, koraszülés, intrauterin sorvadás, perinatalis asphyxia, RDS, gépi lélegeztetés
- puha ágy
- rossz szociális körülmények között élő családokban, a nagyon fiatal, a várandósság ideje alatt gondozásra nem járó, nem házasságban élő anyák gyermekeinél gyakrabban fordul elő SIDS
Megelőzés
Mivel a SIDS-nek nincs specifikus kezelési lehetősége, rendkívül fontos a megelőzés.
A hajlamosító tényezők ismeretében a prevencióra kell törekedni, a rizikó csoportok kiszűrésével, és a szülők felvilágosításával.
SIDS prevenciós stratégiája
- a háton fektetés propagálása,
- a várandósság ideje alatt és után a dohányzás kerülése,
- a legalább 6 hónapig tartó anyatejes táplálás (szoptatás) szorgalmazása,
- a túlmelegedés megelőzése,
- külön ágyban aludjon a csecsemő,
- az ágyban ne legyen kispárna, plüss játék…,
- megfelelő keménységű matrac,
- megfelelő, nem túl meleg szobahőmérséklet
- a rizikócsoportba tartozó gyermekek otthoni monitorozása (apnoe-alarm).
Fontos kiemelni, hogy az apnoe- alarm nem előzi meg a bölcsőhalált, csak azonnali jelzést ad amennyiben a gyermek nem vesz levegőt. Így ha szükséges az eszköz, a szülőknek el kell magyarázni, hogyan használják, és az alapszintű újraélesztést meg kell tanítani nekik.
Páll Nikoletta
Felhasznált és javasolt irodalom
Dr. Ujhelyi Enikő- A gyermekápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Budapest, Medicina Kiadó 2018.
Tulassay T. Klinikai gyermekgyógyászat ,Medicina Könyvkiadó Zrt.; Budapest: 2016
Susan L. Ward: Pediatric Nursing Care. Philadelphia, F. A. Davis Company, 2014.
Kathryn Rudd, Diane M. Kocisko: Pediatric nursing. Philadelphia, F. A. Davis Company, 2014.