Felosztása

  • elülső segment gyulladások (pl. kötőhártyagyulladás, szaruhártyagyulladás;
  • hátsó segment gyulladások;
  • teljes szemet érintő gyulladások;
  • szem környékét is érintő gyulladások;6

KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS (CONJUCTIVITIS)

  • a leggyakoribb gyulladás, mely lefolyása szerint lehet akut és krónikus;
  • kórokozóktól, kiváltó tényezőktől függően több fajtája ismert;

Kiváltható tényezők:

  • kórokozók (pl. baktérium, vírus, gomba, stb.);
  • irritációk (pl. kontaktlencse, entropium), sérülések;
  • allergia;
  • sugárzások (pl. UV sugárzás);
  • higiénés kézmosás elhanyagolása;
  • uszodavíz;

Tünetek

  • égő-, szúró-, és idegentest-érzés a szemben;
  • viszketés (általában allergiára jellemző);
  • fájdalom (ha súlyos, cornea érintettségre utal);
  • fényérzékenység, könnyezés;
  • conjunctiva vérbő è következménye az ún. “vörös szem” (oka a kötőhártya ereinek kitágulása);
  • a szem ödémás, duzzadt;
  • kötőhártya ödéma, súlyosabb esetben chemosis (a hám alatti kötőszövet nagyfokú ödémája, mely szemrésből előtüremkedik);
  • váladékozás, mely váladék lehet:
    • víztiszta folyadék (serosus) è vírusfertőzés esetén;
    • serosus váladék, fibrinnel kevert (sero-fibrinosus);
    • gennyes váladék (purulens, mucopurulens) è bakteriális fertőzés esetén;
    • nyákos (mucinosus) váladék è krónikus irritáció esetén;
  • váladék az alsó áthajlásban meggyűlik, és a szemrésből kifolyik, alváskor a szemrésben és a szempillatövekben megszárad, kitapad (csipásodás);

Diagnosztikai módszerek

  1. általános szemészeti vizsgálatok
  • megtekintés (látható pl. a kötőhártya vérbősége: opálrózsaszínes szín allergiás, a haragosvörös inkább vírusos megbetegedésre utal);
  • réslámpa (pontosabb és a szem mélyebb részeinek megítélésére szolgál);
  • vízus felvétel

  1. Laboratóriumi diagnosztika
  • conjuctiva váladék tenyésztés (célja: patogén kórokozó kimutatása és antibiotikum érzékenység meghatározása)

Higiénés szabályok maradéktalan betartása mellett végezhető!

CONJUNCTIVITIS GONORRHOICA

  • kórokozója: Neisseria gonorrheae;
  • akut, purulens gyulladás;

 

Formái:

  • újszülöttkori
  • szülés közben az anya hüvelyi váladéka útján fertőződik;
  • ma már ritka;
  • 1881-től rögtön születés után 1 %-os Ag-acetát szemcsepp adásával megelőzhető;
  • a szemcsepp alkalmazása napjainkban kötelező, törvény írja elő!

  • felnőttkori;

 

 

TRACHOMA

4

  • conjunctivitis granulosa (szemcsés kötőhártya-gyulladás);
  • kórokozója a Chlamydia trachomatis;
  • a Földön a legelterjedtebb betegség;
  • másnéven egyiptomi szemgyulladás, mely az elhanyagolt higiénés körülmények között alakul ki;
  • trópusokon a hiányzó higiénia miatt a leggyakoribb szembetegség;
  • a terjedésében a kezek vagy legyek, rovarok játszanak szerepet;
  • csomók alakulnak ki a conjuctiván è hegesedést és szövődményes gyulladásokat okozhat;
  • a trachomás beteget gondozásba kell venni;
  • az első nagyobb mérvű trachoma-járvány Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1799) idején történt, amikor 32 ezer fős hadserege szinte teljes létszámban megbetegedett;

Érdekesség:

  • Egyiptomban kozmetikumokkal védekeztek a trachoma megbetegedés ellen, és az5 immunrendszer serkentésével segítették a betegségek legyőzését;
  • ólomtartalmú anyagokat használtak fel kozmetikumokhoz, többek között a fekete szemfestékhez is, mely megakadályozta, hogy a rovarok és a legyek a szárazság miatt a szemre repüljenek;
  • tehát a jellegzetes szemfestés az ókori egyiptomi kultúra szimbóluma, egyben a szembetegségek megelőzésének módszere is volt;

SZARUHÁRTYA-GYULLADÁS (KERATITIS)

3

Kiváltó tényezők:

  • vírusinfekciók (pl. herpes symplex vírus);
  • égési sérülés (pl. photoelektrica);
  • csökkent könnytermelés;
  • kontaktlencse viselése;
  • érzéstelenítő vagy egyes antibiotikus szemcseppek hosszantartó használata;
  • kémiai irritáció (pl. szempilla-festékek);

Tünetek

  • a gyulladás helyének megfelelően homályok;
  • nagy fájdalom è az érzőidegek már kis, felszínes gyulladáskor is érintettek;
  • fénykerülés, könnyezés;
  • hámhiány (fekély) keletkezhet a corneán, ami nehezen kezelhető;
  • ha mélyebb részekre terjed, vagy fekélyesedik a cornea hypopion (genny az elülső csarnokban) jelenhet meg;

Terápia

  • a kezelést gyorsan meg kell kezdeni, mert a szövődményként kialakuló fekélyek cornea-perforációt okozhatnak;
  • antibiotikum lokálisan szemcseppel (óránként, majd naponta ötször);
  • antibiotikum általánosan (iv., per os), endophthalmitis, ill. panophthalmitis kialakulásának veszélye esetén;
  • pupillatágítás (intraocularis terjedést mutató folyamatok eseteiben pl. iritis, iridocyclitis, hypopyon);
  • műtéti terápiaként keratoplasztika végezhető;

UVEITISEK

Uvea: a szem középső burka.

Uveitis: a szem középsőburkának a gyulladásos megbetegedése.

 

Az uvea részei:

  • iris (szivárványhártya);
  • corpus ciliare (sugártest);
  • chorioidea (érhártya);

Uveitisek felosztása

  1. Anatómiai felosztás alapján
  • elülső uveitis (csak az irist érinti è iritis, ha ráterjed a corpus ciliaréra is è iridocyclitis);
  • intermedier uveitis (érinti a corpus ciliare hátsó részét (pars plana) és a retina extrém perifériáját);
  • hátsó uveitis è az üvegtest hátsó felszíne mögötti területre kiterjedő gyulladás;
  • panuveitis è az uvea egészét érintő gyulladás;

  1. Klinikai felosztás alapján
  • akut és krónikus gyulladás;

  1. Szövettani felosztás alapján
  • granulomatosus (granulómaképződéssel járó) és nem-granulomatosus (granulomaképződéssel nem járó);

  1. Etiológiai felosztás alapján
  • exogén uveitis (pl. külső sérülés, főként perforáló sérülések, posztoperatív, szemmegnyitó műtéteket követően, kívülről történő mikroorganizmus invázió, vagy egyéb külső ágens);
  • endogén uveitis (pl. Becterew-kór miatt kialakuló);

Uveitisek jellemzői

  • kezeletlen esetben secunder glaucomát vagy endophthalmitis okoz;
  • általában immunológiai eredetű;
  • bakteriális eredetnél hypopion jelenhet meg;
  • SPA betegség esetén is kialakulhat;
  • lenövés keletkezhet, ezért maximális pupillatágítást alkalmaznak a lenövés megelőzésére;
  • tünetei lehetnek: erős fájdalom a szemben, amely kisugárzik a környező területekre is és ez a fájdalom a közelre nézéskor erősödhet;
  • a pupilla szűk, fényre nem vagy gyengén reagál;
  • az iris a pupilla felé csipkézett rajzolatú;

CHORIORETINITIS ACUTA (AZ ÉRHÁRTYA- ÉS IDEGHÁRTYA HEVENY GYULLADÁSA)

Lényege: a chorioidea gyulladásával egy időben általában megbetegszik a retina is.

Okai: általában ismeretlenek;

  • vírusok (pl. cytomegalovírus);
  • toxoplazmózis;
  • TBC, Borreliosis (Lyme-kór);

Tünetek:

  • látótérkiesés;
  • jellemző sötét foltok látása, esetleg szikralátás a látótér különböző területére lokalizálva;
  • a centrumban elhelyezkedő gócok rontják a központi látást, torz látást vagy különböző mértékű vízuscsökkenést okoznak;

Diagnosztika:

  • vízusvizsgálat;
  • réslámpa vizsgálat;
  • ophtalmoscopia (szemfenéktükrözés);
  • látótér vizsgálat;
  • fluorescein-angiographia (FLAG);
  • laborvizsgálatok: pl. antitest vizsgálatok;

Terápia:

  1. Lokális: szemcseppek és kenőcsök hatástalanok, mert nem érik el a chorioidea területét, a parabulbaris kortikosteroid injekciók hatása kétes;
  2. Általános kezelés: kombinált immunsuppresszív terápia, kortikoszteroidok, esetleg citosztatikumok Cyclosporin A-val kiegészítve;
  3. Oki kezelés: ha sikerült a kiváltó okot tisztázni;
  4. Tüneti kezelés

ENDOPHTALMITIS

2

Lényege: a szem belsejében zajló, fertőző ágens okozta, általában gennyes gyulladás, mely kezelés nélkül a retina pusztulásához, súlyos esetben a szemgolyó egészének pusztulásához vezet;

  • mivel a gyulladás jól körülhatárolt térségen belül folyik, az állapot megfelel a tályog fogalmának is;
  • szövődménye: a panophtalmitis (a szem minden rétegére kiterjedő gyulladás);

Felosztása

  1. a kórokozó fajtája szerint: bakteriális és gombás;
  2. etiológia szerint: posztoperatív (műtéti beavatkozásokhoz társuló), poszttraumatikus (sérülések esetén kialakuló), endogén (belső okokból kialakuló);
  3. a fellépés ideje szerint lehet akut és krónikus;

Tünetek, panaszok

  • látásromlás/vesztés;
  • fájdalom;
  • a szemhéj duzzanata;
  • gennyes váladék a szemhéjakon, kötőhártyán;
  • cornea oedema, beszűrődés, esetleg tályog;
  • genny (hypopyon) az elülső csarnokban,
  • genny az üvegtestben è csökkent vagy megszűnt a vörös visszfény a szemfenéktükrözés során;
  • elmosott iris-rajzolat;

A gyulladásos szembetegségek terápiája

  • kiváltó ok megszüntetése;
  • célzott antibiotikus terápia lokálisan (pl. parabulbálisan);
  • non-steroid és steroid gyulladáscsökkentők;
  • endophatlmitis/panophtalmistis esetén vitrectomia (üvegtesti sebészet) szükséges, melynek során széles spektrumú antibiotikum (pl. vancomycin) tartalmú infúziós oldatot juttatnak az üvegtesti térbe;
  • az antibiotikus terápia lehet célzott (ha nem az antibiogram alapján kapja a beteg, akkor szteroiddal egészítik ki;
  • menthetetlen esetben enucleatio (a szemgolyó eltávolítása) jön szóba, mert a gyulladás a központi idegrendszert is érintheti;

A gyulladásos szembetegek ellátásának speciális szempontjai

  • gyulladás esetén saját cseppel kezelődjön a beteg;
  • vizsgálati eszközöket mindig fertőtleníteni kell a beteg után széles hatásspektrumú antiszeptikumokkal;
  • a gyulladt szemű beteget el kell különíteni;
  • a műtéti programban utolsóként operálódjon és a műtétet követően fertőtlenítő nagytakarítást szükséges végezni;
  • a beteg ellátása előtt és után higiénés kézfertőtlenítés KÖTELEZŐ!!!;

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.

Illés Ilona, szaktanár

 

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.