A vérrel és testváladékokkal terjedő fertőzések az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető fertőzések különleges kategóriáját jelentik, ugyanis a terjedés kockázata a HBV esetében jelentős, a HCV esetében egy nagyságrenddel, a HIV-fertőzés esetében pedig két nagyságrenddel alacsonyabb. E fertőzések fellépése esetén olyan szervi elváltozások keletkezhetnek, amelyek maradandóan és tartósan károsíthatják az egészségügyi dolgozók életminőségét és életkilátásait.

Az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül a vérrel és testváladékokkal terjedő fertőzések (HBV, HCV, HIV) azért is jelentenek különleges fertőzési kategóriát, mert ezek túlnyomó többsége megfelelően alkalmazott preventív módszerekkel megelőzhető, illetve a kockázat lényegesen csökkenthető.

A nemzetközi irodalmi adatok alapján évente mintegy egymillió dolgozó sérül meg tűszúrásos sérülések következtében Európában. Az EPINet (Exposure Prevention Network) jelentések szerint egy átlagos kórházban 100 ágyra 30 éles tárgy okozta baleset esik. A ténylegesen bekövetkezett sérülések száma azonban ennek sokszorosa, hiszen ismereteink szerint a balesetek 40-60%-a nem kerül bejelentésre.

A fertőződés kockázatának elbírálásához az alábbiak figyelembe vétele szükséges:

  • Az ellátandó betegek szerológiai statusa gyakran ismeretlen. Tünetmentes hordozók is lehetnek közöttük, ezért minden ellátandó beteget potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni.
  • A HBV-, HCV-, HIV-fertőzés akvirálásának kockázata jelen van minden egészségügyi dolgozó munkája során. Ebben a vonatkozásban egészségügyi dolgozónak (kockázatnak kitett személynek) kell tekinteni az egészségügyi intézményben mindazon foglalkoztatottakat, legyenek azok alkalmazottak, vállalkozók, rezidensek, tanuló ápolók, egyetemi hallgatók, önkéntesek, takarítók stb., akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek betegekkel vagy azok vérével, illetve testváladékaikkal.
  • A foglalkozási HBV, HCV, HIV expozíció típusai:
  • Szúrásos vagy vágásos sérülés, amely fertőzött vérrel, szövettel vagy testváladékkal szennyezett (percutan) eszközzel történik. A legnagyobb fertőzési kockázatot a vérrel telt tűvel való szúrásos baleset jelenti. Ezt követi a vérrel szennyezett, éles eszközzel való vágásos sérülés. A kockázat alacsonyabb akkor, ha a tűt nem véredénybe való injekció adására használták.
  • A nyálkahártyák (szem, száj) vagy a sérült bőr közvetlen érintkezése vérrel vagy testváladékkal.
  • Laboratóriumi körülmények között védőeszközök nélküli közvetlen szennyeződés vírustartalmú anyaggal, ép bőr kontaminációja.
  • Emberi harapás.

Legkockázatosabb tevékenységek:

1.1

Vérvétel, intravénás beavatkozások (tűvel történő csatlakozás intravénás szerelékhez), védőkupak tűre történő visszahelyezése, a nem megfelelő helyen hagyott éles eszköz, a hulladéktároló dobozok és zsákok helytelen használata.

Feltehetően vérrel vagy testváladékkal szennyezett szúró-vágó eszközzel történő sérülés esetén követendő eljárás protokollja:

  • az invazív beavatkozási tevékenység azonnali felfüggesztése
  • elsősegélynyújtás, sebellátás
  • közvetlen munkahelyi vezető értesítése a balesetről
  • orvosi vizsgálat és részletes anamnesis felvétel haladéktalanul a Foglalkozás-egészségügy orvosánál, vagy sürgősségi /sebészeti ügyeleten
  • az adatok dokumentálása adatlapon
  • vérvizsgálatok, oltás elindítása amennyiben szükséges
  • amennyiben ismert beteg ellátása során keletkezett a sérülést okozó eszköz (tű, szike stb.) a beteg vizsgálata és laboratóriumi mintavétel serológiai vizsgálatra
  • a munka-, balesetvédelmi előadó értesítése
  • baleseti jegyzőkönyv felvétele
  • az adatlap kiegészítése, megőrzése, további kontrollvizsgálatok megtervezése az üzemorvos által, a Munkavédelmi előadóval egyeztetve.
  • a Kórházhigiéniai osztály értesítése

Védőoltások

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet vonatkozó előírása szerint a biológiai kockázat csökkentése érdekében a foglalkoztatás feltételeként kötelező a védőoltás az alábbiak szerint:

  • Hepatitis B – egészségügyi dolgozók

A hepatitis B fertőzést a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál szükséges a hepatitis B oltás, akik egészségügyi intézményben olyan tevékenységet végeznek, amelynek során rendszeresen kontaminálódhatnak vérrel, vérkészítményekkel, szövetnedvekkel, váladékokkal, testfolyadékokkal, illetve az ezekkel szennyezett eszközökkel, műszerekkel.

Az egészségügyi intézményben először oltott egészségügyi dolgozók esetén az oltási sorozat befejezését követő 1-2 hónap múlva célszerű a primovakcináció eredményességének ellenőrzése. Ha a teljes oltási sorozat után az anti-HBs szint 10 IU/l értéknél alacsonyabb, az oltási sorozatot meg kell ismételni, majd ezután újra meg kell határozni az anti-HBs szintet.

Annál az egészségügyi dolgozónál, akinél a két teljes HB oltási sorozatot követően az anti-HBs szint <10 IU/l (non-responder), nem javasolt további oltásokat végezni. A 10 IU/l értéknél magasabb anti-HBs szint az eredményes immunválasz megjelenését bizonyítja. A továbbiakban booster oltásra, illetve az ellenanyagszint ellenőrzésére nincs szükség.

A korábbi években oltott, teljes hepatitis B oltási sorozatot kapott és azt dokumentációval igazolni tudó egészséges egészségügyi dogozóknál emlékeztető oltás nem szükséges.

A megelőzés fontosabb szempontjai:

  • biztonságos munkakörnyezet kialakítása
  • megfelelő védőeszközök alkalmazása
  • a mennyiben rendelkezésünkre áll, törekedjünk a biztonsági eszközök használatára
  • fegyelmezett munkavégzés
  • munkafolyamatok algoritmusszerű kivitelezése
  • szúró-vágó eszközök szabályos tárolása, gyűjtése

 

Ne feledd! 

A tűszúrásos balesetek megelőzése elsősorban rajtad múlik!

Ne legyél saját magad áldozata!

Dr. Pápai Tibor

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.