Acut vírus hepatitisek

Hepatitis A vírus: Feco-orális úton terjed, járványszerűen és sporadikusan is előfordul. Főleg rossz higiénés helyzetű régiókban és árvizek idején terjed, Magyarországon nagyon ritka a csatornázás és védőoltás miatt. Fertőzött ivóvíz és élelmiszer terjeszti. Maga a vírus egy RNS-vírus, egy percig tartó főzés, formaldehid vagy klóros fertőtlenítés, UV-sugárzás ártalmatlanítja. Pár hét lappangási idő után jönnek a tünetek: fáradékonyság, ízületi és izompanaszok, étvágytalanság, has-menés, bőrkiütések, hőemelkedés, majd sárgaság, világos széklet, sötét vizelet, és májtáji fájdalom. Sokszor megnagyobbodott, lekerekített szélű, nyomásérzékeny a máj. Legtöbbször enyhe lefolyású, nyom nélkül gyógyul, sosem válik krónikussá, idősekben és rendszeres droghasználaókban megnő az esélye annak, hogy súlyossá válik a kórkép. A laborban már a sárgaság előtt transamináz növekedés lehet, ezek 8-12 hét alatt rendeződnek. A diagnózis az antitestek kimutatásán alapszik (friss fertőzésben IgM látható, később IgG élethosszig). Specifikus kezelést nem igényel, pihenés és kímélő étrend szükséges. A megelőzés inaktivált védőoltással (a veszélyezetteknek érdemes, pl. orvosi személyzet, endémiás területre utazók, két adagban történik, 10 évig véd), és megfelelő higiénével oldható meg. Passzív immunizálásra is van lehetőség: immunglobulin 3 hónapig nyújt viszonylagos védelmet, posztexpozíciós profilaxisként lehet használni, 80%-ban megakadályozza a fertőzést, ha tíz napon belül adják be.

ice_screenshot_20190331-220910

Hepatitis B vírus: Vérrel, szexuális úton és perinatálisan terjed emberről emberre. Endémiás Indiában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában, de gyakori a Földközi-tenger környékén is. Súlyos fokú akut hepatitist képes okozni, és gyakran megy át krónikus folyamatba, ami cirrhózist, máj daganat tud okozni. A leggyakoribb átviteli mód korábban a transzfúzió és az orvosi eszközök voltak, de a megfelelő sterilizálás óta inkább az iv. droghasználat, homoszexuális férfiak, sok szexuális partnerrel élők és a fertőzött anyák újszülöttjei vannak leginkább veszélyben. Lappangási ideje hosszú, több hónap is lehet. A heveny tünetek teljesen olyanok, mint a HAV-nál, jelentős a necroinflammatorikus enzimek növekedése, a diagnózis az antigének, antitestek és vírus DNS kimutatásával történik. HBsAG, anti-HBc IgM és HBV-DNS PCR-nak kell együtt pozitívnak lennie. Ha a HBsAg már eltűnt, akkor jelenik meg az anti-HBs. A megelőzés során a sterilizálás fontos. Van aktív immunizálást nyújtó védőoltás, ezt 14 éves korban adják három részletben, anti-HBs titerrel nézhető az eredménye, 100 IE/liter a normális szintje (később emlékeztető oltások szükségesek lehetnek). Posztexpozíciós profilaxisra hepatitis B immun-globulin (HBIG) és HBV-vakcináció kell, indikált HBsAg-pozitív anyák újszülöttjeiben, nem védett egészségügyi személyzet HBV-tartalmú anyag miatti sérülése kapcsán.

Hepatitis C vírus: RNS-vírus, vérrel terjed, több hónapos is lehet az inkubációs idő, és a heveny szakasz sokszor észrevétlen marad, már a krónikus hepatitist vagy cirrhosist diagnosztizálják. Előfordulhat, hogy transzfúzióval jut a betegbe, de főleg az iv. droghasználók, homoszexuális férfiak a veszélyeztetettek. A perinatális fertőzés esélye kisebb, mint HB-ben, kb. 6%-ban fertőződik a magzat HCV-fertőzött anya esetében. 45%-ban ismeretlen a fertőzés útja. Amennyiben vannak tünetek, akkor már a heveny szakaszban is nagyon gyakoriak lehetnek az extrahepaticus tünetek, pl. vese-, vérképző- és érrendszeri (vasculitis), ízületi tünetek, szemészeti panaszok (uveitis, sicca szindróma). 85%-ban azonban tünetmentes az akut szakasz lefolyása. Necroinflammatorikus enzimek növekedése, anti-HCV pozitivitás és HCV-RNS PCR segít a diagnózishoz. Hatékony antivirális kezelés szükséges.

Hepatitis D vírus: Inkomplett RNS-vírus, ami önmagában nem képes betegséget okozni, csak HBV-vel együtt. Vérrel terjed, lehet ko- és szuperinfekcióról szó, fulmináns kórképeket tud okozni. Koinfekciós akut hepatitiszre utal az, ha a HBsAg mellett anti-HDV és IgM anti-HBc is van.

Hepatitis E vírus: Enterális úton terjedő RNS-vírus, állatról emberre is tud terjedni. Csak akut hepatitiszt tud okozni, itthon is előfordul, főleg árvíz idején. 6 hét inkubáció után prodromális, majd ictericus szakasz jön. A-hepatitisre hasonlít, kivétel a terhes anyákban, mert bennük fatális lehet (magzatra is, anyára is), mert átjut a magzatba, ott felszaporodik, és visszajut az anyába. Kimutatásában az anti-HEV IgM fontos.

ice_screenshot_20190331-220930

Szempontok Hepatitis A Hepatitis B Hepatitis C Hepatitis D Hepatitis E
Inkubáció 15-45 nap 30-180 nap 15-160 nap 30-180 nap 20-70 nap
Kezdet akut lappangó lappangó akut Akut
Érintett korcsoport Gyermek, fiatal felnőtt Bármely korban Felnőttben gyakoribb Bármely korban Gyermek, fiatal felnőtt
Átvitel:

Faecalis orális

Szexuális/

perinatális

Parenterális

 

+++

 

+/-

 

 

+++

++

 

 

+/+

+++

 

 

+/+

++

 

+

 

Súlyosság enyhe gyakran súly. mérsékelt gyakran súly. enyhe
Prognózis általában jó rosszabb mérsékelt Gyakran rossz
Átmenet krónikussá nincs 5-10% 25-50% >10% Nincs
Profilaxis Ig standard Ig Gamma glob.    
Hordozó állapot nincs 0,1-30% Létezik de prevalenciája ismeretlen Biztos adat nem ismert Nincs
Vírus típusa RNS DNS RNS RNS RNS

A különböző vírushepatitisek legfontosabb klinikai jellemzői

 

ice_screenshot_20190331-220943

Akut hepatitis szindróma

Az akut hepatitis gyakorlatilag egy szindróma, amit általában vírusok idéznek elő: jellemző a máj diffúz károsodása, klinikai tünetek és laboreltérések. A tünetek változatosak lehetnek, tünetmentes formája is van, de akár halálhoz is vezethet. A kórokozók közt három típust különböztetünk meg:

primer hepatotróp vírusok: hepatitis A-E, hepatitis G, TTV (transfusion transmitted virus). szekunder hepatotróp vírusok: herpeszvírusok (EBV, CMV, HSV, HHV6, VZV), Rubeola, Coxsackie, Echo, Mumps, Morbilli, adenovírusok, HIV.

egzotikus vírusok: sárgaláz, Dengue-láz, Marburg, Ebola, Lassa-láz, hantavírus.

Közös jellemző, hogy a fertőzés utáni inkubációt követően a vírusok már a prodromális szakaszban kimutathatók – ez után jön csak a necroenzimek legalább ötszörös növekedése (többnyire sárgasággal), hányinger, étvágytalanság, májtáji fájdalom, hőemelkedés, és ezek múlása után is fáradékonyság, gyengeség. Elsőként az IgM, majd az IgG jelenik meg (utóbbi biztosítja a tartós védelmet). A vírusnukleinsavat is ki tudják mutatni. A vírusok többsége nem citopatogén, hanem az immunrendszer aktiválása miatt okoz kárt: a T-limfociták a fertőzött májsejteket veszik célba. A fertőzések 2/3-a tünetmentes, ha van tünete, akkor 2-7 napnyi prodromális stádiumot (hőemelkedés, levertség, enyhe emésztőrendszeri panaszok) 4-8 hetes betegség követ. 2/3-uk anictericus lefolyást mutat, a többiben a vizelet sötét színű, a széklet világos, sárgaság látható és viszketés. A lefolyás lehet kolesztatikus (5%-ban), ekkor intrahepaticus elzáródás alakul ki, kifejezetten megugranak az epepangás laborjelei; fulmináns hepatitisben (ennek HEV-ben a legnagyobb az esélye) súlyos necrózisok alakulhatnak ki, valamint sárgaság, alvadási zavar és tudatzavar. Extrahepaticus jelenségek is lehetnek: exantéma, ritkán aplastikus anémia. Az akut hepatitis szindróma extrahepatikus jele lehet a preictericus fázisban a bőrvörösség, csalánkiütés, láz, valamint glomerulonephritis, nephrózis szindróma, encephalitis, asepticus meningitis, epilepsia, hematológiai eltérések, szeronegatív arthritis, stb. Specifikus kezelés nincs: ágynyugalom, pihenés, könnyű étrend, alkohol és toxikus hatások kerülés. Akut hepatitis szindrómát azonban nem csak vírusok okozhatnak, hanem gyógyszerek is (pl. paracetamol, halotán, karbamazepin). Emellett van bakteriális (N. gonorrhoea, Salmonella, Shigella, E. coli, Yersinia, Leptospira, T. pallidum, Borellia, Listeria, Brucella), és alkoholos eredetű akut hepatitis is.

ice_screenshot_20190331-221005

Krónikus hepatitisek

Ha a májgyulladás és a sejtnekrózis jelei 6 hónapon túl is kimutathatók, krónikus hepatitiszről beszélünk – ez is egy szindróma, különböző okok lehetnek a háttérben. A vírusok (B, C, D) mellett alkohol, gyógyszerek, toxikus kémiai anyagok, autoimmun folyamatok, nem alkoholos steatohepatitis, anyagcsere-betegségek, epeúti gyulladás, baktériumok, keringési és érrendszeri betegségek, transzplantáció utáni kilökődés, parazitafertőzés is okozhatja. A tünetek általában enyhék, de idővel fokozatosan súlyosbodnak. Gyakran jellemző a tartós fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet, teljesítőképesség csökkenése, étvágytalanság, időnkénti hőemelkedés és hasi diszkomfort, fájdalom a jobb bordaív alatt. Ízületi fájdalom, ritkán icterus, splenomegália, enyhe leukopénia, trombocitopénia alakulhat ki. A bőrön póknaevusok, palmo-plantáris erythéma, vörös „pecsétviasz-nyelv”, bőratrófia, fehér körmök, jelenhetnek meg. Nőkben menstruációs zavarok, férfiakban hipotrichiózis, hereatrófia alakulhat ki. Májcirrózis lehet a szövődménye.

Általános teendő az alkohol, a „felesleges” gyógyszerek kiiktatása, testi kímélet, ágynyugalom, HA/HB oltás. Amennyiben vírus által indukált hepatitiszről van szó interferon-alfa adandó. Autoimmun esetben immunszuppresszió, kortikoszteroid terápia jöhet szóba. Az interferon terápia leggyakoribb mellékhatásai influenzaszerű tünetek, pszichés zavarok, trombocitopénia, granulocitopénia, hajhullás, autoimmun betegségek.

ice_screenshot_20190331-221017

Dr. Pápai Tibor

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.