Felosztása

• elülső segment gyulladások (pl. kötőhártyagyulladás, szaruhártyagyulladás;
• hátsó segment gyulladások;
• teljes szemet érintő gyulladások;
• szem környékét is érintő gyulladások;

KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS (CONJUCTIVITIS)

• a leggyakoribb gyulladás, mely lefolyása szerint lehet akut és krónikus;
• kórokozóktól, kiváltó tényezőktől függően több fajtája ismert;

Kiváltható tényezők:

• kórokozók (pl. baktérium, vírus, gomba, stb.);
• irritációk (pl. kontaktlencse, entropium), sérülések;
• allergia;
• sugárzások (pl. UV sugárzás);
• higiénés kézmosás elhanyagolása;
• uszodavíz;

Tünetek

• égő-, szúró-, és idegentest-érzés a szemben;
• viszketés (általában allergiára jellemző);
• fájdalom (ha súlyos, cornea érintettségre utal);
• fényérzékenység, könnyezés;
• conjunctiva vérbő è következménye az ún. “vörös szem” (oka a kötőhártya ereinek kitágulása);
• a szem ödémás, duzzadt;
• kötőhártya ödéma, súlyosabb esetben chemosis (a hám alatti kötőszövet nagyfokú ödémája, mely szemrésből előtüremkedik);
• váladékozás, mely váladék lehet:
  • víztiszta folyadék (serosus) è vírusfertőzés esetén;
  • serosus váladék, fibrinnel kevert (sero-fibrinosus);
  • gennyes váladék (purulens, mucopurulens) è bakteriális fertőzés esetén;
  • nyákos (mucinosus) váladék è krónikus irritáció esetén;
• váladék az alsó áthajlásban meggyűlik, és a szemrésből kifolyik, alváskor a szemrésben és a szempillatövekben megszárad, kitapad (csipásodás);

Diagnosztikai módszerek

1. általános szemészeti vizsgálatok

• megtekintés (látható pl. a kötőhártya vérbősége: opálrózsaszínes szín allergiás, a haragosvörös inkább vírusos megbetegedésre utal);
• réslámpa (pontosabb és a szem mélyebb részeinek megítélésére szolgál);
• vízus felvétel

2. Laboratóriumi diagnosztika

• conjuctiva váladék tenyésztés (célja: patogén kórokozó kimutatása és antibiotikum érzékenység meghatározása)

Higiénés szabályok maradéktalan betartása mellett végezhető!

CONJUNCTIVITIS GONORRHOICA

• kórokozója: Neisseria gonorrheae;
• akut, purulens gyulladás;

Formái:

• újszülöttkori
• szülés közben az anya hüvelyi váladéka útján fertőződik;
• ma már ritka;
• 1881-től rögtön születés után 1 %-os Ag-acetát szemcsepp adásával megelőzhető;
• a szemcsepp alkalmazása napjainkban kötelező, törvény írja elő!

• felnőttkori;

TRACHOMA

• conjunctivitis granulosa (szemcsés kötőhártya-gyulladás);
• kórokozója a Chlamydia trachomatis;
• a Földön a legelterjedtebb betegség;
• másnéven egyiptomi szemgyulladás, mely az elhanyagolt higiénés körülmények között alakul ki;
• trópusokon a hiányzó higiénia miatt a leggyakoribb szembetegség;
• a terjedésében a kezek vagy legyek, rovarok játszanak szerepet;
• csomók alakulnak ki a conjuctiván è hegesedést és szövődményes gyulladásokat okozhat;
• a trachomás beteget gondozásba kell venni;
• az első nagyobb mérvű trachoma-járvány Napóleon egyiptomi hadjárata (1798-1799) idején történt, amikor 32 ezer fős hadserege szinte teljes létszámban megbetegedett;

Érdekesség:

• Egyiptomban kozmetikumokkal védekeztek a trachoma megbetegedés ellen, és az immunrendszer serkentésével segítették a betegségek legyőzését;
• ólomtartalmú anyagokat használtak fel kozmetikumokhoz, többek között a fekete szemfestékhez is, mely megakadályozta, hogy a rovarok és a legyek a szárazság miatt a szemre repüljenek;
• tehát a jellegzetes szemfestés az ókori egyiptomi kultúra szimbóluma, egyben a szembetegségek megelőzésének módszere is volt;

SZARUHÁRTYA-GYULLADÁS (KERATITIS)

Kiváltó tényezők:

• vírusinfekciók (pl. herpes symplex vírus);
• égési sérülés (pl. photoelektrica);
• csökkent könnytermelés;
• kontaktlencse viselése;
• érzéstelenítő vagy egyes antibiotikus szemcseppek hosszantartó használata;
• kémiai irritáció (pl. szempilla-festékek);

Tünetek

• a gyulladás helyének megfelelően homályok;
• nagy fájdalom è az érzőidegek már kis, felszínes gyulladáskor is érintettek;
• fénykerülés, könnyezés;
• hámhiány (fekély) keletkezhet a corneán, ami nehezen kezelhető;
• ha mélyebb részekre terjed, vagy fekélyesedik a cornea hypopion (genny az elülső csarnokban) jelenhet meg;

Terápia

• a kezelést gyorsan meg kell kezdeni, mert a szövődményként kialakuló fekélyek cornea-perforációt okozhatnak;
• antibiotikum lokálisan szemcseppel (óránként, majd naponta ötször);
• antibiotikum általánosan (iv., per os), endophthalmitis, ill. panophthalmitis kialakulásának veszélye esetén;
• pupillatágítás (intraocularis terjedést mutató folyamatok eseteiben pl. iritis, iridocyclitis, hypopyon);
• műtéti terápiaként keratoplasztika végezhető;

UVEITISEK

Uvea: a szem középső burka.

Uveitis: a szem középsőburkának a gyulladásos megbetegedése.

Az uvea részei:

• iris (szivárványhártya);
• corpus ciliare (sugártest);
• chorioidea (érhártya);

Uveitisek felosztása

1. Anatómiai felosztás alapján

• elülső uveitis (csak az irist érinti è iritis, ha ráterjed a corpus ciliaréra is è iridocyclitis);
• intermedier uveitis (érinti a corpus ciliare hátsó részét (pars plana) és a retina extrém perifériáját);
• hátsó uveitis è az üvegtest hátsó felszíne mögötti területre kiterjedő gyulladás;
• panuveitis è az uvea egészét érintő gyulladás;

2. Klinikai felosztás alapján

• akut és krónikus gyulladás;

3. Szövettani felosztás alapján

• granulomatosus (granulómaképződéssel járó) és nem-granulomatosus (granulomaképződéssel nem járó);

4. Etiológiai felosztás alapján

• exogén uveitis (pl. külső sérülés, főként perforáló sérülések, posztoperatív, szemmegnyitó műtéteket követően, kívülről történő mikroorganizmus invázió, vagy egyéb külső ágens);
• endogén uveitis (pl. Becterew-kór miatt kialakuló);

Uveitisek jellemzői

• kezeletlen esetben secunder glaucomát vagy endophthalmitis okoz;
• általában immunológiai eredetű;
• bakteriális eredetnél hypopion jelenhet meg;
• SPA betegség esetén is kialakulhat;
• lenövés keletkezhet, ezért maximális pupillatágítást alkalmaznak a lenövés megelőzésére;
• tünetei lehetnek: erős fájdalom a szemben, amely kisugárzik a környező területekre is és ez a fájdalom a közelre nézéskor erősödhet;
• a pupilla szűk, fényre nem vagy gyengén reagál;
• az iris a pupilla felé csipkézett rajzolatú;

CHORIORETINITIS ACUTA (AZ ÉRHÁRTYA- ÉS IDEGHÁRTYA HEVENY GYULLADÁSA)

Lényege: a chorioidea gyulladásával egy időben általában megbetegszik a retina is.

Okai: általában ismeretlenek;

• vírusok (pl. cytomegalovírus);
• toxoplazmózis;
• TBC, Borreliosis (Lyme-kór);

Tünetek:

• látótérkiesés;
• jellemző sötét foltok látása, esetleg szikralátás a látótér különböző területére lokalizálva;
• a centrumban elhelyezkedő gócok rontják a központi látást, torz látást vagy különböző mértékű vízuscsökkenést okoznak;

Diagnosztika:

• vízusvizsgálat;
• réslámpa vizsgálat;
• ophtalmoscopia (szemfenéktükrözés);
• látótér vizsgálat;
• fluorescein-angiographia (FLAG);
• laborvizsgálatok: pl. antitest vizsgálatok;

Terápia:

1. Lokális: szemcseppek és kenőcsök hatástalanok, mert nem érik el a chorioidea területét, a parabulbaris kortikosteroid injekciók hatása kétes;
2. Általános kezelés: kombinált immunsuppresszív terápia, kortikoszteroidok, esetleg citosztatikumok Cyclosporin A-val kiegészítve;
3. Oki kezelés: ha sikerült a kiváltó okot tisztázni;
4. Tüneti kezelés

ENDOPHTALMITIS

Lényege: a szem belsejében zajló, fertőző ágens okozta, általában gennyes gyulladás, mely kezelés nélkül a retina pusztulásához, súlyos esetben a szemgolyó egészének pusztulásához vezet;

• mivel a gyulladás jól körülhatárolt térségen belül folyik, az állapot megfelel a tályog fogalmának is;
• szövődménye: a panophtalmitis (a szem minden rétegére kiterjedő gyulladás);

Felosztása

1. a kórokozó fajtája szerint: bakteriális és gombás;
2. etiológia szerint: posztoperatív (műtéti beavatkozásokhoz társuló), poszttraumatikus (sérülések esetén kialakuló), endogén (belső okokból kialakuló);
3. a fellépés ideje szerint lehet akut és krónikus;

Tünetek, panaszok

• látásromlás/vesztés;
• fájdalom;
• a szemhéj duzzanata;
• gennyes váladék a szemhéjakon, kötőhártyán;
• cornea oedema, beszűrődés, esetleg tályog;
• genny (hypopyon) az elülső csarnokban,
• genny az üvegtestben è csökkent vagy megszűnt a vörös visszfény a szemfenéktükrözés során;
• elmosott iris-rajzolat;

A gyulladásos szembetegségek terápiája

• kiváltó ok megszüntetése;
• célzott antibiotikus terápia lokálisan (pl. parabulbálisan);
• non-steroid és steroid gyulladáscsökkentők;
• endophatlmitis/panophtalmistis esetén vitrectomia (üvegtesti sebészet) szükséges, melynek során széles spektrumú antibiotikum (pl. vancomycin) tartalmú infúziós oldatot juttatnak az üvegtesti térbe;
• az antibiotikus terápia lehet célzott (ha nem az antibiogram alapján kapja a beteg, akkor szteroiddal egészítik ki;
• menthetetlen esetben enucleatio (a szemgolyó eltávolítása) jön szóba, mert a gyulladás a központi idegrendszert is érintheti;

A gyulladásos szembetegek ellátásának speciális szempontjai

• gyulladás esetén saját cseppel kezelődjön a beteg;
• vizsgálati eszközöket mindig fertőtleníteni kell a beteg után széles hatásspektrumú antiszeptikumokkal;
• a gyulladt szemű beteget el kell különíteni;
• a műtéti programban utolsóként operálódjon és a műtétet követően fertőtlenítő nagytakarítást szükséges végezni;
• a beteg ellátása előtt és után higiénés kézfertőtlenítés KÖTELEZŐ!!!;

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.

Illés Ilona, szaktanár