Az EKG működési elve

A szívizomsejtek működése közben keletkező elektromos potenciálkülönbségek a test különböző pontjairól elvezethetők, és elektrokardiográf segítségével rögzíthetők. A vizsgálat során elektródokat rögzítünk az elvezetési helyekre (pl. végtagok, mellkas), amelyekről a pácienskábelen keresztül jut az elektromos jel a készülékbe, amely a jelet felerősíti.

Az EKG tájékoztatást nyújthat                                        

  • a szív ingerképzéséről, ingerületvezetéséről
  • szívműködési rendellenességekről (ritmuszavarok)
  • myocardium elváltozásairól (pl. hypoxia, infarctus, hypertrophia)
  • egyéb elváltozásokról (pl. elektrolit zavar, gyógyszerhatás)

A leggyakoribb EKG-elvezetések lényege, jelölése, elvezetési pontok                                                 

Einthoven-féle bipoláris elvezetés                                                             

  • A jobb karra, bal karra és bal lára felhelyezett elektród egy-egy elektromosan aktív pólust képvisel.
  • Ezeket az elvezetéseket római számmal jelöljük:
    • – a jobb kar és bal kar közötti feszültség különbséget
    • – a jobb kar és bal láb közötti feszültség különbséget
    • – a bal kar és bal láb közötti feszültség különbséget regisztráljuk.

 

Goldberger-féle unipoláris elvezetés                                                        

  • A végtagon elhelyezett elektródon mérhető potenciálváltozást egy mesterségesen létrehozott „0” feszültségű indifferens ponthoz viszonyítjuk.
  • Jelölésük:
    • AVR – jobb kar
    • AVL – bal kar
    • AVF – bal láb

 

Mellkasi elvezetések

  • A mellkasfal meghatározott pontjaira helyezzük fel az elektródokat.
    Az itt létrejövő feszültségingadozást egy mesterségesen létrehozott „0” feszültségű indifferens ponthoz viszonyítjuk.
  • Az elektródák jelölése és elhelyezése:
    • V1 – IV. bordaköz, a sternum jobb széle
    • V2 – IV. bordaköz, sternum bal széleekg7
    • V3 – A V2 és V4 felezőpontja
    • V4 – V. bordaköz, bal medioclavicularis vonal
    • V5 – V. bordaköz, elülső hónaljvonal
    • V6 – V. bordaköz, középső hónaljvonal

ekg 11

Az EKG készítés menete:

  1. A környezet előkészítése: a vizsgálathoz kijelölt helység (vizsgáló, kórterem) kiválasztása, amelyben gondoskodjon a páciens intimitásáról paraván vagy függöny alkalmazásával, valamint a vizsgálat helyszínén a megfelelő hőmérsékletéről, mert ha a paciens fázik, remeg a vizsgálati eredmény nem lesz értékelhető.
  2. A páciens azonosítását követően a pszichés felkészítés (tájékoztatás) a vizsgálatról: legtöbb esetben a vizsgálat előtt nincs szükség különösebb előkészítésre, de a páciensnek részletesen el kell mondani a vizsgálat menetét, lehetőséget adva a felmerülő kérdések feltételére. A vizsgálat elvégzéshez a paciens segítségét kell kérni!
  3. A készülék üzemképes állapotba helyezése, a működőképesség és a szükséges eszközök ellenőrzése.
  4. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést!
  5. A páciens szomatikus előkészítése során a páciens foglalja el helyét (szükség esetén segítséggel) a vizsgálóágyon, majd kérjük meg a végtagok és a mellkas szabaddá tételére, amennyiben szükséges segédkezzen a páciensnek! Indokolt esetben a pácienssel történt egyeztetés után borotválja le a mellkas szőrzetet! Ha megoldható a mellkast takarja le egy félbehajtott lepedővel!
  6. Helyezze fel a végtagi elektródákat (csipesz vagy zselés tappancs) a megfelelő pozícionálás alapján

Ø piros: jobb csukló (Right),ekg9

Ø sárga: bal csukló (Left),

Ø zöld: bal láb (Foot)

Ø fekete: jobb láb (Neutral),

 

A letakart mellkasról vegye le a lepedőt és megfelelő kimérési technikát alkalmazva helyezze fel a mellkasi elektródákat (vacuum gumilabda vagy géles tappancs). Minden elektróda esetén törekedjen a megfelelő kontakt gél alkalmazására! A pácienskábel dugaljait csatlakoztassa az elektróda tappancsokhoz és csipeszekhez!

 

  1. A készülék memóriájába írja be a páciens azonosításához szükséges adatokat (név, születési idő, TAJ szám stb.)
  2. Kérje meg a pácienst, hogy lazítson, majd indítsa el az EKG felvételt automata vagy manuális módban, közben győződjön meg arról, hogy az EKG görbe megfelelő minőségű és nyomtassa azt ki!

ekg14

  1. Az EKG vizsgálat elvégzése után kapcsolja ki a készüléket, távolítsa el a mellkasi elektródákat, majd a végtagi elektródákat és azok helyeit törölje le papírvattával. A páciens vegye fel a ruházatát, szükség esetén segítsen az öltözködésben! Köszönje meg a páciens együttműködését, szükség esetén kísérje vissza a kórterembe!
  2. Az EKG készüléket és tartozékait fertőtlenítse le a gyártói ajánlásnak megfelelő módon (pl. felületfertőtlenítő törlőkendővel) és helyezze üzemkész állapotba azt! Végezzen higiénés kézfertőtlenítést!
  3. Az elkészített EKG felvételt tekintse meg és minden esetben mutassa meg a kezelőorvosnak!
  4. Dokumentálja a beavatkozás tényét az ápolási lapon!

 

                                                              Az EKG görbe szakaszai

Az EKG görbe szakaszai:

  • P-hullám: a sinuscsomóban keletkezett ingerület szétterjedését, a pitvari depolarizációt (összehúzódását) mutatja. 0,05-0,1sec időtartamú.
  • PQ-szakasz: ebben az intervallumban a sinuscsomóból az ingerület a kamrák falára terjed át, ez az ún., AV átvezetési idő (pitvar-kamrai átvezetési idő) ideje: 0,12-0,2sec. Átlagosan 0,16 sec.
  • Q-hullám: az ingerület kamrai terjedését mutatja az AV-csomótól a Tawara szárakon egészen a kamra izomzatáig. 0,03 sec-n belül, amplitúdója az R-hullám 1/3-a vagy kisebb.
  • R-hullám: a kamraizomzat főtömegének depolarizációját (összehúzódását) mutatja. 0,06-1 sec.
  • S-hullám: a bal kamra hátsó, bazális részének aktiválódását jelzi.
  • QRS-komplexus: az egész kamraizomzat depolarizációja (összehúzódása) 3 hullám formájában jelenik meg az EGK-n ideje átlagosan 0,08sec.
  • ST és T szakasz: kamarai repolarizáció (elernyedés) kezdete.
  • T-hullám: a kamrák elernyedését mutatja. Időtartama 0,1-0,25sec.
  • U hullám: ritkán észlelhető egy harmadik pozitív hullám.

A P-hullám végétől a Q-hullám kezdetéig tartó vízszintes vonal az izoelektromos vonal, e feletti hullámok P, R, T, U pozitív, az alattiak Q, S negatív hullámok.

EKG időtartama 80/min frekvenciánál:

Az EKG papíron 1 mm-es kicsi, és 5 mm-es nagyobb négyzetek láthatók.

0,04 sec megfelel 1 kis négyzetnek és 0,2 sec megfelel 1 nagy négyzetnek

25mm/s papírsebességnél 1 sec megfelel 5 nagyobb négyzetnek

 ekg16.jpg

Az értékelhető, jó minőségű EKG elkészítését zavarhatja:

  • fokozott légzési munka, köhögés, csuklás, végtag mozgatása = Alapvonal ingadozás
  • hidegrázás, hyperthyreosis, Parkinson kór, elégtelen izomellazulás, Grand mall roham = izom eredetű technikai zavar
  • kábel hibák: rossz a kontaktus, lazák az elektródák, a hálózati kábel keresztezi a paciens kábelt, a kábelek megtörtek

Speciális EKG elvezetések:

Posterolateralis elvezetések

(Bal kamra hátsó fala)

V4-V5-V6-os mellkasi elektródákat helyezze át posterior pozícióba az alábbiak szerint

  • V7= baloldalon a hátsó hónaljvonalban az V. bordaközben
  • V8= baloldalon a scapularis vonalban az V. bordaközben
  • V9= baloldalon paravertebralisan az V. bordaközben

Paravertebralis elvezetések

(bal kamra hátsó fala)

   * VD-1 = a lapocka felsőcsúcsa és a gerinc között baloldalt a III. háti csigolya magasságában

* VD-2 = a VD-1 és a VD-3 közti felső harmad vonalában a IX. háti csigolya magasságába

* VD-3 = a V-9 helyén, vagyis baloldalon, paravertebralisan az V. bordaközben

Jobb mellkasi elvezetések a bal oldali elvezetések tükörképe

V3r, V4r, V5r, V6r elektródákat a bal oldali elvezetéseknél leírt magasságba és helyre kell elhelyezni a a mellkas jobb oldalán.

 

Posterolateralis és paravertebrális elvezetések                Jobb mellkasi elvezetések

 

ekg19

 

Dr. Pápai Tibor

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.