ORR (NASUS)
A szaglás szervrendszere az organum olfactus, az orr a szaglás szerve.
Az orr részei:

  1. külső orr (nasus externus) és
  2. orrüreg (cavum nasi)
    Az orr felépítése
  1. külső orr (nasus esternus)
     az arc jellegét nagymértékben meghatározza;
     határolja a két orrnyílást;
     az orr vázát az orrháton a csontos orrnyílás körül csont, valamint az előtte elhelyezkedő hyalin
    porc és tömör állományú kötőszövet alkotja, de ez az összeköttetés nagy flexibilitást enged meg;
     a nasus externust kívülről bőr, belülről nyálkahártya béleli;
     a külső orr részei: orrgyök, orrhát, orrcsúcs és orrnyílások és az orrnyílásokat oldalról határoló orrszárnyak;
  2. orrüreg (cavum nasi)
     median sagittalis síkban helyezkedik el;
     az orrsövénnyel (septum nasi) két szimmetrikus részre osztott üreg;
     belső felszínét mirigyekben és vénás hálózatban gazdag vaskos nyálkahártya béleli;
     oldalfalán három orrkagyló (felső-, középső és alsó orrkagyló) található, melyek alatt orrjáratok
    helyezkednek el (az orrjáratokba nyílnak az orrmelléküregek nyílásai);
     az orrüreg belső felszínét többmagsoros csillószőrös hengerhám borítja;
     az orrüreg felső falának területén ebbe beágyazva találhatók a szaglóhámsejtek, amelyek a szaglás
    receptorai;
     az orrüreg hátsó nyílása (choana) a garat orri szakaszába nyílik;
    Az orrüreg szerepe:
     az orron át belélegzett levegő előmelegítése, páratartalmának növelése;
     a belélegzett levegő mechanikus megtisztítása a szennyeződésektől (pl. portól, koromszemcséktől)
     szaglóhámsejtjei révén a szaglás szerve;
     fontos szerepet játszik egyes hangok képzésében, s ezzel a beszédben;
    Az orrüreg vérellátása és idegei
    Artériás vérellátása az a. carotis interna – arteria ophtalmicából ága – arteria maxillaris ágaiból ered. A vénás vér a vena ethmoidealisokon, vena ophtalmicán, vena facialison keresztül a vena jugularis
    internába vezetődik, az orrüreg hátsó részének vénás vére a vena ophtalmicán keresztül a sinus cavernosus felé, a vena sphenopalatinán, a plexus venosus pterygoideuson keresztül a vena jugularis interna felé vezetődik.
    Az orrnyálkahártya nyirokkeringése a submandibulris, retropharyngealis és felső mély nyaki nyirokcsomó
    felé áramlik.

A szaglószerv működése
A szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a szaglómező (regio olfactoria) területén. Számuk kb. 10 millió. Az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (ezek a szagingerek felvételére specializálódott kemoreceptorok).

A szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak melyek a rostacsont szitalemezén belépnek a koponya üregébe ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába nyomulnak.

A szaglókötegen (tractus olfactorius) és a szaglóidegen (nervus olfactorius vagy másnéven I. agyideg) keresztül összeköttetést teremt a központi idegrendszerrel.

ORRMELLÉKÜREGEK (SINUS PARANASALES)
 az orrüreg falát alkotó koponyacsontok is tartalmaznak üregeket, ezek a paranasalis sinusok melyek kis járatokkal az orrüregbe nyílnak;
 nyálkahártya- bélésük voltaképpen az orrüregének folytatása;
 az üreges struktúra csökkenti a koponyacsontok súlyát, hangadáskor pedig az orr- és szájüreggel együtt módosítja a hang minőségét (pl. hurutos állapotokban egyértelműen hallható);

Az orr melléküregei:

  1. a homloküreg (sinus frontalis);
  2. arcüreg (sinus maxillaris);
  3. ékcsonti üreg (sinus sphenoidalis);
  4. a rostacsont labyrintusához tartozó rostasejtek (cellulae ethmoidales);
  5. homloküreg
     az os frontale pikkelyében található;
     páros, de aszimmetrikus üreg;
     tölcsérszerűen szűkülő kivezetőcsővel nyílik a középső orrjáratba;
  6. arcüreg
     a maxilla (felső állcsont) testét csaknem teljesen kitöltő páros üreg;
     az orrüregben található félhold alakú nyílás útján közlekedik az orrüreg középső járatával;
     az üreg legmagasabb pontján elhelyezkedő természetes szájadékon át a felgyülemlett váladék
    nehezen tud ürülni;
  7. ékcsonti üreg (iköböl)
     az ékcsont (os sphenoidale) testében helyezkedik el;
     vékony sagitalis állású csontlemezzel két aszimmetrikus részre osztott páros üreg.
     az üreg nyílása a recessus sphenoethmoidalisban van (a recessus sphenoethmoidalis egy szűk
    bemélyedés, ami a felső orrkagyló felett található);
  8. rostacsonti üregek vagy rostasejtek (sinus ethmoidales)
     egymással részben közlekedő, vékony csontfallal elválasztott nyálkahártyával bélelt üregek;
     megkülönböztethetünk elülső és középső (2-8 db), valamint hátsó rostasejteket (1-8 darab);

Összeállította: Illés Ilona egészségügyi szakmai tanár

Felhasznált irodalom:
Donáth Tibor: Anatómia-élettan. Medicina Könyvkiadó, 2008.
Kardos Lídia: Anatómia- Élettan. Műszaki Könyvkiadó, 2017.
Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (tankonyvtar.hu 2006.)
www.regi.tankonyvtar.hu

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.