A gyermekbántalmazás a magyarországi statisztika alapján a gyermekellátás egyik kiemelt témája. A bántalmazott gyermekek száma évről- évre növekszik, mindemellett nem minden bántalmazásra derül fény! Bántalmazott gyermekkel minden osztályon találkozhatunk, nem csak traumatológián. Amennyiben a gyermek viselkedése vagy testi tünetei bántalmazásra utalnak, jelzési kötelezettségünk van!

A prevenció egyik legfontosabb helyszínei az iskola, óvoda és a bölcsőde, hiszen az itt dolgozók találkoznak a gyermekkel nap, mint nap, ők észlelhetik a sérüléseket rajtuk az öltöztetés során, vagy figyelhetik meg a gyermek viselkedésének a megváltozását.

Bántalmazott gyermek

Gyermekbántalmazásról beszélünk, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz, egy gyermeknek vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt nem akadályozza meg, ill. nem jelenti.

A 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény kimondja, hogy „A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak.” 

Gyermekbántalmazás formái:

Az akut ellátás során a fizikai bántalmazás felhívó jelei lehetnek:

• ellentmondás észlelhető az anamnézis és a sérülés között,
• jól látható bántalmazási nyomok,
• a sérülés nem a megszokott helyeken észlelhető (hát, törzs, nyak, tarkó, felkar),
• a gyermeken testszerte láthatóak sérülések, melyek stádiumai időben eltérőek,
• a gyermek riadt, fél a szülőtől,

A bántalmazás általános tünetei:

• a sérülések önálló helyváltoztatásra nem képes gyermeken láthatók
• többszörös, szimmetrikus sérülések
• sérülések a ruházat által fedett területeken (hát, mellkas, has, hónalj, genitális területek)
• sérülések a szem körül, fülön, arcon lekötözés nyomai (nyakon, csuklón, bokán)
• a gyermeken az előadott magyarázattal nem indokolható sérülések, hegek nyomai láthatók

Fizikai bántalmazás jelei:

• horzsolások,
• hámsérülések,
• harapás nyomai,
• fojtogatás nyomai,
• égés, fagyás,
• hajvesztés,
• csont-, koponya,- gerinc,- szemsérülések.

Szexuális abúzus jelei:

A végbél és genitális terület tünetei, jelei, sérülései, fertőzései, szexuális úton terjedő betegségek, várandósság adolescens korban.

Rossz bánásmódra utaló érzelmi, viselkedésbeli és szociális jelek:

Viselkedésében, érzelmi állapotában gyökeres változás, magatartási zavarok, szülő-gyermek kapcsolat megváltozása.

Jelzési kötelezettség:

Ha a gyemekbántalmazás ténye felmerül, a gyermeket kórházi osztályra kell felvenni és kötelező azt azonnal jelenteni!

Az akut ellátás során a bántalmazás súlyosságától függően az egészségügyi ellátószemélyzet erre kijelölt felelősének (kórházi szociális munkás, kórházi védőnő) a jelzést meg kell tennie a család- és gyermekjóléti szolgálat felé, az észlelés napján szóban és legfeljebb 3 munkanapon belül írásban is. A család- és gyermekjóléti szolgálat fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén javaslatot tehet a hatóság intézkedésére is.

Bántalmazott gyermekek ápolása

A bántalmazott gyermek ellátása pszichológiailag megalapozott ápolást kíván meg. Az ápolási folyamat során a gyermek fizikális és lelki szükségleteit is ki kell elégítenünk, folyamatosan szem előtt tartva a gyermek reakcióit. A bántalmazott gyerek agresszívvé válhat, regresszióba süllyedhet, és pszichoszomatikus tüneteket mutathat, leggyakoribb tünetek lehetnek: a szorongás, a depresszió, az alvászavar, a rémálmok, a hasi fájdalom, a fejfájás, az ágybavizelés, tanulási nehézségek és a kapcsolati zavarok.

A bántalmazott gyermek ellátásában és főleg a tartós ápolásában a bizalom elnyerésének jelentős szerepe van. A bántalmazott gyermekek bizalmatlanok, ezért nem kommunikálnak és zárkózottak mindenkivel szemben ezért az ellátást úgy kell megszervezni, hogy kezdetben minél kevesebb személyzet lássa el a gyermeket, így nagyobb az esély a mihamarabbi bizalom elnyerésére, amennyiben már megerősödött a gyermekben az a tudat, hogy segítséggel vagyunk iránta, a személyzet többi tagját is bevonhatjuk.  A beavatkozások előtt részletesen magyarázzunk el mindent a gyermek értelmi szintjének megfelelően, így nem értheti váratlan esemény. Amennyiben a gyermek nem akar kommunikálni, próbáljunk eldöntendő kérdéseket feltenni, amelyre könnyebb válaszolni, vagy bólintani, kisebbeknél bábok is használhatók.

A bántalmazás fajtájától függően a gyermeken testszerte láthatunk felületes vagy súlyosabb sérüléseket, amelyeket a felvételkor részletesen fel kell jegyezni.  A sérüléseket szakszerűen kell ápolni.

A gyermek lelki érzékenysége és félelme miatt a fájdalomra még hevesebben válaszolhat, fájdalomcsillapításra pozicionálást, hűtést és az orvos által elrendelt gyógyszereket alkalmazhatjuk. Az ápolás során törekedni kell a kíméletes mozgatásra, a testszerte elhelyezkedő sérülések miatt, próbáljunk a gyermeknek minél kevesebb fájdalmat okozni. Minden beavatkozás előtt részletesen el kell magyarázni mi fog vele történni, kérjük a beleegyezését és az együttműködését, szúrásokhoz használjunk érzéstelenítő kenőcsöt.

Bántalmazott gyermekeknél fokozott éberség, alvási képtelenség, éjszakai többszöri felriadás tapasztalható az újabb bántalmazástól való félelem, a poszttraumás tünetek következtében kialakult újraélés és az érzelmi feszültség miatt. Törekedjünk a gyermek biztonságérzetének megteremtésére, nyugtassuk meg, helyezzük őt kortársakkal egy szobába, biztosítsunk éjszakai világítást, amennyiben lehetséges maradjunk a gyermekkel, amíg el nem alszik.

Elhanyagolt gyermek esetében súlyos alultápláltsággal, bizalmatlan, szorongó gyermeknél az étkezés elutasításával találkozhatunk. Az ápolói felvételnél minden esetben meg kell határozni a gyermek testmagasságát, testsúlyát, testtömegindexét (percentilis táblázat, body mass index – BMI). A folyadék- és táplálékbevitel, a megfelelő elektrolit- és vitaminpótlás orvosi utasításra történik és kérjük minden esetben dietetikus segítségét is. A székletürítési szokások is megváltozhatnak, az ürítés megfigyelése fontos ápolói feladat, szorongó gyermeknél súlyos hasmenés is kialakulhat, ezzel megnő a kiszáradás kockázata. Fontos a bevitt- ürített folyadék megfigyelése, a gyermek folyadék és tápanyag felvételre való biztatása. Amennyiben a gyermek elutasító, próbáljunk eleinte kisebb adagokkal próbálkozni, ízlésnek megfelelő ételeket biztosítani.

Legsúlyosabb esetben a gyermek elkeseredésében önpusztításra, szuicid szándékra lehet hajlamos, ezért a lelki tényezőket szigorúan meg kell figyelni az ápolás során. Meg kell próbálni elterelni a gyermek gondolatait mesével vagy játékkal, ha lehetséges közös játékot szervezhetünk a kortársakkal, mely csökkenti a gyermek társas kapcsolati zavarait. Nagyobb gyermekek pozitív értékeit előtérbe kell helyezni, dicsérni kell őket az önbecsülés helyreállítása érdekében.

A bántalmazott gyermekeknél életkornak megfelelően számtalan lelki tünet figyelhető meg, melynek további súlyos következményei lehetnek, ezért mihamarabb szükséges pszichológus bevonása. A fent leírtak alapján látható, hogy a gyermekek lelki reakciói nagyban befolyásolják az ápolást és a velük való munkát.

Páll Nikoletta

Felhasznált és javasolt irodalom

Egészségügyi szakmai irányelv – Az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2016.

Megjegyzés:

A mai tananyag nagyon kényes téma, így azokat az olvasókat, akik szeretnének többet megtudni, illetve kérdezni az anyagrésszel kapcsolatban, arra biztatjuk, hogy a FB oldalon való megjelenés után kommentben kérdezzenek a Tanárnőtől, illetve a Tanár Úrtól!

Jelölés:

#tanárnőtkérdezem

#tanáruratkérdezem

Üdvözlettel,

(Ancsa, szerkesztő)