A mai nappal a pszichiátriai tananyagunk 3. egyben befejező részéhez érünk! Ahogy azt az előző két részben írtuk, kiemelt jelentőségűnek tartjuk a pszichiátriai betegségeknek, állapotoknak és állapotváltozásoknak a korai felismerését, szakszerű ápolását és a betegvezetését is!

 

Narkománia

Bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását jelenti, amelyekben a szertől függőség alakul ki. A személyiség nem tud lemondani a szer használatáról annak ellenére, hogy az testi, pszichés vagy szociális ártalmakat okoz.

A téma kapcsán fontos fogalom a tolerancia: jelentősen fokozott mennyiségi igény az intoxikáció, illetve a kívánt hatás eléréséhez. Valamint a megvonás: a szerrel kapcsolatos megvonási szindróma kialakulása.

2

Leggyakrabban használt anyagok:

  • szedatívumok, altatók, szorongásoldók
  • opiátok
  • gamma-hidroxibutirátnak (GHB)
  • szerves oldószerek
  • pszichostimulánsok (afetamin, metamfetamin-Speed, metiléndioxi-metamfetamin–Extasy)
  • hallucinogének
  • phenciclidin (PCP)
  • marihuána, THC

Kezelés, ápolás

Akut fázisban a kezelés célja az elvonás, illetve az elvonási tünetek kezelése. Rehabilitáció célja az újabb szerhasználat megelőzése. A siker kulcs a páciens motiváltsága

 

Személyiségzavarok

A személyiségzavar olyan kóros magatartásbeli, érzelmi tulajdonságokra, megnyilvánulásokra utaló összefoglaló fogalom, melyek tartósan és jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális elvárásoktól. A személyiségzavar fő jelei már serdülőkorban mutatkoznak, felnőtté érve az egyén olyan kifejezett, mélyen rögzült sajátságokkal (kóros gondolkodás-, magatartás- és érzelmi, indulati, hangulati mintákkal) bír, melyek egész életében fokozott veszélyforrást jelentenek a mindennapokban.

Környezetükkel szinte mindig problémás a viszonyuk, állandó feszültségekkel terhelt. Viselkedésükre nincsenek belátással, alig tudják beleélni magukat mások lelkiállapotába. Náluk fordul elő a legtöbb válás, belőlük lesz a legtöbb hajléktalan, munkanélküli, bűncselekmények elkövetője. Az alkoholisták, drogfüggők jó három-negyedénél észlelhető személyiségzavar.

A társadalmi hatások mellett a kialakulásukban örökletes tényezők, a központi idegrendszer korai fejlődési szakaszaiban bekövetkező károsodás is szerepet játszhat.

Személyiségzavarok közös jellemzője az abnormális magatartásformák, diszharmonikus attitűdök és viselkedés, rossz empátiás készség, irritabilitás, szélsőséges dependencia vagy függetlenségi igény, illetve az instabil szociális kapcsolatok.

3

Három főbb típussal találkozhatunk:

Excentrikus személyiségzavarok
Az emberi kapcsolatok idegenek, szorongást keltők számunkra, így bizalmatlanok, titkolódzók, ha lehet, kerülik társaikat. Életük örömtelen, visszahúzódók, hűvösek. Magányos tevékenységet, munkakört helyeznek előtérbe
Paranoid személyiségzavar Szkizoid személyiségzavar Szkizotípusos személyiségzavar
gyanakvó, rideg, bizalmatlan, titkolódzó, környezetét figyeli, ingerlékeny zárkózott, közönyös, magányos, intimitást kerüli hűvös, viselkedése különc, bizalmatlan, beszéde többféleképpen értelmezhető

 

 

Dramatikusak személyiségzavarok
Leggyakrabban embertársaikból váltanak ki erős szorongást, feszültséget, indulatot, gyakran félelmet, viselkedésük ijesztő
Antiszociális szz. Borderline szz Hisztrionikus szz Nárcisztikus szz
serdülőkorban csavarog, lopkod, hazudozik; felnőttként erkölcstelen, gátlástalan, társadalmi normákat nem tartja be; agresszív, kötekedő, sérelmeket képtelen eltűrni hangulata hullámzó, manipulatív, játszmázik, kiszámíthatatlan, képtelen a magányra, kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek tetszeni akar, feltűnni mindig mindenhol; elismerésért mindent megtesz, soha nem adja önmagát; figyelme mások iránt csak felszínes, manipulatív énközpontú, önszerető, kizárólag magával törődik, magát felsőbbrendűnek gondolja, kapcsolatai felszínesek

Szorongásos személyiségzavarok
Esetükben élenjáró tünet a fokozott szorongáskészség, melyet viselkedésmintáikkal enyhíteni, leplezni próbálnak
Obsessiv-kompulsiv szz. Elkerülő szz. Dependens szz.
gondolkodásában merev; gondos, de elveszhet a részletekben; pihenés helyett is dolgozik; döntésekben tétova, lassú, körülményes; sérülékeny, érzékeny

 

túlérzékeny, mindentől, mindenkitől tart; könnyen zavarba jön, nevetségesnek, megalázottnak érzi magát; kisebbségi komplexusok gyötrik másoknak alárendelni magát; szolgálatkész, akaratereje gyenge; erősen szorong, hogy a másiktól eltávolodjon; folyamatos önbizalomhiány jellemzi.

 

Kezelés ápolás

A személyiségzavarban szenvedő emberek lelki egyensúlya törékeny, bizonytalan. Jóval nehezebben viselik a stresszt, terhelést, a megrázkódtatásokat, mint egészséges embertársaik, nagyobb az esélyük mind testi, mind további lelki betegségek megjelenésére.

A már kialakult személyiségzavarokban legjobb eredmény a kombinált, pszichoterápiás és modern gyógyszeres kezeléstől várható.

Ápolásban lényeges szempont a helyes napirend kialakítása, a házirend betartatása, illetve a keretszegések megfelelő lereagálása. Külön figyelmet kell fordítani a gyógyszerekkel és alkohollal kapcsolatos visszaélésekre, illetve ezek megelőzésére. Gyakran alakulhat ki konfliktus a személyzet és a beteg között, illetve beteg-beteg között is. A személyiségzavaros betegek ápolása nagy terhet rak az ápolókra, ezért van jelentős szerepe a megfelelő kommunikációs technikák alkalmazásának és a személyzetet ért frusztrációk megbeszélésének. Fontos az ápolók munkáját támogató szupportív csoportok, megbeszélések kidolgozása.

Szomatoform zavarok

A szomatoform zavarok közös jellemzője a kimutatható szervi ok nélkül jelentkező ismételt testi panaszok jelenléte. Jellemző az aggódás és a tünetekkel való folytonos foglalkozás, valamint a páciens elutasító magatartása a pszichológiai ok-okozati összefüggések megbeszélése során.

Fontos, hogy a diagnózis alapját képező organikus elváltozások hiánya mindig jelen legyen.

Jellemző lehet, hogy a betegeket az orvosi vizsgálatok negatív eredménye nem nyugtatja meg, az orvosi megnyugtatást, tanácsokat elvetik, elutasítják. Mindemellett fontos, hogy a tünetek szándékosan, akarattal nem idézhetők elő és nem is szüntethetők meg. Differenciáldiagnosztikai szempontból ki kell zárni a szervi betegségeket, a hangulat- és szorongásos zavarokat, valamint a téveszmével járó zavarokat.

Négy fő fajtája ismeretes:

  • Szomatizációs zavar: ismétlődő, szervrendszerek többségét érintő, leginkább szubjektív tünetképződés (rossz közérzet, fájdalom, szorongás, gombócérzés torokban, gasztrointesztinális panaszok stb)
  • Konverziós zavar: szenzoros vagy motoros funkciókat érintő tünetek jelennek meg (bénulás, epilepsziás rohamhoz hasonló mozgások, vakság stb), legtöbbször stresszhelyzetet követ, de nem áll akaratlagos kontroll alatt, a beteg nem színleli a panaszokat!
  • Hipochondria: súlyos betegségektől való félelem, testi tünetek félreértelmezése
  • Fájdalom-szindróma: egy vagy több anatómiai régióban jelentkező fájdalom

Kezelés, ápolás

Támogató és figyelmet mutató magatartás, pszichoterápia

 

SZORONGÁSOS ZAVAROK

4

A szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció. Nem a helyzetek, hanem azok értékelése váltja ki a szorongást. Leggyakoribb szövődménye a depresszió, alkohol, pszichoaktív szerek abúzusa.

Csoportosításuk:

Pánikbetegség Intenzív félelemmel, vagy diszkomfort érzéssel hirtelen fejlődik ki. reszketés, palpitáció, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, végtag gyengeség, zsibbadás, halálfélelem. Az agorafóbia magába foglalja azokat a félelmeket, hogy pánik roham esetén szégyenkezés nélkül nem tud biztonságos helyre menekülni (egyedül elmenni otthonról, sorban állni, tömegközlekedési eszközön utazni)
Fóbia Irracionális félelem valamilyen specifikus tárgytól, helyzettől, helytől, tevékenységtől. Találkozhatunk agorafóbiával, szociális fóbia esetén a beteg mások társaságában szorong, retteg minden nyilvános szerepléstől; specifikus fóbia esetén a félelemnek konkrét tárgya van (pók, kígyó, magasság, vér…)

 

Generalizált szorongásos zavar Nagymértékű szorongás jellemzi, és attól való félelem, hogy nem tudja uralni. Túlzottan aggódnak életkörülményeik miatt. Az állandó szorongás szenvedést okoz a betegnek, mindennapi tevékenységeit nagy mértékben megnehezíti
Kényszeres –rögeszmés zavar Kényszergondolatok jelennek meg, melyek visszatérnek, gondolkodás folyamatába tolakodnak és szenvedést okoznak. Általában merev szabályokhoz igazodó kényszercselekvés kíséri (kézmosás, ellenőrzési rituálé, bizonyos ismétlődő mozdulatsor). Rögeszméi, kényszerei értelmetlenek és eltúlzottak. Fiatal felnőtt korban jelentkezik
Poszttraumás stressz szindróma Valamilyen traumát átélt egyénnél alakul ki (Holokauszt áldozatai, Háború után). A traumát ismételten átéli álmában, érzelmi elkülönülés érzése és nyugtalanság kíséri. A szindróma a stressz után napokkal fejlődik ki, de évekig is eltarthat
Akut stressz szindróma Pár napig, maximum 1 hónapig tart. Legtöbbször amnéziával, deperszonalizációval, bénultság érzésével, érzelmi eltompulással jár

Kezelés, ápolás

A szorongás csökkentése nagy odafigyelést, empátiát, türelmet kíván a személyzet részéről. A gyógyszeres és viselkedésterápia együttes alkalmazásától várható a legjobb eredmény.

Táplálkozási zavarok

5

Nem egy okból kialakuló, vagy előre jelezhető rendellenességek. Nehéz felismerni a korai stádiumban, mert a személyek leplezik fogyókúrájukat és megváltozott étkezési szokásaikat. a betegek kerülik az orvosi segítséget mindaddig, amíg egészségüket és életüket veszélyeztető állapotba nem kerülnek. Gyakori a tünetek krónikussá válása, illetve a visszaesés. Érdekesség, hogy a karcsúság kényszere azokra a kultúrákra jellemző, ahol bőséges élelmiszerkínálat van.

Súlyos szövődmények alakulnak ki: amenorrhea, székrekedés, bradikardia, hipotónia, pontszerű bevérzések test szerte, fogszuvasodás, nyelőcsőerózió

Anorexia nervosa Anorexia esetében túlkontrollálásról van szó, mert a betegek úgy érzik, hogy az életükben kizárólag az evést tudják megfelelően irányítani, a táplálék megtagadása, testsúlyuk megtartása olyan képességük, melyet tökéletesen kézben tartanak. Negatívan vélekednek a saját normális testsúlyukról. Nem tudják a saját testsúlyukat és alakjukat reálisan megítélni, irreálisan félnek az elhízástól. Önkontrollfunkciók zavara, kommunikációs és érzelemkifejezési, valamint önérvényesítési nehézségek tapasztalhatók. Félnek a Felnőtté válástól. Elsősorban nőket érintő betegség
Bulimia nervosa Falási rohamaik vannak, melynek során irreális mennyiségű ételt tömnek magukba, ezután hánytatással, hashajtókkal, vízhajtókkal próbálnak megszabadulni az ételtől. Titokban, gyorsan, rágás nélkül étkeznek, főleg édes, puha, magas kalóriatartalmú ételeket. A falás nekik örömforrás, melyet önvád, bűntudat, és depresszió követ, ezért hánytatják meg magukat. Szexuális vonzerejük központi szerepet tölt be gondolkodásukba. Szélsőségesen változik hangulatuk, gyakran unatkoznak, nehezen képesek uralkodni érzelmeik felett. Hajlamosak a túlzott alkohol- és drogfogyasztásra

Kezelés, ápolás

Cél a testsúly normál határokon belüli visszaállítása és a metabolikus egyensúly megteremtése, eltorzult étkezési szokások helyreállítása. Lényeges elem a beteg együttműködésének elérése. Diétás szakember bevonása elengedhetetlen. Mivel az anorexiás betegek többsége súlyos, legyengült állapotban kerül felvételre, ezért a vitális paraméterek monitorozása, az alapszükségletek kielégítése, fokozott ápolói odafigyelést kíván. Életveszélyes állapot kialakulhat!

Gyógyszeres terápia az alacsony testsúly miatt fokozott odafigyelést igényel. Viselkedésterápiát kombinálják az egyéni pszichoterápiával.

Földi Nóra

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük