Csóka Mária COVID-19 összefoglaló tanulmány. 2020. április 23.

Írta: Csóka Mária MSc., BSc., CIC.

bölcsész, okleveles mestertanár, mesteroktató 

+36-20/447-3722

csoka.maria.se@gmail.com  

Lektorálta: Dr. Francis Samer

Előszó

A COVID-19 világjárvány nehéz kihívás elé állítja a szakembereket, az elmúlt négy hónapban sok mindent megtudtunk a vírus eredetéről, a fertőzés terjedésének dinamikájáról, és a lehetséges adekvát kezelési sémákról, de még korántsem ismerjük pontosan a vírus működését, egyet azonban biztosan tudunk, hogy ami a világ másik pontján működik, az nem biztos, hogy hazánkban is hatékony lesz. Az eseményeket követni is nehéz, számos nemzetközi kutatás született a kezelés tapasztalatairól, amelyeket a világ legrangosabb orvosi folyóirataiban tettek közzé, tanulmányom célja, rövid összefoglalást nyújtani az eddigi eredményekről, és naprakész információval ellátni a frontvonalban dolgozó egészségügyi szakszemélyzetet, nem tagadva a bizonytalanságokat, és a nehézségeket sem. 

Valamennyi szakirodalom áttekintése lehetetlen, ezért a mérvadó szaklapokban megjelent anyagokat áttanulmányoztam, és saját szakmai anyagaim, valamint jelen immunológiai ismereteim alapján megpróbáltam megfogalmazni a betegség definícióját, etiológiáját, patomechanizmusát, kezelését, ahogy ezt a felépítést a többi kórképnél már megszokhatták tőlem. Természetesen a változtatás jogát fenntartom, hiszen amit ma mondok, az már holnap nem igaz!

Az új betegség kirobbanásának helyszíne Kína volt, és most az egész világnak kell szembe néznie a járvánnyal. Bár az izoláció, a diagnosztikus eljárások, az intenzív megfigyelés, kezelés, ápolás, a védelmi intézkedések hasonlítanak a korábbi fertőző betegségeknél alkalmazott eljárásokhoz, mégis más, semmit sem tehetünk úgy, mint eddig, elölről kell kezdenünk mindent, meg kell tanulnunk a COVID-19 fertőzés hatékony kezelését, és speciális ellátását.

Remélem, hogy ezzel az összefoglaló tanulmánnyal értékes információkat tudok nyújtani azoknak, akik áldozatos munkájukkal segítik a betegeket, és nap, mint nap saját egészségük kockáztatásával küzdenek a veszéllyel. Hálával tartozunk mindazoknak, akik a közvetlen betegellátásban vesznek részt, vagy bármilyen módon segítik a rászorulókat, és azoknak is, akik szervezőmunkájukkal biztosítják a feltételeket.

2020. április 23.

Csóka Mária

A koronavírus történeti áttekintése

Több, régóta ismert koronavírus is okozott már fertőzéseket a világon, a humán patogén koronavírusok hét faja közül négy már évszázadok óta közöttünk él náthaszerű tüneteket okozva, többnyire a hideg évszakban jelentkeznek, majd tavasztól elcsendesednek.

A három újabb humán koronavírus az ezredforduló után került át állatról emberre

(zoonótikus terjedés, zoonózisok). Ezek közül a 2003-as SARS-CoV1 (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma – Severe Acute Respiratory Syndrome-Coronavirus1)

járványnál a cibetmacska faj volt a fertőzés eredeti gazdája, és valószínűleg a tevéről került az emberre, és olyan súlyos, akut légzőszervi problémát okozott, melynek mortalitása közel 10% volt, viszonylag gyorsan sikerült megfékezni. A 2012-es MERSCoV (Közel-keleti Légúti Koronavírus – Middle East Respiratory SyndromeCoronavirus) eredeti hordozói a denevérek, áttételesen került az emberre, köztes gazdája a háziasított teve, a dromedár, a fertőzöttek közül minden harmadik meghalt, már kétszer visszatért, de a járvány a Közel-Keletre korlátozódik. A 2019-ben megjelent, manapság egyszerűen csak „koronavírusként” emlegetett COVID-19 világjárványt (pandémiát) a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, a koronavírusok rendszertani csoportjának tagja, rokona a SARS-CoV1 vírusnak. Genetikai vizsgálatok alapján a COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus eredeti hordozói denevérek, vagy tobzoskák lehettek, és a vírus feltehetőleg egy másik állatfajról került át az emberre.

A WHO legfrissebb adatai szerint már 2,8 millió felett jár a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több, mint 183 ezren vesztették életüket a betegség miatt, a gazdasági hatások pedig kiszámíthatatlanok. [Johns Hopkins CSSE] 

Magyarországi helyzet

Magyarországon a legfrissebb, 2020. április 23-i adatok szerint 239-re emelkedett az elhunytak száma, és 2284-re nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma és már 390-en gyógyultan távoztak a kórházból – írta a koronavirus.gov.hu kormányzati portál. 

COVID-19 fertőzöttek megyei megoszlása 2020. április 23.

 Forrás: https://tinyurl.hu/21bN/

COVID-19 gyógyult, fertőzött elhunyt betegek száma  Magyarországon 2020. április 23.

Forrás: https://tinyurl.hu/mDs7/

COVID-19 elhunytak száma Magyarországon 

2020. április 22. Forrás: https://tinyurl.hu/xs8u/

A COVID-19 néveredete

Az új, korábban emberben nem azonosított – rendkívül patogén koronavírustörzs 2019. november 17-én jelent meg Kínában. A WHO (Egészségügyi Világszervezet – World Health Organisation) kínai irodájához 2019. december 31-én érkezett jelzések alapján a közép-kínai Hupei tartományának székhelyén Vuhanban, ismeretlen eredetű tömeges tüdőgyulladásos megbetegedéseket regisztráltak, amelyek okozójaként a kínai hatóságok 2020. január 7-én új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) azonosítottak. Annak ellenére, hogy a WHO 2020. február 11-én a SARS-CoV-2 nevet javasolta a vírus megnevezéseként, az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – European Centre for Disease Prevention and Control) ugyan ezen a napon megjelent adatközlése alapján az új koronavírus okozta betegség hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019.” Jelenleg mindkét elnevezés – SARS-CoV-2 és COVID-19 – használatos.

A „CO” a corona, a „VI” a virus, a „D” a disease (betegséget) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal – coronavirus disease 2019, rövidített változata a COVID-19.

A kínai halálesetek száma már február elején magasabb volt, mint a 2003-as SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome – Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) járvány által okozott összes halálesetek száma volt. A vírusbetegség a 2019 decemberi megjelenését követő néhány hónapon belül világszerte elterjedt, ezért a WHO 2020. március 11-én világjárvánnyá, pandémiává nyilvánította. Magyarország érintettségére felkészülve az operatív törzs 2020. január 31-én jött létre.

A COVID-19 definíciója (fogalma)

A COVID-19 egy vírusos, légúti illetve légzőszervi megbetegedés, amely a tüdő szöveti állományának gyors lefolyású gyulladása által légzési elégtelenséghez vezet. A SARS-CoV-2 (COVID-19) nevű koronavírus okozza, melyre jelenleg sem (széles körben elfogadott) hatásos gyógyszer, sem a megelőzését szolgáló védőoltás nem áll rendelkezésre, a kezelés egyelőre csak támogató terápiával történik.

A COVID–19 etiológiája (kóroktana)

A COVID-19 betegséget a SARS–CoV–2 koronavírus (SARS: Severe Acute Respiratory Syndrome-CoronaVirus-2) okozza, 3D modelljének keresztmetszetén látható a négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték.

A kórokozó tulajdonságai

Kínai szakértők szerint a SARS-CoV-2 (COVID-19) nem a 2003-as SARS-CoV1 koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus. A SARSCoV-2 (COVID-19) koronavírus a legnagyobb RNS (ribonukleinsav–RNS) vírus, az egyszálú RNS-genom háromnegyedét az RNS másolását végző replikáz génje teszi ki, a maradék egynegyed a fehérjékre jut. A replikáz számtalan példányban lemásolja a vírus-RNS-t, majd a fertőzés kései szakaszában struktúrfehérjék készülnek és az endoplazmatikus retikulumban és a Golgi-komplexumban összeállnak az új vírusok. Lipidburokkal rendelkezik, melyet az alkohol és a klór képes megbontani, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyak a koronavírusok ellen is. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja, így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.

Forrás: https://tinyurl.hu/Nkk7/

A jelenlegi SARS-CoV-2 (COVID-19) új koronavírusnak a mortalitása nem olyan nagy, mint a SARS-CoV1 rokonáé, terjedésében hasonlít az influenzához, de úgy tűnik, nem szezonális jellegű, ám mortalitása és terjedésének gyorsasága miatt veszélyes. Éppen ezért sajnálatos, hogy még a szakmán belül is sokan bagatellizálják a COVID-19 járvány veszélyességét, úgy gondolják, „mivel az új vírustól megfertőződött emberek tünetei hasonlóak az influenzáéhoz, ezért nem kell félni az új koronavírustól”. Ez nem így van! 

1. Tudni kell, hogy genetikailag nincs rokonság az influenza és az új típusú COVID-19 között, valóban mutat hasonlóságot az influenzavírusokhoz, de csak a terjedését illetően.

2. Fontos különbség, hogy egy átlagos influenzavírus mortalitása 0,5%, ezzel szemben – mai ismereteink szerint –, az új típusú koronavírus harmincszor nagyobb halálozási rátát produkál, még pontosan nem tudjuk megmondani, sokkal több tesztelés szükséges. [Boldogkői, 2020]

3. A COVID-19 járvány veszélyesebb, mint az influenza, mert a tüdőt támadja meg.

4. Az influenzavírusok nagy többsége, különösen a szezonális törzsek, elsősorban felsőlégúti tüneteket okoznak, és többnyire csak az immunproblémával küzdők tüdejét támadják meg.

5. A kifejezetten tüdőt támadó vírusok közül az első világháború idején az 1918-as spanyolnátha H1N1 szerotípusú influenzavírus volt az első, ami világjárványt okozott. Míg a globális világjárvány két évig tartott (19181920), az első hullám csak 1918 áprilisában és májusában kezdett el futótűzként terjedni, de nem okozott kirívóan magas halálesteket. A világ minden tájáról érkező katonák gyors mozgása volt a betegség egyik fő terjesztője, a villámgyorsan terjedő vírus 1918 augusztusában „újabb rohamra indult” és a halálesetek túlnyomó többségét mindössze három hónap alatt regisztrálták. A mutálódott vírus ekkor már senkit sem kímélt, a fertőzés első jeleinek megjelenésétől számított 24 órán belül képes volt elpusztítani egy teljesen egészséges embert. A földön élő teljes populáció nagyjából negyedét, 500 millió embert fertőzött meg, és durvább becslések szerint 100 millió halálos áldozatot követelt, többet, mint maga az első világháború. [James Harris történész, Ohio Állami Egyetem. Spanyolnátha: a tömegek mozgása miatt pusztított az első világjárvány. Origo Jeki Gabriella, 2020. 03. 17.]

6. A SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek közül az, akinek nincs tünete, csak annyit észlel, hogy folyik az orra, esetleg többet köhécsel.

7. Nem maga a SARS-CoV-2 koronavírus okozza közvetlenül a beteg súlyos állapotát, hanem a túlzott immunválasz, a citokin vihar okozta citokin szindróma (lásd később), amely súlyos tüdőgyulladással jár.

8. A viszonylag magas mortalitás és a súlyosabb szövődmények miatt komolyan kell venni az új típusú koronavírust! 

A Harvard tudósai, valamint Francesca Dominici biostatisztikus és kollégái a koronavírusos eseteket vizsgálva összefüggést találtak a légszennyezés és a Covid-19 magasabb halálozási aránya között Amerikában. A gyorsított ütemben végzett kutatás 15%-os emelkedést mutatott, ezért kéziratban, a hivatalos megjelenés előtt 2020. április 9-én nyilvánosságra hozták, ezzel is segítve az egészségügyi hatóság munkáját.

A COVID–19 patomechanizmusa (kórfolyamata)

COVID–19 terjedése

A koronavírus főként cseppfertőzéssel terjed, a fertőzés felső-légúti betegséget, és tüdőgyulladást okoz. Kezdeti tünetei egybeesnek az influenza és egyéb légúti fertőzés tüneteivel. A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet. A vírus terjedhet szennyezett felületek érintése által is, ha valaki megérinti a fertőző cseppekkel szennyezett felületet vagy tárgyat, majd a száját, az orrát vagy a szemét. Ezenkívül előfordulhat, hogy a vírus szélesebb körben terjedhet a levegőben vagy más, jelenleg nem ismert módon. A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, ugyanis a vírus jelenlétét kimutatták a betegektől származó mintákban. Az ÁNTSZ 2020 március elsejei tájékoztatója szerint a vírus kimutatható a fertőzött személy vizeletében, illetve székletében, de nincs közvetlen bizonyíték a vírus széklet útján történő terjedésére.  

Fontos!  

Turbulens gázfelhők és a légzőrendszeri patogén kibocsátások

Tüsszentés: 7-8 méter terjedés (10-30 m/s sebességgel).

Köhögés: 5-6 méter terjedés.

Normál lélegzés: 2 méter terjedés.

A gázbuborékok részecskéi akár órákig is lebegve maradhatnak, ez magyarázatot kínál arra a megfigyelésre, hogy a SARS-CoV-2 vírust a kínai kórházak COVID-19 kórtermeinek zárt légcserélő rendszerében is megtalálták. A fentiek következtében a koronavírus levegőben való terjedése zárt légkondicionált helyiségekben, vagy akár kitűnő légszűrőkkel rendelkező repülőkben is előfordul. Ennek fényében lehetséges, hogy az 1-2 méteres távolságtartás alábecsüli a kórokozó levegővel való terjedési képességét, ami még egy ok arra, hogy a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi szakembereket megfelelő személyi védőfelszereléssel kell ellátni.

A vírus halálozási aránya az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának tájékoztatása szerint a legfrissebb adatok alapján 3,4%, írja a MedicalOnline.

Rizikócsoportok

A koronavírus bárkit megfertőzhet, életkortól függetlenül. A statisztikai adatokból látszik, hogy a legmagasabb kockázati csoportba a szív- és érrendszeri betegségekkel rendelkezők, a cukorbetegek tartoznak, illetve a 60 év feletti idősek, de fokozott veszélynek vannak kitéve a vesebetegséggel élők, a haematologiai betegek, az immunterápiával (pl. Imuran) kezeltek, valamint számolnunk kell a COPD-sek és az Asthmások exacerbatiojával. 

Az első átfogó tanulmányt 2020 január 24-én publikálta egy 29 fős orvos csoport

Kínában, melyet a világ egyik legrégebbi és legelismertebb orvostudományi lapja, a The Lancet 2020. február 15-én tett közzé. Ekkorra már 800 megerősített esetet azonosítottak, akiknek a családtagjait és a közeli hozzátartozóit is kikérdezték, és 41 intenzív osztályon kezelt beteg vizsgálati eredményeit elemezték. A szokatlanul magas megbetegedés patofiziológiáját nem értették teljesen, de kimutatták, hogy a szérumban megnövekedett proinflammatorikus (gyulladást elősegítő) citokinek mennyisége tüdőgyulladással és kiterjedt tüdőkárosodással társult, és ez a citokinvihar összefüggésben van a betegség súlyosságával. További vizsgálatokra van szükség a Covid-fertőzés Th1 és Th2 (T helper, segítő T-sejt – Th) válaszának jellemzésére és a patogenezis tisztázására. További boncolások vagy biopsziás tanulmányok sora lenne a kulcsa a betegség megértésének. Az viszont már kiderült, hogy a kortikoszteroidok alkalmazása a gyulladást csökkentette ugyan, de nem volt hatással a mortalitásra, ezért a WHO ideiglenes útmutatása szerint a kortikoszteroidokat nem szabad rendszeresen adni.

A COVID-19 patomechanizmusának könnyebb megértését segíti az immunrendszer sejtjeinek, és működésének felidézése.

Az immunrendszer feladata

Az immunrendszer legfőbb feladata a szervezet védelme, a szervezetbe kerülő kórokozók, vagy biológiai méreganyagok, illetve a szervezetben megjelenő önveszélyes, abnormális saját sejtek vagy molekulák ellen.

Az immunválasz következménye a „betolakodók” elpusztítása. Ha az immunrendszer jól működik, ez a pusztító folyamat célzott (fajlagos), tehát közvetlenül vagy közvetve csak az ellen az antigén ellen irányul, amely a szervezetet megtámadta. Az immunrendszer azonban a „sajátot” felismerő sejtekkel is rendelkezik: tehát alkalmas a szervezet saját építőelemeinek elpusztítására is (autoimmunitás), ezért mondjuk, hogy az immunrendszer „kétélű kard”! Normális körülmények között azonban a sokrétű szabályozásnak köszönhetően csak a szervezetet veszélyeztető struktúrák ellen fordul.

Forrás: https://tinyurl.hu/ARn0/

Az immunrendszer: 

 felismerő,

 információkat továbbító és

 végrehajtó (effektor) funkciókat vált ki.

Két egymásra épülő immunrendszerünk van: 

1. veleszületett (más néven innate, öröklött) immunitás, mint első immunológiai védelmi vonal → azonnal működő, pusztító mechanizmusok,
2. szerzett (más néven adaptív) immunitás, második immunológiai védelmi vonal → 1-2 hét alatt kialakuló, memóriát biztosító

Az immunrendszer sejtjei

Forrás: Csóka, 2020

A saját és az idegen struktúrák megkülönböztetéséért a limfociták antigénfelismerő receptorai (a B sejt receptorok = BCR = B cell receptor, és a T sejt receptorok = TCR = T cell receptor) felelősek.  

 

BCell Receptor (BCR): B-sejten helyet foglaló egyedi antigénfelismerő receptor, a B-sejtek antigén-felismeréséhez nincs szükség antigén-bemutatáshoz (antigénprezentációhoz).

 

TCell Receptor (TCR): T-sejten helyet foglaló antigénfelismerő receptor, a T-sejtek antigén-felismerése antigén-bemutatáshoz (antigén-prezentációhoz) kötött folyamat.

 

APC (Antigen Presenting Cell): antigén-prezentáló (bemutató) sejt (makrofágok, dendritikus sejtek, B-limfociták).

A szerzett (adaptív) immunitás sejtjei a B sejtek és a T-sejtek. A COVID-19 szempontjából, csak a T-sejtek szerepét mutatom be. A T sejteket (más néven Tlimfociták) aktivitásuk szerint végrehajtó (effektor) és memóriasejtekre osztjuk. A végrehajtó (effektor) sejtek közé tartoznak a helper (Th), a citotoxikus (Tc), és a regulációs T-sejtek (Treg).

A végrehajtó (effektor) T-sejtek három típusának jellemzői:

 

1. A helper T-sejtek (Th-sejtek = T helper = segítő T-sejtek), a T limfociták szubpopulációi, amelyek az immunválaszt segítik. A későbbiekben további altípusokba differenciálódnak, megkülönböztethetünk TH1, TH2, TH3, TH17, TH9 és TFH sejteket. A Th1 és Th2 sejtek egymástól eltérő citokinkészletet termelnek, ennek megfelelően az immunválaszt eltérő irányba terelik. A Th1 citokinek a celluláris immunfolyamatok, a Th2 sejtek citokinjei a humorális válasz létrejöttét segítik elő. A follikuláris T helper (TFH) sejtek fontos szerepet játszanak a B-sejt (más néven Blimfocita) válaszok irányításában.
2. A citotoxikus T-sejtek (Tc-sejtek vagy killer, ölő T-sejtek) elpusztítják a szervezet vírusfertőzött vagy rákos transzformáción átesett sejtjeit. Ők felelősek a szervátültetés során a kilökődési reakcióért is.
3. A regulációs T-sejtek (Treg) folyamatosan felügyelik az immuntoleranciát,

azt hogy az immunrendszer ne támadja meg a saját szöveteket.

A citokinek (görög: „cito” – sejt és „kinosz” – mozgás) a sejtkommunikációban szerepet játszó jelzőmolekulák egy fajtája. Ezek az interferonok (IFNα, IFNβ és IFNγ), a tumornekrózis-faktorok (TNFα és TNFβ), az interleukinek (IL-1α és β, az IL-6, az IL-10, az IL-12), a migrációt inhibitáló (gátló) faktor (MIF), és a migrációt előidéző kemokinek (cystein chemokines – CXC, CC, CX3C, XC).  

A legtöbb citokinnek többféle szerepe is van, melyek ismertetése meghaladná jelen közlemény terjedelmét, ezért csak a gyulladási folyamatokra gyakorolt hatását emelem ki. A citokinek a nem fajlagos (nem célzott) immunrendszer sejtjeiből azonnal termelődnek vagy felszabadulnak, amikor egy kórokozó a szervezetbe kerül, és a fertőzés helyére toborozzák azokat az immunsejteket, amelyek ezt követően a fertőzött szöveteket elpusztítják.

A kulcs, ami az ajtót nyitja

Forrás: https://tinyurl.hu/cGSB/

A vírus felületén helyezkednek el a „tüskék”, a korona alakú kinövések, a nevét is ezekről a korona alakú „csápokról” kapta.

A koronavírusok fehérjetüskéi különböznek egymástól, de a sejtek megtámadásának, a vírus szaporodásának módja gyakorlatilag mindegyiknél ugyanaz: a SARS-Cov-2 (COVID-19) tüskéi „kulcsként” funkcionálnak, ezeket „illeszti a zárba”, vagyis a sejtek felszíni receptoraiba. A négy (E, S, M és HE) felszíni fehérje közül a tüskefehérje, az S-protein receptorkötő doménjével kapcsolódik az emberi sejtek felszínén elhelyezkedő ACE2 receptorhoz, az „ajtó kinyílik”, a vírus membránja egyesül a megtámadott sejt membránjával, a vírus genetikai állománya a sejtbe kerül, és a vírus átveszi az irányítást. Ettől még szedheti tovább a beteg az ACE gátlóját, nem kell leállítani.   

A      légzési      elégtelenség     és     a         diarrhoea kialakulásának patomechanizmusa

A koronavírus-fertőzésnek jelen ismereteink szerint két támadáspontja van: a tüdő (epicentrum) és a bélrendszer. Az immunrendszer „túlreagálja” a fertőzést, szabályozás nélkül elárasztja a tüdőt citokinekkel, amelyek az egészséges tüdőszöveteket is elpusztítják. Miután a SARS-CoV-2 (COVID-19) koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe, az alveolusok (tüdőhólyagocskák) sejtjeiben addig replikálódik (replikáció: másolás, megsokszorozódás, szaporodás), amíg a sejt szétesik, és a helyén gyulladásos reakció alakul ki, tehát fő támadáspontja a tüdő. A vírus replikáció (szaporodás) által kiváltott túlzott gyulladásos válaszreakciót a tüdőben citokin viharnak (cytokin storm), az általa létrehozott tünetegyüttest, citokin felszabadulási szindrómának (CRS – Cytokine release syndrome) vagy citokin vihar szindrómának (CSS – Cytokine storm syndrome) nevezzük. A

túlzott, ellenőrizetlen szisztémás gyulladás speciális, nagy mortalitású strukturális és funkcionális eltérést okoz,→ gyengíti a tüdő érhálózatát,→ a diffúz alveolocapillaris károsodás miatt exudátum (fehérjében gazdag folyadék szivárog a tüdőhólyagocskákba,→ pneumonitis alakul ki,→ akut légzési distressz szindróma (ARDS) jön létre,→ szuperinfekciók és mikroembolizációk alakulnak ki,→ a legsúlyosabb esetekben a citokin vihar többszervi elégtelenséghez,→ shockhoz,→ végül halálhoz vezethet. A teljes szervezet érintettségére utal, az alacsonyabb fehérvérsejt- és trombocitaszám, az emelkedett májenzimek, és az alacsony vérnyomás. A klinikai képet a terápia-refracter hypoxaemia, a bilateralis tüdőinfiltrátum és a progresszív respirációs elégtelenség jellemzi.

A vírus másik támadási pontja a bélrendszer. A bélrendszerben is különösen nagy számban található ACE2 receptor, amelyhez a vírus kötődik. A magas gyulladásszint vékony- és vastagbél károsodást vagy folyadékszivárgást okozhat, ami végül hasmenést eredményez. [Xiao és mtsi., 2020]. A kutatók úgy gondolják, hogy a COVID-19 ugyanazt a receptort használja, mint a SARS vírus, és ez a „bejárat” a tüdőkben és a vékonybelekben található meg.

2020 ápr. 1. Szerdán a HealthDay News arra figyelmeztetett, hogy az enyhe COVID-19 fertőzés gyakran csak gyomor-tünetekkel jelentkezik, ne csak olyan tünetek jussanak eszünkbe, mint a száraz köhögés és magas láz, egy új kutatás

Kínában ugyanis azt bizonyítja, hogy az esetek egy kis részében csak emésztőszervi panaszok jelentkeznek. [Robert Preidt, 2020]

A SARS-Cov-2 (COVID-19) betegség klinikai lefolyásának három fő mintája

1. Enyhe lefolyású felső légúti tüneteket mutató betegség.

2. Nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás, amely az alveolaris tereket és különböző mértékben az interstitialis szövetet is érintő, heveny fertőzéses eredetű gyulladás.

Kiterjedésétől függően lehet lebenyes (pneumonia lobaris), gócos (bronchopneumonia) és interstitialis pneumonia (diffúz parenchymás szövetközi). A lobaris pneumonia egy vagy több tüdőlebenyre, esetleg csak egy tüdőszegmentumra terjed ki. A gyulladásos területen a léghólyagocskák (alveolusok) folyadékkal, un. gyulladásos, fehérjében gazdag izzadmánnyal (exsudatum) telnek meg. A gyulladás által a

tüdőlebeny mind nagyobb területe válhat érintetté, illetve átterjedhet a másik oldali tüdőfélre is, és a gyulladásos folyamatok ráterjedhetnek a tüdőt befedő mellhártyára is, mellhártyagyulladást (pleuritis) okozva. A bronchopneumonia ezzel szemben a páros szerv összes légutait érinti, vagyis a teljes tüdőt. Lázzal, mellkasi fájdalommal és a röntgenen jól látható beszűrődéssel jár. Ha a tünetek súlyosbodnak, és a tüdőgyulladás nem javul ARDS léphet fel.

3. Súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával.

A vírusfertőzés közvetlenül az alveolusokba (tüdőhólyagocskák) jut és kétoldali szövetközi (interstitialis) tüdőgyulladást okoz. Az új koronavírus fertőzés okozta tüdőgyulladás (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia) nagyon súlyos, az ebből adódó légzési elégtelenség esetenként halálos kimenetelű, a fertőzöttek 6%-a kerül kritikus állapotba. Az újtípusú tüdőgyulladás patomechanizmusára jellemző, hogy hallgatózással sokszor szegényes légzési hangot hallunk, sokkal súlyosabb a hypoxia, ami nem korrelál a beteg állapotával. Amit látunk, az nem tükrözi a háttérben zajló patológiát, van egy szürke zóna: a beteg stabilnak tűnhet, miközben a valóságban légzési elégtelenségét kompenzálja és már a tartalékai végén jár. A nehézlégzés kezdetben oxigén terápiával kezelhető, és könnyű a mechanikus lélegeztetés is, majd a hirtelen kialakuló ARDS miatt a beteg gépi lélegeztetésre szorul. A krepitáció megjelenése már ARDS-re utal. Az ARDS (acute respiratory distress syndrome) az akut, diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség, az új koronavírus fertőzés okozta tüdőgyulladás (NCIP) legsúlyosabb szövődménye, de ez az ARDS, nem az, amit megtanultunk, és eddig ismertünk. Hátterében az alveolocapillaris membrán permeabilitás fokozódása (az alveolusok hajszálérhálózatának fokozódó áteresztőképessége) miatt kialakuló nem szív eredetű tüdőödema és shuntkeringés (mellékáramlás, megkerüléses összeköttetés) áll. A tüdő szárazból átmegy nedvesbe, és szörtyzörejek hallhatók. A légúti folyadéktelődés miatt a tüdő kemény és merev lesz, compliance-e (tágulási képessége) lecsökken. Az utóbbi idők szakmai állásfoglalásai szerint elkülöníthető a kevésbé súlyos hypoxaemiával járó, általában jobb kórjóslatú „akut tüdőkárosodás” (ALI – acute lung injury), a súlyos hypoxaemiával járó, kedvezőtlen kórjóslatú ARDS-től. Bár az ALI kevésbé súlyos kórkép, mindig kialakulhat belőle ARDS.

ARDS-ben a klinikai képet a kétoldali diffúz tüdőbeszűrődés, a csökkent tüdő-compliance (tágulékonyság) és az oxigén-refrakter

(oxigénre nem reagáló!) artériás hypoxia képezi. A vér oxigénszintje veszélyes mértékben csökken, még akkor is, ha a beteg gépi lélegeztetésben részesül! A terhelés (gyulladás+folyadék) elsősorban a jobb szívfelet érinti, jobbszívfél elégtelenséget okozva, amit tovább ront a gépi lélegeztetés okozta szuperinfekció és mikroembolizáció következtében kialakult többszervi elégtelenség (pl. máj- vagy veseelégtelenség), emiatt 7– 8 nap után bekövetkezik egy gyors állapotromlás. Az ARDS végső stádiumára jellemző a magas láz, krepitáció és az un. tömött tüdő (a gyulladás következtében kialakuló hegesedések megkeményítik a tüdőt). A gépi lélegeztetett beteg hasrafordításával alveolusokat „nyerhetünk”, javul az oxigenizáció, és meglepő javulás észlelhető a beteg állapotában.

A COVID–19 tünetei

A COVID-19 fertőzést követő 4-5. napon tapasztalhatóak az első tünetek, mely általában hirtelen felszökkenő magas láz, kínzó száraz köhögés, de sokan fejfájásról, fáradtságról és légszomjról is beszámoltak. Az 5-6. nap környékén az addigi száraz köhögést felváltja a hurutos, fullasztó érzéssel járó köhögés. A test hőháztartása felborul, a magas láz állandóvá válik, és kialakul a tüdőgyulladás is. Az esetek 15-17 %-ában a tünetek olyan súlyossá válnak, hogy a betegnek intenzív ellátásra van szüksége.

 gyengeség,

 fáradékonyság,  hypotonia.

 Forrás: https://tinyurl.hu/WIE9/

Lappangási idő

A koronavírus (COVID–19) fertőzés inkubációs idejét, más néven lappangási idejét

(a megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:

 A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a COVID-19 inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.

 A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC – National Health Commission) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.

 Az Egyesült Államok járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) szerint a COVID-19 inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.

 Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak: egy kínai egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús

70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.

 A betegség átlagos inkubációs periódusa (a megfertőződéstől az első tünetek kifejlődéséig eltelt idő) kb. 5 nap. 

 

Újabb tünetek megjelenése

 Jin-Ying Zhang és munkatársai egy friss kutatási eredményről számoltak be a Nature Reviews Cardiology szaklap márciusi számában. A tanulmány szerint nemcsak a tüdő, hanem a szív működését is befolyásolja a SARS-CoV2 vírus a fertőzöttekben, a vizsgálati mintában (n=41) azt tapasztalták, hogy a betegek 12%-át nem csak, vagy nem elsősorban légzési nehézségeik miatt kellett intenzív osztályon kezelni. A legsúlyosabb szövődményektől szenvedő betegek jelentős részénél súlyos keringési zavarok, szívritmuszavar, valamint szívinfarctus tüneteit észlelték, melyet az emelkedett szívmarkerek is bizonyítottak. Az esetek túlnyomó többségében a szívelégtelenség olyan mértékű volt, hogy már önmagában intenzív ellátást indokolt. A tanulmány szerzői szerint a tüneteket közvetlenül a vírus működési mechanizmusa válthatja ki, ugyanis a SARS-CoV-2 (COVID-19) vírus az ACE₂-receptorokat használja az emberi sejtbe való bejutáshoz, és ezek a receptorok nem csak a tüdőben, hanem a szív- és érrendszerben is jelentős számban megtalálhatók. [Jin-Ying Zhang, 2020]

 A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC – National Health Commission) jelentése szerint is nemrég a SARS-CoV-2 (COVID-19) fertőzéssel diagnosztizáltak egy része klasszikus szívelégtelenséget jelző tünetekkel fordult orvoshoz (heves szívdobogásérzés, mellkasi szorító fájdalom), és az elhunytak több mint 10%-ában jelentős mértékű szívkárosodást mutattak ki annak ellenére, hogy korábban nem volt ismert szívbetegségük.

 A témában egyelőre egymásnak ellentmondó tanulmányok jelentek meg, nemrégiben a The Lancet brit orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis ez az új szemlélet felvet egy újabb problémát, mégpedig azt, hogy ha a szervezetben több ACE2-receptor válik aktívvá, nő a SARS-CoV-2 vírussal való fertőződés veszélye is. Ezt az elméleti felvetést az Európai Kardiológusok Szövetsége cáfolta, és azt javasolja, hogy a szakorvosok folytassák a hypertoniások terápiáját, mert nem biztos, hogy az ACE₂ receptorok, vagy a hypoxia felelős az infarctus kialakulásáért, inkább a T-sejtek túlzott reakciója miatt létrejött citokinvihar.

 Egy kínai kutatás előzetes eredményei szerint az „A” vércsoportba tartozókat, nagyobb eséllyel fertőzheti meg az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2), míg a „0” vércsoportúak rezisztensebbek lehetnek vele szemben. A kutatók több mint 2000 pácienst (n=2173) vizsgáltak és osztályoztak vércsoport szerint, de korai lenne ezt a tanulmányt a klinikai gyakorlatban felhasználni, tovább kell vizsgálni az ABO-vércsoport és a COVID-19 érzékenység közötti kapcsolatot.

A COVIC-19 fertőzés alap reprodukciós indexe R0 (R nulla)

Alap reprodukciós index (szaporodási ráta) fogalma

A járványtanban egy fertőzés alap reprodukciós index (más néven szaporodási ráta), mérőszám azt jelenti, hogy átlagosan hány másodlagos esetet okoz egy tipikus egyedi fertőzött eset olyan populációban, amelynek nincs immunitása a betegségre, a fertőzés megállítására irányuló intézkedések hiányában. Jelölése: R0.

Ez a mérőszám azért hasznos, mert segít meghatározni, hogy a fertőző betegség terjedni fog-e a populációban. A pandémiát (világjárvány) okozó koronavírus járványtani alap reprodukciós index (szaporodási ráta) mérőszám (R0) értéke a világ különböző pontjain rendkívül eltérő, a becsléseket végző kutatók ezért elég nagy szórással dolgoznak. A legfrissebb számítások szerint globálisan az R0=2,6-ra becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,6 másik személyt fertőz meg. [Dr. Knausz Márta bakteriológiai laboratóriumvezető, higiénikus, 2020.03. 11.]Az új típusú humánvírusokkal szemben nincs még kialakult immunreakciónk, ezért ilyen erős a fertőzőképességük.

A koronavírus-járvány kapcsán mostanában gyakran halljuk a nyájimmunitás kifejezést. De pontosan mit jelent ez? Egy járvány akkor ér véget, amikor az adott közösség tagjainak 60-70 %-a átesik a fertőzésen, és így védettséget szerez a vírussal szemben, ami megvédi a fennmaradó 30-40%-ot is, ennek elérésére azonban nem lehet alapozni az új koronavírus elleni stratégiát. Az immunitást kétféleképpen lehet elérni: vagy nyájimmunitással, amikor nem védekezünk, hagyjuk a vírus terjedését, megvárjuk az emberek tömeges megbetegedését, és abban reménykedünk, hogy a kialakuló természetes védelem, az immunrendszer által termelt antitestek vessenek véget a vírus terjedésének, vagy széles körű védőoltással.

Nyájimmunitásról akkor beszélünk, amikor egy populációban olyan sokan ellenállóak egy adott betegséggel szemben, hogy az nem terjed tovább. Ugyanakkor a nyájimmunitás nagyon kockázatos, minél magasabb a fertőzöttek száma, annál magasabb a halálozási ráta, és egyelőre azt sem sikerült igazolni, hogy a fertőzés és a betegség másodszor is elkapható-e, vagy a megszerzett védettség miatt ez már nem lehetséges.

A védőoltások kifejlesztése hosszú idő, és nem védik meg tökéletesen a lakosságot. Az egyik probléma, hogy nem lehet mindenkit beoltani, nem tökéletes az átoltottság, a másik, hogy nem minden beoltott válik védetté (primer hatástalanság), és az oltás utáni védettség is csökkenhet idővel (szekunder hatástalanság).

Ha figyelembe vesszük, hogy egy SARS-CoV-2 (COVID-19) vírussal fertőzött ember átlagosan 2,6 másiknak adja át a kórokozót, és nem hozunk drasztikus intézkedéseket, az exponenciális terjedés nagyon rövid idő alatt hatalmas fertőzőszámot ér el, tehát ha nem teszünk ellene semmit, igen gyorsan halad a folyamat.

Mostanra körvonalazódni látszik, hogy a koronavírus-járvány kordában tartásához elsősorban rengeteg tesztelésre, illetve a közösségi érintkezés hatékony visszaszorítására van szükség, és mára a legtöbb ország ebbe az irányba mozdul.

Az izolációra épülő stratégia célja a fertőzöttek minél alacsonyabb számon tartása, ezért akik ezt alkalmazzák, már a járvány elejétől a terjedés megakadályozásáért dolgoznak. Az epidemiológusok szerint a COVID-19-nek a víruskitörés korai szakaszában lehet a legkönnyebben útját állni, amikor még kevés a fertőzött. Minél tovább vár egy adott ország a korlátozó intézkedések bevezetésével, a betegség egyre veszélyesebbé válik.

Az alábbi görbelaposítást szemléltető ábrán, a függőleges tengelyen a napi vírusos esetek száma látható, a vízszintesen pedig az első megbetegedés óta eltelt idő.

Forrás: https://tinyurl.hu/hNtS/

Egyes vélemények szerint a görbe ellaposítása nem fog működni, és nem a görbét kell kilapítani, hanem a járványt kell megállítani. Igazuk van, de ez nem változtat a jelenleg alkalmazandó intézkedéseken, ugyanis ha a fertőzés valószínűségét csökkentjük, akkor a fertőzöttek száma egy alacsonyabb értéknél maximalizálódik, és így az egészségügyi rendszer esetleg képes lesz ellátni feladatát, a járvány lefolyása viszont elhúzódik.

Célunk, a betegek számának az egészségügyi kapacitás felső határa alatt tartása, hogy mindenki megfelelő ellátásban részesülhessen. Amíg nincs a koronavírus ellen megfelelő, hatékony gyógyszer, és nincs a megelőzést lehetővé tévő vakcina, maradnak a klasszikus járványügyi intézkedések, azaz a karantén, a közösségi érintkezések mellőzése és a higiéniai szabályok szigorú követése.

Kérdés, hogy mikor kell elkezdeni ezeket az óvintézkedéseket. Az a modell, amely a fertőzések exponenciális növekedésén alapul, azt állítja, hogy minél korábban, mert nem csak megakadályozzuk a fertőzöttek számának exponenciális növekedését, de a halálozási arányt is lecsökkentjük, és nem terheljük túl az egészségügyi rendszert. Dél-Koreában követik a leghatékonyabban ezt az elnyomó stratégiát, ahol ennek eredményeként látjuk a legkevesebb fertőzést.

Forrás: https://tinyurl.hu/fbFJ/

Az ábrán jól látható, hogy egyetlen nap előny 40%-kal csökkentheti az esetek számát, s ezzel együtt a halálesetek számát. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy „kifelé megyünk a járványból”, a tetőzést ugyanis egy plató követi, amikor egy ideig ugyanannyi új fertőzést regisztrálunk.

A South China Morning Post (SCMP) számolt be arról, hogy egy friss kutatás szerint a COVID-19 betegeknél akár 20 napig is tarthat a vírus fertőzési ideje, s már jóval a tünetek megjelenése előtt elkezdődik a vírusszórás. Ennek alapján kínai kutatók azt javasolják, a jelenlegi 14 napos karantént bővítsék 20 napra. 

A járvány lefutása azonban nem biztos, hogy ilyen egyszerű mintát követ. Ha ugyanis feladjuk a korlátozásokat a fertőzések és megbetegedések visszatérhetnek, és kialakul a klasszikus kétpúpú járványgörbe.

Forrás: https://tinyurl.hu/Dk26/

Egy a Nature Medicine folyóiratban napvilágot látott vizsgálat arról számol be, hogy

tíz 2 hónap-15 év közötti gyermeket vizsgáltak kínai kutatók. Megdöbbentő eredményük alapján kiderült, hogy nyolc esetben mutatták ki a koronavírust a székletmintájukból, miközben a torokváladék-tesztjük negatív eredményt hozott. Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy fontosabb lehet a székletmintavizsgálat, mint más tesztek, mivel pontosabban kimutathatja a szervezetben lévő vírus jelenlétét.

Eltérések a halálozási rátákban

Kínában az első néhány tucat észlelt páciens esetében a halálozási arányszám közel 15% volt, azóta csökkent. Amíg a Nature Medicine 1,4%-os halálozási rátát jósolt, addig a The Lancet ezt az értéket 5,6%-ra becsülte. [The Lancet, 2020. 04. 20.]

 Forrás: Vox Szerző: Kulcsár Péter 2020.04.03. Rovat: #Life

Az Egyesült Államok járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) statisztikai adatai szerint jelenleg a világon az

Egyesült Államok területén terjed a leggyorsabban a koronavírus.

Milyen tünetekre figyeljünk koronavírusban?

 láz, 

 fejfájás,

 fájdalmas köhögés,

 torokfájás,

 fáradtság, 

 testi fájdalom.

Forrás: https://tinyurl.hu/uaQs/

Napi új COVID-19 esetek világszerte 2020. április 21.

Forrás: https://tinyurl.hu/vWoY/

Covid–19 diagnosztikája

A fertőzés kimutatására kétféle módszer terjedt el: 

1. A molekuláris biológia számos célra alkalmazza az úgynevezett polimerázláncreakciót (PCR), beleértve a koronavírusok azonosítását is. A jelenleg használatos tesztek a 2004-ben kifejlesztett valós idejű reverz transzkripció–polimeráz-láncreakción (Reverz Transzkripció, RT – Polymerase Chain Reaction, RT-PCR) alapulva működnek, és csak az aktív betegség felismerésére képesek, azaz csak azt a fázist képesek azonosítani, ami a vírusok szervezetben történő szaporodásával jellemezhető. A reverz transzkriptáz (RT) olyan enzim, amely RNS-szálról (ribonukleinsav-szálról) képes komplementer, kiegészítő DNS-t készíteni. A DNS-ről való RNS-átírás folyamat neve transzkripció, ezért ennek fordítottját reverz transzkripciónak hívjuk. A PCR technológia a vírus jelenlétét, a kórokozó RNS-ét, és DNS-ét mutatja ki a páciens garat- vagy orrváladékából vett mintában. Ez azonban már a folyamat második lépése, a koronavírus ugyanis az RNS-vírusok közé tartozik, éppen ezért először reverz transzkriptáz (RT) enzim segítségével DNS-t kell készíteni belőle, amit aztán a PCR folyamán fel lehet szaporítani az adott mintában, így vizsgálható a vírus örökítő anyaga. Ez a módszer viszonylag idő- és eszközigényes, speciális laboratóriumi felszerelésre és szakemberekre van hozzá szükség, viszont a klinikai vizsgálatok egyetlen megbízható formája, ugyanis vagy van vírus-RNS a mintában, vagy nincs.

• vértesztekkel szemben a PCR technológiával a kórokozó többnyire már az előtt kimutatható, mielőtt az antitestek szintje megemelkedne a szervezetben. Ezeket a vizsgálatokat a COVID-19 járvány kezdetén, Magyarországon csak a Szent László kórházban, majd később további hét központi laboratóriumban végezték.

Az új koronavírus azonosítására jelen pillanatban csak az a biztos eljárás, ha a vírus örökítőanyagát, DNS-ét mutatjuk ki a torokváladékból vett nyálmintából!

Forrás: https://tinyurl.hu/RS3J/

A mintavétel 2 steril pálcával történik (orr és garat), és nem igényel különösebb előkészítést. A mintavétel után a pálcák transzport folyadékba kerülnek, lezárás után a minta szobahőmérsékleten tárolva a laboratóriumba kerül. A szállítás a laboratórium vagy a mintavételi pont saját szállítóeszközével történhet. Mintavételkor szigorúan betartandó az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) előírása (kesztyű, védőköpeny, maszk, szemüveg-arcvédő).

2. Az antitestek szerológiai vizsgálatán alapuló másik módszer ezzel szemben nem magát a kórokozót, hanem azokat az ellenanyagokat (immunglobulinokat) mutatja ki, amelyeket a szervezet állít elő a vírus ellen. A fertőzés első, korai szakaszában, a szervezetben IgM, a későbbiekben IgG típusú ellenanyag termelődik, utóbbit évekkel később is ki lehet mutatni, és majdnem biztosan meg lehet belőle mondani, hogy az illető átesett-e a fertőzésen.

Forrás: https://tinyurl.hu/JTRv/

A COVID-19 IgM/IgG Ab gyorsteszt a szerológiai, immunológiai gyorstesztek csoportjába tartozik, a szervezetbe került vírusra adott immunválaszt mutatja ki (immunglobulinokat). Általában egy korai IgM és egy későbbi IgG immunválaszt mérnek egyszerre. A korai típusú IgM antitest a fertőzés utáni 5–9. napon kezd kimutatható mértékben termelődni, míg a késői IgG antitest ehhez képest körülbelül egy hetes késéssel kezd termelődni. A mintát ujjbegyből nyert vércseppből veszik, az eredmény 15-25 perc alatt megvan kiértékeléssel együtt. A módszer hátránya, ha a tesztet túl korán végzik el, akkor is negatív lesz, ha az illető fertőzött, de előfordulhat az is, hogy a fertőzés első 5-9 napjában még nem termelődik kimutatható mennyiségű ellenanyag, ezért lesz negatív az eredmény. Egyes vizsgálatok szerint ez ráadásul nemcsak a korai szakaszban lehet így, hanem az enyhe vagy tünetmentes fertőzöttek – de ettől még fertőző – szervezete sem termel annyi antitestet, amennyi kimutatható lenne ezzel a vérteszttel.

Kinézetre hasonlít a terhességi teszthez, egy műanyag burkolatú tesztcsíkról van szó, amelynek egyik részére rácseppentik a vért vagy a vérplazmát, majd az oldalirányba diffundál a tesztcsíkon, amit sávokban a vírus antigénjeivel, illetve kontrollanyagokkal láttak el. Ha a vérben van IgM, akkor az reagál a neki megfelelő antigénnel a csíkon, amely az adott sávban elszíneződéssel jelzi ezt a tényt, az IgG esetében hasonlóan történik, a C (control) csík pedig azt jelzi, hogy nincs gond a mintával vagy a teszttel.

                                                  Forrás: https://tinyurl.hu/hm2l/

A tesztnek 4 eredménye lehet:

1. Negatív
2. IgM pozitív
3. IgG pozitív
4. IgM és IgG pozitív

Forrás: https://tinyurl.hu/GsUx/

Eredmény magyarázata:

1. Negatív esetben a páciens nem fertőzött, vagy fertőzött, de a fertőzés óta nem telt el 5 nap, és még nem termelődött annyi antitest a szervezetében, hogy kimutatható legyen, ilyenkor egyik csík sem színeződik el.
2. A korai IgM antitest pozitivitás a fertőzés kb. 5-21 napja között mutatható ki, ebben az esetben a páciens nagy valószínűséggel fertőző, célszerű PCRvizsgálatot is végezni.
3. A késői IgG antitest tiszta pozitivitás általában 28 nap után várható, a páciens nagy valószínűséggel már tartós immunitással bíró, korábban a betegségen átesett. Jelen tudásunk szerint ekkor ez a páciens már nem fertőző, de a fertőzőképesség hiányát a szakértők szerint teljes biztonsággal ebben az esetben is csak PCR-teszteléssel lehet megmondani.
4. A kombinált pozitivitás (IgM, IgG is) kb. 14-28 nap között várható, nagy valószínűséggel fertőzött a személy, aki még fertőző lehet, PCR-vizsgálatot kell végezni.

• szerológiai gyorsteszt technikai kivitelezéséről szóló videó itt található! https://emineo.hu/covid–19–teszt–tajekoztato/

A diagnosztikai tesztek teljesítményét két mutatóval szokás megadni, a szenzitivitással és a specificitással. A szenzitivitás (érzékenység) azt jelzi, hogy a valódi pozitív eseteket milyen valószínűséggel azonosítja helyesen pozitívként, míg a specificitás azt, hogy a negatív eseteket milyen valószínűséggel jelzi helyesen negatívként a teszt.

A vér ellenanyag-szintjét mérő új módszer a megkérdezett mikrobiológusok és virológusok szerint sem megbízható a fertőzés kimutatására, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) utasítására mégis ezzel kezdte szűrni a fertőzésgyanús betegeket az OMSZ. A mintavételt igénylő eseteket a háziorvosok jelentik be és másnap a tisztiorvosi hivatal hagyja jóvá, az OMSZ külön kocsikkal végzi a mintavételt, vagy váladékból, vagy vérből az elrendelés alapján. Minden eszközt nyilvántartanak, a használtakat is összegyűjtik, a tisztiorvosi hivatal kocsija naponta kétszer elviszi. Az új gyorsteszt nem kis veszélye, hogy sok esetben tévesen ad negatív eredményt, a fertőzöttek így egészségesnek gondolhatják magukat, és tovább fertőzhetnek.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hvg.hu-nak írt 2020. április 2-i levelében egy másik kérdésre válaszolva árulta el, hogy az OMSZ speciális, mintavevő egységei a kezdetben alkalmazott, garatváladékból történt (úgynevezett PCR) mintavétel helyett egy ideje szerológiai gyorstesztet (is) használnak az ellenanyag kimutatására, de nem indokolta meg, hogy miért álltak át erre a megbízhatatlan módszerre.

A Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) 2020. április 06-án kiadott diagnosztikai segédlete szintén aggodalommal ír a tesztelés változásairól, ugyanis a diagnosztikában gold standard a PCR.

Képalkotó diagnosztikus eljárások  

A képalkotó vizsgálatokkal a tüdőgyulladás igazolható.

Mellkas röntgen

Mellkas röntgen egy Covid-19 beteg tüdejéről

Forrás: https://tinyurl.hu/G0wl/

Mellkasi ultrahang – nagyon informatív. 

A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a tüdő ultrahang meghaladja a hagyományos röntgen diagnosztikai értékét és hasonló eredményeket ad, mint a CT vizsgálat. Előnyei: könnyű használat, ismételhetőség, olcsó és elkerülhető, hogy a potenciálisan fertőző beteget a radiológiára szállítsák, így nem tesszük ki a kórházi dolgozókat szükségtelen kockázatnak.

Mellkasi ultrahang egy Covid-19 beteg tüdejéről

Forrás: https://tinyurl.hu/Q42I/

CT – Computed Tomography – rétegfelvétel (ez a legmeggyőzőbb). 

• CAT – Computed Axial Tomography – CAT.
• HRCT – High Resolution Computed Tomography – nagy felbontású komputertomográfia CT.

CT felvétel egy COVID-19 beteg tüdejéről

Forrás: https://tinyurl.hu/Jv6w/

Kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat, GGO-t – ground glass opacitás – tejüveg homály – mutat.

A COVID–19 kezelése

Ugyan a betegségnek jelenleg nincsen hatásos gyógymódja, a súlyosabb állapotba került betegek kezelésének célja a légzés támogatása, és az ARDS lehetséges oki kezelése (a fertőzés, a gyulladás kezelése, a tüdőben lerakódott folyadék eltávolítása).

Az ARDS-ben szenvedő betegeket intenzív osztályon kell kezelni.

 Profilaktikus LMWH, az első tünetek megjelenésekor, már az intenzív osztályos kezelés előtt!

 Folyadékpótlás.

 A létfontosságú szervek működésének támogatása, a citokin vihar a szívet, vesét is megviseli.

 Oxigén terápia.

 Non-invazív lélegeztetés. 

 Invazív gépi lélegeztetés.

 Antivirális szerek.

 Lázcsillapítás (pl. Ibuprofen, Paracetamol).

 Szuperinfekció esetén antibiotikum.

 Köhögéscsillapítás (pl. Codein, opioidok).

 Sikeres intenzív osztályos kezelést követően a beteget 2 hetes (vagy inkább 20 napos) karanténba kell helyezni a fertőzőképesség megmaradása miatt. 

 A gyógyult beteget utánkövetéssel gondozni kell. 

 Kutatási adatokkal alátámasztott tény, hogy az új koronavírus az alveolusok mellett a vörösvérsejteket is károsítja, ami tovább súlyosbítja a légzési elégtelenséget. A vörösvérsejtekből kiszabaduló vasionok rendkívül veszélyes oxidánsok, amelyek az amúgy is sérült tüdőhólyagocskákat tovább roncsolják, ezáltal csökken az oxigénfelvétel a tüdőben, továbbá a vasatomjaikat vesztett vörösvérsejtekben a Hb nem képes szállítani az oxigént, ezért a lélegeztetés ellenére, a vér oxigén telitettsége alacsony marad, és ezen a nagy nyomású lélegeztetés sem segít, hiszen nem a légzés kivitelezésével van a gond, hanem az oxigén felvételével és szállításával. [Wenzhong és Hualan, 2020] Wenzhong és Hualan teóriája szerint ezért hatásosak a koronavírus ellen a maláriában alkalmazott gyógyszerek, ugyanis maláriában is a vörösvérsejtek károsodása a probléma, amit a maláriagyógyszerek máig pontosan nem ismert módon képesek csökkenteni. Az intenzív osztályos lélegeztetett betegek halálozási aránya világviszonylatban 40-60%-ra tehető, Magyarországon a 2020. április 23-i adatok alapján egyelőre 20%, jelen tudásunk szerint szükséges, de nem veszélytelen a koronavírus betegeket lélegeztető gépre tenni. 

 A legsúlyosabb lefolyású esetek során az extrakorporális keringés és légzés támogatási technikák (Extracorporeal membrane oxygenation ECMO –

Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz) alkalmazhatók a COVID-19 betegségben szenvedő pácienseknél. Az extrakorporális eszköz közvetlenül oxigenizálja a vért, illetve eltávolítja belőle a szén-dioxidot. 

Az ECMO ARDS-ben történő használata csökkentheti a halál kockázatát. 

Az extracorporalis szervtámogató technikák (Extracorporeal Life Support, ECLS) közé tartozik az ECMO (ECMO: Extracorporeal Membrane

Oxygenation), ami extracorporalis (testen kívüli) membrán oxigenátor, egy speciális szívmotor. A beteg combartériájába és vénájába vezetett két cső segítségével valósul meg a testen kívüli keringés. Az ECMO akár 5-6 napig pótolja a szívet.

A veno-arteriás extracorporalis membrán oxigenáció (va ECMO) szolgál a szív/keringés támogatására.  Ebben a konfigurációban a „kivevő” kanül leggyakrabban valamely nagy vénában (vena cava inferior vagy vena cava superior) helyezkedik el a jobb pitvar közelében, a „visszaadó” kanül pedig közvetlenül az aortába juttatja az oxigenizált vért. Ilyen módon a va ECMO alkalmas nemcsak az oxigenizáció és széndioxid eltávolítás biztosítására, hanem mechanikus keringéstámogatásra is.

A „kivevő” kanül bevezetési helye leggyakrabban a (többnyire jobb oldali) v. femoralis vagy v. jugularis interna, a „visszaadó” kanülé pedig a bal oldali a. femoralis, de elképzelhető más elrendezés is.

 Double peripheral va-va ECMO: Extracorporeal Membrane Oxygenation

Forrás: https://tinyurl.hu/dJFX/

Ennél lényegesen egyszerűbb technika a súlyos refrakter légzési elégtelenségben szenvedő betegcsoportban a veno-venózus ECMO (vv ECMO) alkalmazása. Ez attól függően, hogy milyen méretű kanülöket és mekkora extracorporalis véráramlást alkalmazunk, biztosítja vagy az oxigenizációt és a széndioxid eltávolítást is, vagy csak a széndioxid eltávolítást (Extracorporeal CO2 removal, ECCO2R). A vv ECMO esetében két nagy véna (leggyakrabban a véna femoralisok vagy a véna femoralis és a v. jugularis interna) általában percutan kanülálása történik. De lehetséges egy, kétlumenű kanüllel való megoldás is (Avalon), mely a jobb oldali v. jugularis internán kerül bevezetésre, és a v. cava superiorban és v. cava inferiorban végződő lumenein keresztül történik a vérkivétel, a jobb pitvar magasságában végződő lumenen pedig az oxigenizált vér visszaadása. Két kanül használata esetén fontos, hogy a „visszaadó” kanül a jobb pitvar magasságában végződjön, megfelelő távolságra a „kivevő” kanültől, annak megakadályozására, hogy recirkuláció alakuljon ki, azaz a már oxigenizált vér kerüljön ismét kivételre. Az egy kanülös megoldásnál viszont rendszeresen echocardiographiás ellenőrzéssel kell megbizonyosodni arról, hogy a „visszaadó” áramlás a jobb pitvar felé irányul. A vv ECMO elindítását követően a membrántüdő biztosítja az oxigenizációt és a széndioxid eltávolítást, a keringést nem támogatja.

vv ECMO-veno-venózus ECMO: Extracorporeal Membrane Oxygenation

Forrás: https://tinyurl.hu/r1bM/

Világszinten többféle gyógyszerrel próbálnak hatékonyan segíteni a koronavírusos betegeken, de ezek közül bizonyítottan egyik sem tökéletesen hatásos, és nem ismerjük a mellékhatásaikat sem. Egy-egy gyógyszer kifejlesztése hosszas folyamat, ami több évig eltarthat és számos kutatás, kísérlet, engedélyezés előzi meg a piacra kerülését. Jelenleg folytatódnak a kutatások, tesztelések, a tapasztalatok eltérőek, és naponta változnak! Egyelőre nem rendelkezünk evidenciákkal a koronavírus hatékony kezelésére.

Intenzív betegellátás

A koronavírus fertőzés miatt a kritikusan súlyos betegek kezelése még az eddigieknél is komplexebb feladattá vált, különösen fontos tehát, hogy mindenki tisztában legyen az új eljárásrenddel, a fokozott védelmi óvintézkedések szükségességével, az ellátási algoritmusokkal, a saját és az egészségügyi team valamennyi tagjának szakmai, jogi, etikai kompetenciáival, és a korrekt dokumentáció vezetésének jelentőségével. Az intenzív terápia eszközeinek, műszereinek, a monitorozás feladatainak ismertetése nem tárgya e tanulmánynak, ezért csak néhány összefoglaló táblát készítettem az intenzív terápiás könyvünk általam írt fejezeteiből, a betegekkel való bánásmód kiemelt pontjait részletesebben tárgyalom. Ebben a megfeszített munkatempóban sem feledkezhetünk meg a beteg pszichés vezetésének, individuális ellátásának jelentőségéről, aki egyedül van és fél a betegség bizonytalan kimenetelétől, a magasszintű szakmai ellátás mellett, nagy szüksége van az empátiára, szeretetre is.

Miért igényel a beteg intenzív ellátást?

 Mert speciális tudást igényel betegsége ellátása.

 Mert speciális eszközöket igényel betegsége ellátása. 

 Mert speciális tudású, képességű személyzetet igényel betegsége.

 Mert a magas mortalitást szeretnénk csökkenteni.

 

Intenzív osztályon a halálozás leggyakoribb oka a szepszis, a többszervi elégtelenség és az elkésett, vagy a nem megfelelő korai ellátás. Az intenzív ellátás egyre fontosabb, mert nő az akut betegségekben szenvedők száma, nő a betegek életkora, kísérőbetegségeik száma, különösen a krónikus betegségek előfordulása.

Az intenzív megfigyelés fogalma:

Az intenzív megfigyelés a súlyos életveszélyes állapotú betegek vitális paramétereinek meghatározott időközönként történő mérését, regisztrációját, értékelését és a beteg állapotának személyes és monitorokkal, vagy egyéb eszközökkel történő folyamatos figyelemmel kísérését jelenti, melynek célja, a vitális funkciók folyamatos megfigyelése, a hirtelen állapotváltozások azonnali észlelése és az adekvát intervenció mielőbbi megkezdése. (Csóka Mária, 2010.)

Az intenzív terápia fogalma:

Az intenzív terápia a kiesett, felborult, vagy veszélyeztetett vitális funkciók átmeneti helyettesítését, helyreállítását jelenti, melynek végső célja a széleskörű megfigyelő, diagnosztikus és terápiás eljárások segítségével az „oki” terápia megvalósítása. Az intenzív betegellátás magában foglalja az intenzív megfigyelést, az intenzív ápolást és az intenzív kezelést.

Az intenzív ápolás fogalma:

Az intenzív ápolás az általános és speciális ápolási beavatkozások szakmai, jogi, etikai kompetenciák szerint történő végrehajtását jelenti intenzív betegellátó körülmények között, melynek célja a beteg gyógyulásának elősegítése, valamint önellátó képességének mielőbbi helyreállítása. Az intenzív ápolás magában foglalja a beteg szükségleteinek és igényeinek kielégítését, az intenzív terápiában alkalmazott diagnosztikus és terápiás beavatkozások elvégzését, továbbá az egyén segítését a megváltozott egészségi állapotában, és az intenzív betegellátó körülményekhez történő adaptációban. (Csóka Mária, 2010.)

Az intenzív megfigyelés tehát intenzitásában és minőségében is eltér a hagyományos betegmegfigyeléstől. Az intenzivista ápoló olyan méréseket is végez, amelyek más osztályokon az orvos feladatait képezik. Ehhez ismernie kell a különböző monitorok, diagnosztikus és terápiás készülékek működési elvét, funkciójuk ellenőrzését, és képesnek kell lennie a szakszerű használatukra, valamint a kapott adatok elsődleges értékelésére. Nem vitatható tehát, hogy az intenzivista ápoló igen fontos integratív szerepet tölt be a beteg és az orvos között.

A kritikus állapot jelei

Az intenzív kezelés rendkívül drága, a kórházak összköltségeinek több mint 10%-a. A kezeléssel szemben támasztott igény mindig meg fogja haladni a lehetőségeket, ezért a költségek elosztását lehetőleg objektíven mért mutatókra szükséges alapozni. Az intenzív osztály ágyszáma azonban véges, ezért tudnunk kell, kit lehet, és kit kell felvenni, kit lehet visszahelyezni a szubintenzív osztályra vagy a hotelosztályra.

Ehhez a betegeket osztályozni lehet.

Az elmúlt évtizedekben különböző pontrendszereket fejlesztettek ki, mellyel megpróbáltak válaszolni olyan kérdésekre, mint az intenzív betegellátás klinikai és gazdasági hatékonyság teljesítménye, szakmai megfelelősége, indokoltsága. A pontrendszerek a terápiás beavatkozások intenzitásának, az ápolási igénynek, valamint a beteg és hozzátartozóik megelégedettségének mérésére is szolgáltak, de a legnagyobb figyelem a betegsúlyossági pontrendszerekre irányul. A legismertebbek: APACHE II-III (Acute Physiology, Age and Chronic Health Evaluation), SAPS pontok (Simplified Acut Physiology Score), TISS (Therapeutic Intervention Scoring System), SOFA (Sepsis-related Organ Failure Assessment), MPM (Mortality Probability Models), SMR (Standardized Mortality Rate).

A betegségsúlyosság: mérése két alapelv egyikére, vagy a kettő kombinációjára épül, KISS (kombinált intenzív score rendszer).

Az intenzív kezelés mérésére a mortalitás, vagy csupán a kórházi tartózkodás ideje elégtelen paraméter. Helyesebb lenne a beteg távolabbi életminőségére (Quality Of Life, QOL) kifejtett hatás vizsgálata. Az intenzív osztályos és/vagy kórházi kezelés hosszúságát (Length Of Stay, LOS) is gyakran használják a betegségsúlyosság definiálására. Ezeket a végpontokat kiegészítő paraméterként célszerű használni. Az intenzív osztályos beteganyagra kifejlesztett pontrendszerek nagyon fajlagosak (specifikusak), a túlélés valószínűségét több mint 90%-os pontossággal jósolni tudják, de nem nagyon érzékenyek (szenzitívek) a halálos kimenetel becslésében.

Specificitás %= jósolt túlélő betegek száma/ténylegesen túlélő betegek száma X100.

Szenzitivitás %= jósolt beteghalálozások száma/ténylegesen meghalt betegek száma X100.

Egy betegpopulációban a halálos kimenetel valószínűsége lehet 20%, de egy konkrét beteg esetén a végeredmény csak túlélés vagy halál lehet, tehát a valószínűség csak 0 és 1 értéket vehet fel. Döntésre tipikusan az 50%-os szintet használják, vagyis 50%-os mortalitási valószínűség alatt a beteg túlélőnek minősül, felette a kimenetel elméletileg letalitás.

Az intenzív terápia olyan komplex feladat, melynek professzionális ellátásához ismerni kell az intenzív ellátás szakmai, etikai, jogi vonatkozásait, ezért szükségesnek tartom a betegellátás folyamatának intenzív körülmények között történő adaptációjának bemutatását. Valamennyi lépésre nem térhetek ki, a COVID-19 tanulmánynak nem ez a tárgya, ezért a teljesség igénye nélkül a beteggel való bánásmódot emelem ki.

A korszerű laboratóriumi és diagnosztikus eljárások ellenére az alapos betegvizsgálat nagy jelentőséggel bír. A valódi fizikális statust csak részletes, mindenre kiterjedő inspectio, szaglás, palpatio, percussio, auscultatio segítségével mérhetjük fel. Tekintsük meg a teljesen ruhátlan beteget – ügyelve szeméremérzetére (csak addig maradjon ruha nélkül, ameddig szükséges!) -, majd végezzük el szisztematikusan a testtájékonkénti, un. „tetőtől talpig” vizsgálatot, majd a kiegészítő vizsgálatokat (vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet, légzés, testmagasság, testtömeg, EKG). A körültekintő és alapos klinikai vizsgálat döntő lehet a kezelés sikerességében.

A fizikális vizsgálatot nem válthatjuk ki CT vagy MRI vizsgálattal!

A kivizsgálás algoritmusa

 Forrás: Francis, Csóka, 2019.

A betegellátás valamennyi szintjén az egész embert kell vizsgálni, csak ilyen szemlélettel érhetünk el eredményeket. Intenzív osztályon a beteg fizikai állapotának felmérése kiegészül azokkal a speciális megfigyelési szempontokkal, amelyek a beteg állapotából adódóan szoros őrzést, fokozott megfigyelést igényelnek, ami rövid időközönként ismétlődő méréseket jelent. Általában elegendő a 60 percenkénti ellenőrzés, de adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben 10 vagy akár 3-5 percenként kell a beteg valamelyik vitális funkcióját ellenőrizni, pl. a pulzus-, vérnyomás-, tudatváltozás, görcsös állapotok megfigyelése a gyógyszer beadását követően. A megfigyelés során észlelt változásokat az őrzőlapon azonnal regisztrálni kell, és egyben megbeszélni a team többi tagjával. Ne feledjük, hogy a jó szakember a beteg rezdüléséből, arcszínéből, testtartásából következtet a beteg állapotváltozására, amire egyetlen műszer sem képes.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az intenzív megfigyeléshez alkalmazott monitorok, készülékek csak segítik a személyes megfigyelést, de nem helyettesítik.

A megfigyelés területei:

 

 Általános megtekintés (fekvés, járás, bőr és nyálkahártyák, arckifejezés, test, testalkat arányok, testtájak, kényszertartás, kontraktúra, decubitus helye, kiterjedése, stádiuma).

 Kardinális tünetek: pulzus (száma, teltsége, ritmusa), légzés (száma, hangja, ritmusa, típusa, lehelet, dyspnoe fokozatai), testhőmérséklet, vérnyomás (jobb kar, bal kar, fekve, ülve, állva).

 Tudat (éberség, somnolencia, sopor, coma, tájékozottság térben és időben)

 Szenzo-motoros funkciók (látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, beszéd.)

 Magatartás (együttműködő, ellenkező, szimuláló, disszimuláló, hypochonder, aggraváló, hisztériás).

 Váladékok (vizelet, széklet, hányadék, köhögés, köpet, hüvelyváladék, könny, orrváladék, verejték, sebváladék).

 Fájdalom objektivizálható jeleinek, megnyilvánulásainak megfigyelése: helye, jellege, kiterjedése, kisugárzása, intenzitása (típusos, és atípusos fájdalmak, pl. angina pectoris, epekő kolika, veseköves görcs, pancreatitis, appendicitis).

 Alvás megfigyelése (elalvás, átalvás, horkolás).

 Testsúly, testmagasság mérése (testfelület számítása).

A beteg fogadása, lelki vezetése

A kórházba kerülés a beteg számára nem csupán testi betegséget jelent, hanem pszichés és szociális létének megingását is. A napi életritmus felborulása, a munkából való hosszabb kieséstől való félelem, a családtól való elszakadás fokozza bizonytalanságérzetét, ami az együttműködés hiányának látszatát keltheti. A betegség minden ember számára negatív élményt jelent, melyet intenzív osztályon tovább fokoz a teljes kiszolgáltatottság, izoláltság, és az egészségügyi teamtől való függés érzése. Ez a dependencia a személyiség regressziójához vezet, vagyis a beteg magatartása gyermeteggé válik.

A hatékony kezelés épít a beteg és környezete erőforrásaira, és ez nem csupán kibővítése a hagyományos biomedikális nézőpontnak, hanem paradigmaváltás, amely a személyiséget totalitásában, és holisztikusan – azaz a szomatikus, pszichés és szociális tényezők – egyszerre, egymással összefüggésben, kölcsönhatásban értelmezi. A nem megfelelő empátiás készséggel rendelkező egészségügyi dolgozó nem tulajdonít különösebb jelentőséget a beteg érzelmeivel való foglalkozásnak, fontosabbnak tartja az életmentést, a vitális funkciók egyensúlyának helyreállítását, melyhez rendelkezésére áll a high tech, a modern diagnosztikus és terápiás eljárások gazdag fegyvertára. Miközben tudásával a vizsgálatokra, és a terápiás eljárásokra koncentrál – ami valóban igen fontos –, észre sem veszi, hogy ebben a feszített munkatempóban tevékenysége egyre elszemélytelenedik, automatikussá, gépiessé válik. Nem csoda hát, hogy értetlenül áll a beteg infantilis viselkedésével, esetleg agresszív magatartásával szemben, nem érti, miért nem fogad szót, miért nem javul az állapota, amikor ő mindent megtesz érte. Amennyiben ismerjük a betegség hatásait a személyiség pszichés működésére, megértjük, hogy ez a viselkedés az egyén védekező és elhárító mechanizmusa, amely tulajdonképpen lázadás, ellenállás a változás miatt. Természetesen a vitális funkciók egyensúlyának helyreállítása prioritást élvez, a hangsúly azonban az egész személyiségen kell, hogy legyen. A jó orvos– beteg–ápoló kapcsolat kialakítását a gyógyító környezet, valamint az egészségügyi team személyes és társas kompetenciáinak fejlettsége határozza meg. Az első benyomás mély nyomot hagy a betegben, ezért bármennyire fáradtak vagyunk, fordítsunk gondot külső megjelenésünkre, fogadjuk udvariasan, mutatkozzunk be, és kérdezzük meg, hogyan szólíthatjuk őt. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában a bemutatkozás jelentőségével, és nem kezelik a beteget egyenrangú félként. Még mindig él az a régi, „nénizős”, „bácsizós”, paternalista orvosmodell, melyben a beteg az alárendelt személy, akinek követnie kell az utasításainkat, hiszen ő szorul ellátásra. A kezelés sikere azonban a kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolat kialakításán alapul, melynek első lépése a beteg és a hozzátartozók megnyugtatása. Az orvoshoz kerülést megelőzően vagy azt követően a beteg szorongása, félelme fokozódhat, ezért minél előbb helyezzük kényelembe, és folyamatos kommunikációval tájékoztassuk a várható vizsgálatok menetéről, a vizsgálat előtti, alatti és utáni teendőkről. A beteg joggal várja el, hogy ne csak a betegségével, hanem vele, mint egyénnel is foglalkozzunk, továbbá azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben egyedül van, nem látogathatják a családtagjai, fél, csak az egészségügyi teamre támaszkodhat, és gyógyulását is kedvezően befolyásolja az oldott légkör. Erre nincs külön időnk, de nem is kell, kommunikáljunk a beavatkozások közben. Adjunk lehetőséget kérdései feltételére, félelmei megfogalmazására, mosollyal, néhány bíztató szóval éreztessük, hogy az egészségügyi team valamennyi tagja vele együttműködve végzi feladatát, csak így érhetjük el, hogy bizalmat érezzen irántunk. Természetesen mindez csak kommunikábilis beteggel lehetséges, a helyzetet nehezíti, ha a beteg valamilyen tudatzavarral küzd, vagy eszméletlen.

Tudjuk, hogy nincs két egyforma személyiség, így két egyforma betegség sem, tehát minden egyes beteg individuális ellátást igényel. Az idősekkel való bánásmód azonban még ennél is különlegesebb, számolnunk kell az idősödéssel járó „5 i” megjelenésével. 

A viselkedésük gyakran inadekvát, az anamnézis felvétele sem egyszerű, azt sem tudják elmondani, mi történt velük, és nehezen vizsgálhatóak, de akkor se veszítsük el türelmünket, forduljunk feléjük szeretettel, és tisztelettel, megérdemlik a humánus bánásmódot! A helyzetet tovább nehezíti, hogy idős korban súlyos betegség esetén sem számíthatunk mindig kifejezett tünetekre (romlik az érzékelés, így a fájdalomérzet is csökkenhet, vagy nincs láz, vagy nem észlelhető izomvédekezés), sőt a homeosztázis felborulására is hevesebben reagálnak – mint minden változásra! –, és a folyadékvesztés miatt gyorsan kerülhetnek akár comatosus állapotba is. Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy a betegségek nincsenek életkorhoz kötve, a fiatal is lehet súlyos beteg, és ha figyelembe is vettük ezt a tényt, van még egy sor egyéb probléma, amivel számolnunk kell bármely életkorban. Az egyik, hogy a legenyhébb tünetek mögött is meghúzódhatnak súlyos kórképek. A másik, hogy sok esetben a beteg atípusos tüneteket produkál, ami felülírja a tankönyvi tüneteket. A harmadik, hogy az enyhe funkcionális zavarok és a súlyosabb betegségek tüneteinek egy része megegyezik, ezért a biztonság érdekében célszerűbb, ha a leggyakoribb, és legsúlyosabb sürgősségi kórképekre gyanakodunk (pl. akut has, stroke, acut myocardialis infarctus), és azokat zárjuk ki elsőként.

A fájdalom megfigyelése intenzív osztályon

Mc Caffery (1968) szerint „a fájdalom az, amit a beteg annak érez!” Mivel szubjektív, nincs jogunk megkérdőjelezni, vagy felülbírálni ezt az érzést, és kötelességünk csillapítani. A fájdalom igen fontos biológiai jelzés, melynek megfigyelése lényeges feladat. Gyakran előfordul, hogy a betegnek nincs fájdalma, vagy van, de nem tudja pontosan megfogalmazni. Minden esetben el kell végezni a fájdalomfelmérést, melynek során kideríthetjük a fájdalom helyét, jellegét, intenzitását, kiterjedését, idejét, és hogy mozgásra vagy már nyugalomban is jelentkezik-e. Meg kell ismernünk a fájdalom keletkezésének előzményeit, kérdéseink ne csak a feltételezett kórképre vonatkozzanak, hiszen a fájdalom több kórkép együttes fennállására is utalhat. Figyeljük meg, hogyan éli meg a fájdalmat, milyen jelek mutatnak a diszkomfortérzésre (pl. nyugtalanság, vagy éppen mozdulatlanság, fájdalmas arckifejezés, fintorgás, fogcsikorgatás, homlokráncolás, nyögdécselés, ajakharapdálás, kapkodó légvétel), és milyen vegetatív tünetek kísérik (pl. sápadtság, verejtékezés, remegés). A fájdalmat kezelni kell, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fájdalomcsillapítás csak a fájdalmat, vagyis egy tünetet kezel (tüneti terápia), a kiváltó okot nem szünteti meg. A fájdalomcsillapítás leghatásosabb eszköze, a kiváltó ok megszüntetése (oki terápia). Éppen ezért pontosan dokumentáljuk a felmérés eredményeit, ezzel is segítve a diagnózis mielőbbi helyes felállítását.A fájdalom leglényegesebb jellemzőinek feltárásához az OPQRST-sémát ajánljuk.

A fájdalom szubjektív tünet, tehát az adekvát terápia érdekében objektíven mérhetővé kell tennünk. A fájdalom súlyosságának, illetve változásainak méréséhez vizuális analógskálákat (VAS) használhatunk. Vannak egydimenziós (numerikus, verbális, vizuális skálák, gyermekek részére fájdalom arcskálák), és többdimenziós skálák

(fájdalom jellegét, és az életminőséget is mérik), pl.: McGill kérdőív (MPQ), vagy Brief Pain Inventory (BPI).

A bőr megfigyelése

A nyomási fekély nagyfokban megelőzhető, ennek ellenére a gyakorlatban igen gyakran kialakul, döntően befolyásolja az egész ember működését, negatív hatást gyakorol a vitális funkciókra, ezáltal rontja a beteg gyógyulási esélyeit. A decubitus felismerése a keringés és légzéstámogatással egyenértékű feladattá emeli a bőr integritásának megőrzését, vagyis a nyomási fekély prevencióját.

A nyomási fekély (decubitus), nyomás, nyíróerő, súrlódás, vagy ezek kombinációja által okozott bőr és bőr alatti szövetelhalás.

Intenzív osztályon a betegek többsége immobilizációra kényszerített, őket a nyomási fekély (decubitus), a hypostaticus pneumonia, az obstipáció, a mélyvénás trombózis, az izomsorvadás és a kontraktúrák kialakulása fokozottan veszélyezteti. Alkalmazzunk lábtámaszt, ne alakuljon ki hullaláb tartás, mert utána már nem tudjuk lábra állítani a beteget! A tartós fekvésre ítélt beteget eleve helyezzük antidecubitor matracra, nem kell hozzá semmiféle kockázatfelmérő skála! Legyen az osztályon megfelelő számú antidecubitor matrac, szerezzük be időben, és mindig legyen hozzáférhető, még hétvégén is, hétfőn már késő! Ne feledjük, hogy a decubitus akár 2 óra alatt kialakulhat!

A beteg testsúlyából a bőrre, subcutisra, izmokra, csontokra nehezedő nyomás gyakran meghaladja a 32 Hgmm-es kapilláris töltőnyomást. A normális szenzomotoriummal bíró betegnél azonban nem alakul ki nyomási fekély, hiszen az érintett területről érkező feedback tudatosan és nem tudatosan is testhelyzetváltoztatásra készteti az embert, így a nyomás más területre helyeződik át, még mielőtt irreverzibilis szövetkárosodás jönne létre. A tartósan ágyban fekvő, önállóan mozgásképtelen betegeknél folyamatos nyomás nehezedik a csontos kiemelkedéseket borító bőrterületre, ezért nagy a nekrózis, a nyomási fekély kialakulásának kockázata. Az intenzív ellátásra szoruló betegek többsége önálló helyzetváltoztatásra képtelen, fokozottan veszélyeztetett. Egy immobilis, rossz keringésű, esetleg gépi lélegeztetett betegnél nagyon nehéz meggyógyítani még a legmodernebb intelligens kötszerekkel is! A decubitus nem csak a beteg számára életveszélyes, hanem tovább nehezíti az ápolási munkát! Előzzük meg!

Figyeljünk a beteg székletére, vizeletére, ne csak tőle kérdezzük meg, hogy volt-e, mert nem emlékszik rá, vezessük pontosan a dokumentációt, így nem fordulhat elő, hogy a betegnek 1 hétig nincs széklete!

Az idős beteget óvatosan mozgassunk, finoman nyúljunk hozzá, számára minden mozgás fájdalmas, kíméletesen kell mosdatni, a bőre már száraz, vékony, pergamenszerű, ha erősebben megdörzsöljük, vagy csak megfogjuk, könnyen

megsérülhet, és ha megszakad a bőr folytonossága, nagyon nehéz meggyógyítani! A személyi higiéne, a bőr védelme ugyan olyan értékű, mint az intenzív terápiás kezelés!

A betegek napközben ne feküdjenek laposan, emeljük meg az ágy fejvégi részét 60 fokban a hypostaticus pneumonia elkerülése érdekében, ha lecsúszott, két személy húzza vissza, senki ne emelgessen egyedül!

Az intenzív ellátás lélektani és egyéb általános vonatkozásai az egészségügyi szakszemélyzetre:

 A hatékony intenzív osztályos munkához megfelelő munkaszervezésre, egységes eljárásrendre van szükség.

 Fokozott pszichés igénybevételhez vezetnek: reanimáció, fokozott mortalitás, krízisállapotok. Megfelelő rutinnal a stressz csökken, de nem szűnik.

 A magatehetetlen betegek ellátása fokozott fizikai igénybevételt jelent (pl. testhelyzet-változtatás, decubitus megelőzés).

 A tudatzavarban szenvedő, agresszív betegek (pl. ITO pszichózis), megfelelő empátiával történő kezelése fokozza az ITO-n dolgozók igénybevételét.

 Az ITO-n dolgozók szakmai felelőssége: naprakész tudásanyag és manualitás,

a kompetenciák ismerete, az adott kompetencián belül a maximális teljesítmény.

 Fokozott elvárás a technikai ismeretanyag szintjén: pl. a monitorok, a defibrillátor, a lélegeztetőgépek magas szintű ismerete, amely lehetővé teszi, hogy egy adott krízisszituációban az ellátásnak ne legyen technikai akadálya, illetve akadályozottsága.

 Az intenzív terápiás osztályon (ITO) dolgozó személyzetre jellemző a fokozott munkahelyi terhelés, az elefántcsonttorony szindróma, az elszigetelődés.

A legfontosabb a személyzet saját védelme valamennyi osztályon!

A fokozott negatív stressz, az állandó figyelem, a megfeszített munkatempó, a túlhajszoltság az egészségügyi személyzetet rendkívüli mértékben megterheli, ezért fokozottan kell vigyázni testi épségükre, a pihenési idejük biztosítására, és lelki támogatást kell nyújtani számukra pszichológus bevonásával! Az aszepszis érdekében megfelelő védőöltözetet kell biztosítani, melyből egyetlen testrész sem maradhat szabadon!  

1. Kézfertőtlenítés.
2. Gumikesztyű.
3. Arcmaszk: A sebészi maszk nem szűri teljesen az apró cseppeket, ráadásul nem teljesen zárt, így ezeken a helyeken be tudjuk szívni, lélegezni a vírus tartalmú cseppeket. Az európai szabvány (EN 149: 2001) a részecskeszűrőket három osztályba sorolja: FFP1 80%, FFP2 94% és FFP3 99% szűrési hatékonyságú.

 Az FFP1 csak a port szűri ki.

 Az FFP2 jelzésű már véd a vírusok ellen.

 Az FFP3 ötször nagyobb védelmet biztosít.

Intenzív osztályos tevékenységeknél FFP3-at, a sima vizitnél FFP2-t kell használni.

4. Arcvédő pajzs.
5. Sebészeti köpeny, melyet úgy kell felvenni, és megkötni, hogy a hát is teljesen fedve legyen, valamint gondolni kell a láb- és karvédelemre is. A fertőzés szempontjából kritikus területek a zokniból kimaradó bokatájék, valamint a kesztyű és a védőruha mandzsettája közötti alkar, ezért a védőfelszereléshez papucs helyett célszerű térdig érő fertőtleníthető csizmát felvenni, és az első kesztyűre a védőköpeny felvételét követően még egy steril kesztyűt felvenni, és ráhúzni a köpeny mandzsettájára, csak így válik teljesen zárttá a védőöltözet.
6. Intenzív osztályon és az infektológiai osztályokon nem elég a sebészeti köpeny, teljesen zárt overál, szkafander alkalmazása szükséges, valamennyi beavatkozást (vérvételt, leszívás, respirátor kezelése, a paraméterek folyamatos átállítása) teljes szkafanderben végezzük.

Forrás: https://tinyurl.hu/6vXO/

7. A lélegeztetett beteg ellátása nagy körültekintést igényel.

A saját, de nem megfelelő szintű légzéssel rendelkező betegnél légzéstámogatást alkalmazunk. Enyhébb esetekben a beteget endotracheális tubus nélkül, non-invazív asszisztált lélegeztetéssel (pl. oxigénmaszk, lélegeztető sisak) segítjük, a spontán légzést csak kiegészítjük a szükséges mennyiségű és nyomású levegővel. Ha a betegnek már nincs saját légzése, kontrollált lélegeztetést alkalmazunk, ami már invazív (testüregbe hatoló → endotrachealis intubáció) beavatkozást igényel, ha van rá mód, az intubálást is távolról, video-laryngoscopiával végezzük.

A COVID-19 beteg lélegeztetése nem egyszerű feladat, nem lehet ugyan azokat az elveket alkalmazni, mint egy normál esetben. A gépi lélegeztetés paramétereinek (pl. belégzési volumen és nyomás) titrálása lélegeztetésben gyakorlott intenzív szakorvosi kompetencia, a cél, hogy minél hamarabb szinkronba kerüljön a beteg a géppel, és jól tolerálja a lélegeztetést. A folyamatot végig az orvos irányítja az intenzív szakápolóval együttműködve.

Belégzési fázisban a gép által a tüdőbe nyomott levegő feszítő, fájdalmas a beteg számára, ezért fájdalomcsillapításra és altatásra van szükség.

Bár Magyarországon még nincs annyi tapasztalatunk a COVID-19-es beteg lélegeztetése terén, a januártól folyamatosan megjelenő nagy elemszámú kutatáson alapuló nemzetközi publikációkból tudjuk, hogy a gyakorlott szakemberek számára is nagy dilemmát okoz, mikor váltsunk a non-invazív lélegeztetési módról invazívra. A negatív lélegeztetési tapasztalatok alapján jelenleg arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek rapid (hirtelen gyorsasággal) állapotrosszabbodása miatt, minél hamarabb el kell kezdeni az invazív lélegeztetést. Az olaszok nem így tettek, kezdetben kevés lélegeztetőgéppel rendelkeztek, így késve tették lélegeztetőgépre a betegeket, ezért állapotuk rapidan és irreverzibilesen rosszabbodott. Egyes kutatók szerint viszont a mortalitást nem befolyásolja a lélegeztetés időpontja, a betegség kimenetelét illetően nincs különbség a korai és a későbbi lélegeztetés között. Ezt mi még nem tudjuk megítélni, jelenleg 61 lélegeztetett betegünk van, és nem ismerjük sem a lélegeztetés, sem a betegség kimenetelét, a hasrafordítás segít több alveolus átlélegeztetésében, pozitív hatása nem  vitatott.

A lélegeztetőgép belégző szárában van filter, helyezzünk a kilégző szárba is egyet, ezzel megszűrjük a betegből kiáramló levegőt, és vírusmentes marad a kórterem levegője.

Már szabadalmaztatás alatt áll a Femtonics Kft. és a Semmelweis Egyetem orvosszakmai vezetése által közösen alkotott a járványkórházakban is könnyen bevethető, hordozható lélegeztetőgép. A gép palackról és akkumulátorról egyaránt üzemeltethető, és a kiáramló levegő szűrésével védelmet nyújt a betegeket ellátó egészségügyi dolgozóknak.

Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja, valamint a Neumann János Informatikai Kar szakemberei egy olyan tömeg-

lélegeztetőgépet fejlesztettek ki, amely egy időben akár 50 vagy több kritikus állapotú beteget tud ellátni még tábori körülmények között is.

A védőfelszerelés eltávolítása után fertőtlenítsük azokat az eszközöket, amelyeket a kesztyűben megfogtunk (telefon, mobiltelefon, egér, klaviatúra, fonendoszkóp, kilincs, stb.), mert azok már fertőznek, szabad kézzel nem nyúlhatunk hozzájuk. A kórteremben használt eszközöket ne hozzuk ki!

A dokumentáció szükségessége

 Mint hivatalos okirat, a szakmai, jogi és etikai felelősségre vonás alapjául szolgál.

 A beteg számára individualizált ellátást biztosít.

 Az ellátás szisztematikussá, tervezhetővé válik.

 Az elvégzett munka minősége mérhetővé válik.

 Az       egészségügyi         team   valamennyi   tagja          tájékozódhat           a        beteg állapotváltozásairól.

 Megvalósul a team-munka.

 Felhasználható tudományos kutatásokhoz és az oktatáshoz.  

A dokumentáció vezetésének alapelvei:

 A dokumentáció valamennyi részét töltsük k!

 A dokumentációt mindig tintával kell kitölteni!

 A bejegyzéseknek érthetőnek, olvashatónak, pontosnak kell lennie!

 A téves bejegyzéseket egyértelműen kell javítani (nem satírozással, betűjavítóval, mert az már nem hivatalos)!

 Minden feljegyzés szakszerű, tömör, és konkrét legyen!

 A magyarázott információt jól el kell különíteni az objektív tünetektől!

 Le kell írni az első benyomást, a beavatkozásokat, a beteg állapotváltozásait, új problémáit, reagálását a beavatkozásokra!

 A bejegyzett információkat el kell látni dátummal, és aláírással hitelesíteni!

 

Forrás: https://tinyurl.hu/zPM6/

Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen

Napi hírek szemlézése

2020. április 22-i hírek szerint Pécsett, a PTE kutatói által tesztelt 300 szer közül 3 hatásosnak bizonyult, és néhány napon belül egy Amerikai gyógyszer is elérhető lesz Magyarországon.

SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup 2020.04.17. 08:58 Fekete Andrea, cég társalapítója és vezetője elmondta, hogy egy már régóta piacon lévő, más betegségre adható gyógyszer segíthet a koronavírusos megbetegedés tüdőt érintő szövődményeinek kezelésében. Szabadalmuk lényege, hogy az úgynevezett SIGMA1 receptor aktiválása védőhatású lehet bizonyos hegesedéssel járó folyamatokban a vese mellett a tüdőben is.

A Portfolio.hu és az Index is beszámolt arról, hogy antidepresszánsokkal serkentették a szigma-1 receptort, ami egy fehérje, majd azokat megnövelt mennyiségben alkalmazták így csökkentette az oxigénhiányos állapotot az adott szövetekben, azaz meggátolta a szövetek elhalását. Az egyik ilyen jól használható hatóanyag a fluvoxamin. A vele kezelt szövetben nem alakultak ki fibrózisok, azaz kötőszöveti átépülések, egyszerűbben hegesedés.

Origo 2020.04.02. 19:08

Kísérleti gyógymódok és hatóanyagok

Az ismert antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos tüdőgyulladást csak a szövődmények megjelenése után segíthetik az esetleges bakteriális fertőzéseknél. Miután kínai és más külföldi médiaszereplők is arról számoltak be, hogy a Csöcsiangi Egyetem kutatói hatékony gyógyszert találtak az új vírusfertőzés ellen és a kutatók „jelentős áttörést” értek el a védőoltás kifejlesztésében, Tarik Jasarevic a WHO szóvivője kijelentette, hogy nincsenek ismert terápiák a COVID-19 vírus ellen, és „egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése rendszerint éveket vesz igénybe.”

Antivirális hatóanyagok

Általános és erős vírusellenes gyógyszerek a koronavírus-betegség (COVID-19) klinikai kezeléséhez: Lopinavir/Ritonavir, Klorokin, Remdesivir, Nafamostat, Oszeltamivir, Penciklovir/ Aciklovir, Ganciclovir, Favipiravir (T-705), Nitazoxanide. A

vírusellenes gyógyszerek megakadályozzák a vírusok szaporodását vagy megakadályozzák a vírusok tüdősejtekbe történő bejutását.

Ebola elleni szer, a Remdesivir

A Gilead Science gyógyszergyártó, együttműködik az amerikai kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel és a helyi szabályozó ügynökségekkel annak érdekében, hogy a potenciális kísérleti remdesivir nevű gyógyszerét biztosítsa a támogatásra jogosult COVID-19 betegeknek. Három német kórház vesz részt a hatóanyaggal végzett vizsgálatokban. A düsseldorfi egyetemi klinika (UKD) „egyes esetekben” olyan vírusellenes gyógyszereket használ, amelyeket még nem hagytak jóvá koronavírusos betegek kezelésére, ezek közé tartozik a remdesivir is.

A remdesivirt eredetileg tavaly, a kongói ebolajárvány idején tesztelték először élesben. Ott nem bizonyult hatásosnak. Ez persze még nem elég bármilyen következtetés levonására, de például a világ legjobbjai között számon tartott kínai Fudan Egyetem oktatója, Csiang Sibo ennek a klinikai alkalmazásában látja a legnagyobb potenciált. Ugyanakkor a vírus szaporodását gátló Remdesivir a betegség korai szakaszában lehet igazán hatékony, mert megakadályozza, hogy a vírus a szervezetben elszaporodva súlyos tüneteket váltson ki. Igazán az enyhe tünetekkel jelentkező pácienseknek kellene adni, a remdesivir rendkívül drága kísérleti gyógyszer, és ellenőrzött körülmények között, intravénásan kell adagolni, vagyis olyan betegek foglalnának kórházi ágyakat, akinek amúgy enyhék a tüneteik vannak, és akiknek talán szükségük sincs rá igazán. Egyre több szövődményt jelentenek.

Maláriaellenes szerek – Klorokin

A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek és hatóanyagok közül a vizsgálatok szerint, a klorokin nevű maláriaellenes szer ígéretesnek tűnik a koronavírus okozta megbetegedések kezelésében. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. március 13-án bejelentette, hogy egy olyan terápiás készítmény létrehozását célozta meg a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft szakemberei segítségével, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. A kutatómunkában részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont komoly szaktudással rendelkező kutatói, virológusai is. A nemcsak malária, hanem olyan autoimmun betegségek, mint a lupusz vagy a reumatoid artritisz kezelésére is alkalmazott klorokin és hidroxiklorokin hatékonyságát többen vitatják, de egyre több helyen vetették be az Egyesült Államokban a koronavírus ellen.

Hidroxiklorokin (Delagil)

A hidroxiklorokin (Delagil) hatékonyan csökkenti a vírusterhelést a koronavírus által megfertőzött betegekben. Philippe Gautret francia orvos és munkatársai egy kis esetszámú klinikai vizsgálatról számoltak be. A vizsgálat eredménye szerint a hidroxiklorokin önmagában is, de különösen azitromicinnal kombinálva hatékonynak bizonyult a COVID-19 gyógyításában. A vizsgálat eredményeinek összefoglalását bemutató grafikon megtekinthető egy magyar nyelvű újságcikkben, mely arról is beszámol, hogy Magyarországon az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. állít elő hidroxiklorokin-szulfátot. Pekingben a marseille-inél nagyobb mintán, mintegy 100 betegen tesztelték a klorokint, szintén jó eredményekkel. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a klorokinnak elég erős negatív mellékhatásai is lehetnek, többek között néha például látásromlást okozhat. Ezért csak a pácienset felelősen tájékoztatva, orvosi felügyelet mellett használható. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA – Food and Drug Administration) engedélyezte 2020. március 23án a malária ellen is alkalmazott két hatóanyag, a hidroxiklorokin-szulfát és a klorokin-foszfát nevű szerek alkalmazását az új típusú koronavírus okozta COVID19 kór kezelésére. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a szert kísérleti jelleggel már 1100 páciensnél alkalmazzák New Yorkban. Trump 2020. április 5-én a hidroxi-klorokinról szólva kijelentette, hogy nem akarja népszerűsíteni a szert, mert „lehet, hogy működik, lehet, hogy nem a koronavírus ellen”. Vannak olyan kutatási eredmények, amelyek már több szövődményt tapasztaltak.

Influenza, rhinovírus és HIV elleni szerek

Thaiföldi orvosok sikereket értek el a vuhani új koronavírus fertőzés súlyos tüdőgyulladásos eseteinek kezelésében, influenza és HIV gyógyszerkoktél kombinációjával. A kezdeti eredmény, hogy a 48 órás kezelés során egy betegnél hatalmas javulás jelentkezett. 2020. február 3-án azt is bejelentették, hogy egy második beteget is eredményesen kezeltek a lopinavir-ritonavir-oszeltamivir gyógyszerkeverékkel. A Rajavithi Kórház szerint a 71 éves kínai nő esetében, a kezelés hatására a beteg állapota jelentősen javult.

Német kutatók még 2003-ban a rhinovírusok ellen kifejlesztett proteáz inhibitor készítményt teszteltek, ami megfelelően módosítva akár az új koronavírus SARS-

CoV2 (COVID-19) ellenében is hatásos lehet. Ennek az anti-proteáz szernek megkezdték a klinikai tesztelését. „Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteáz-blokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák a felépítéséhez szükséges, érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok teszteltek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult.”

Ribavirin, a6 az azauridine és a glycyrrhizin

Mivel egy Hongkongban végrehajtott génszekvencia-vizsgálat szerint a SARS-CoV1 vírus genetikailag 84%-os hasonlóságot mutat a SARS-CoV2 (COVID-19) vírussal, ebből következőleg a SARS-ellenes aktivitással rendelkező anyagokat vizsgáló kutatások is hasznosak lehetnek a COVID-19 elleni hatásos ellenszer kutatása során. Annál is inkább, mivel számos ilyen kutatási anyag áll rendelkezésre. Ezek egyike egy 2003-ban végzett kutatás is, amely során a SARS-CoV1 (koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) esetén Cinatl és munkatársai a Frankfurti egyetemen öt anyag vírusellenes hatását vizsgálta. Ezek a következők voltak: a ribavirin, a6-az azauridine, a pyrazofurin, a mycophenolic sav, és a glycyrrhizin. Eredményeik alapján mind közül az édesgyökér egyik hatóanyagát a glycyrrhizin-t (nagy dózisban adagolva) találták a legaktívabbnak a vírus replikációjának gátlásában. A kutatók a glycyrrhizin további vizsgálatát javasolták a koronavírus okozta Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma kezelésében, mivel hatásosabbnak bizonyult, mint a ribavirin, amely a SARS egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszere. Eredményüket alátámasztani látszanak más kutatási eredmények is például egy laboratóriumban végzett vizsgálat, amelynek eredménye szerint kémcsőben a növény gyökerének kivonata blokkolta a

SARS vírus növekedését a sejtek belsejében.

Immunmódosítók

Az immunmodulátorok korlátozzák az immunrendszer túl heves reakcióit úgy, hogy ne károsítsanak jobban, mint maguk a vírusok. Vannak gyógyszerek tüdőbetegek számára, amelyek abban segítenek, ha már nem tud elegendő oxigént szolgáltatni tüdő.

A „citokin vihar” ellenes hatású tocilizumab

A The Lancet orvosi folyóirat megjelentetett egy tanulmányt a COVID-19 nevű új koronavírussal fertőzött betegek klinikai jellemzőiről. A tanulmány megjegyzi, hogy a vérplazmában keringő gyulladásos citokinek magas szintje által kiváltott az úgynevezett „citokin vihar” megjelenése összefüggést mutat a vuhani koronavírussal (COVID-19) fertőzött betegek állapotának súlyosságával. A tanulmány 41 súlyos betegségben szenvedő vuhani beteg adatai alapján készült, akiknél akut légúti distressz szindróma (Acut Respiratoricus Distress Syndroma ARDS) alakult ki.

Ugyanezt a korrelációt a „citokin vihar” és a betegség súlyossága között korábban mind a SARS, mind a MERS betegeknél megfigyelték. A „citokin vihar” elleni hatóanyag a tocilizumab (az Actemra és RoActemra nevű, már létező és használt gyógyszerek hatóanyaga) – az olasz Istituto Nazionale Tumori és az Ospedale Colli közvetlenül Kínával együttműködve hozta nyilvánosságra az e gyógyszer által produkált első eredményeket, amelyek a biológiai terápiás szer sikerességét támasztják alá a koronavírus gyógyításában. Március első felében a svájci Roche gyógyszercég az Olasz Gyógyszerügynökséghez fordult, hogy elkezdődhessenek a tocilizumabbal a klinikai tesztek. Ekkori reményeik szerint „legkésőbb két hónapon belül” bevethető lesz a koronavírus ellen. Az anakinra nevű hatóanyag is hatásosnak bizonyult már a „citokin vihar” ellen. Ez a Kineret injekció hatóanyaga. Az anakinra COVID-19          elleni hatásosságának     klinikai           tesztelése     is        folyamatban van

Olaszországban.

A „citokin vihar” vírusos szepszist válthat ki. A Medical Device News Magazine szerint ezek az adatok indokolják az Európai Unió által már jóváhagyott CytoSorb nevű extrakorporális terápiás eszköz, citokin adszorbernek, az ebben a környezetben történő potenciális felhasználását. A súlyos akut légúti distressz szindrómában (ARDS) szenvedő beteg esetében, a tüdőn át történő extrakorporális membrán oxigenizáció például tüdő oedema, pneumónia esetén elterjedt eszköz a gyógyászatban.

 

Vérplazma antitest kivonatok

Vuhanban kínai orvosoknak passzív immunizálással sikerült néhány súlyos beteget megmenteni, miután a fertőzésből felgyógyultakat vérplazma-adományozásra kérték, és az így nyert antitestek szérumával kezelték őket. A The Journal of Clinical Investigation című folyóiratban is publikáltak arról, hogy gyógyult betegek vérszérumában található antitestek képesek semlegesíteni a kórokozót, amely a COVID-19 betegséget okozza. Ennek a lehetőségnek a megvalósítása nem igényel különösebb kutatást vagy fejlesztés és néhány héten belül elkészülhet, mivel a szokásos vérbanki gyakorlatra támaszkodik. Egy olyan lehetőség, ami gyorsan elérhető, ha elegendő számú ember felépült már és adományoz immunglobulint tartalmazó szérumot. Egy ismert eset bizonyítja, hogy van erre lehetőség, James Harrison 74 éves férfi például speciális vércsoporttal rendelkezik és olyan antitestek találhatók a vérében, aminek a segítségével kifejlesztették a Rhesus-betegség elleni Anti-D vakcinát, amit kismamák milliói kaptak meg. 

Egyéb kutatási eredmények

Svájci és a brit kutatók úgy módosították a cukormolekulákat, hogy egyszerű érintkezés útján képesek vírusok elpusztítására, anélkül, hogy az emberre toxikussá válnának. Egy tudományos cikk szerint a módszer alkalmazható lehet például az új kínai koronavírus ellen is.

Védőoltás

Nagy kérdés, hogy lehet-e egyáltalán vakcinát készíteni a kórokozók ellen. Az immunológusok szerint a BCG-oltás (Bacille Calmette-Guérin-oltás) azért működhet, mert a beadott legyengített kórokozók aktiválják a B-sejteket (B-limfociták) és Tsejteket (T-limfociták) és ezek egymás hatását növelve fokozzák az immunitást.

Amerikai kutatók szerint azok, akik nem kaptak BCG-oltást erőteljesebben reagálnak a koronavírus-fertőzésre, és ha egy társadalomban szinte mindenki beoltatlan, akkor sokkal könnyebben is terjed a vírus.

A betegséget okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus molekuláris azonosításával, patogenezisével, replikációjával, genetikájával és a gazdaszervezet immunogenitásával kapcsolatos számos kutatási területen kell még a kutatóknak dolgozni a hatékony védőoltás kifejlesztéséig.

 

Mivel a technológiájuk nagyon-nagyon gyors, a német székhelyű CureVac gyógyszergyártó vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a cég szerinte képes lesz a koronavírus védőoltás első fázisú klinikai vizsgálatait 2020. nyár elején megkezdeni. A CureVac céggel versenyző amerikai Egészségügyi Intézetek Központja elkezdte tesztelni a fejlesztett vakcinát. A klinikai teszthez 45 önkéntes jelentkezett, 18 és 55 év közötti egészséges felnőttet. A tesztelések körülbelül hat hétig tartanak. Donald Trump amerikai elnök komoly anyagi ígéretekkel próbált Amerikába hívni német tudósokat, akik az új típusú koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgoznak, az agyelszívást a német kormány próbálja megakadályozni.

 

Az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában található Cambridge-ben, a Moderna Therapeutics nevű biotechnológiai cég a SARS-CoV-2 koronavírus

genetikai feltérképezése után 2020. február 25-ére elkészült a kísérleti vakcinával, amit elkezdett tesztelni. Előnyt jelentett az, hogy az új SARS-CoV-2 koronavírus ugyanabba a családba tartozik, mint a súlyos akut légzőszervi szindróma vírusa

(SARS-CoV), amely ellen a 2002. évi kitörés után védőoltást dolgoztak ki.

 

Egy 2020. február 27-én, Izraelben tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MIGAL kutatóintézet munkatársai tudományos áttörést értek el a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében.

 

Egy hatékonynak ígérkező vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói. A védőoltást – tulajdonképpen a koronavírus fehérjetüskéit – egerekbe adva megfelelő mennyiségű SARS-CoV-2 specifikus antitest kezdett termelődni az állatok szervezetében. A vakcina abból a szempontból is különleges, hogy az immunválaszt kiváltó fehérjéket nem hagyományos injekcióval, hanem úgynevezett mikrotűkkel borított tapasszal juttatják a testbe.

Az eredményt bemutató tanulmány a rangos Lancet által kiadott EbioMedicine című orvostudományi folyóiratban jelent meg. A kutatás részben korábbi koronavírusokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapul.

Egy másik védőoltás már a klinikai vizsgálatok szakaszába lépett, az a vírus hírvivő RNS-ével (mRNS) kapcsolná be a szervezet védelmi reakcióját. A Pittsburghi Egyetem fejlesztése ezzel szemben a kórokozó fehérjéjén alapul, amit mesterségesen, laboratóriumban állítanak elő a szakemberek.  A készítmény a PittCoVacc nevet kapta (a Pittsburghi Coronavirus Vaccina rövidítése).

Nemcsak a szervezetet védekezésre ösztönző molekula más, bejuttatásának módja sem a megszokott. A kutatók egy olyan, mindössze hüvelykujj méretű tapaszt készítettek, amin 400 mikronagyságú tű sorakozik. E mikrotűk juttatják be a koronavírus tüskéjét alkotó fehérjét a bőrbe, ahol az immunreakció a legerősebb.  A mikrotűk nem fémből készülnek, hanem fehérjéből és cukorból épülnek fel, így szimplán feloldódnak a bőrben. Alkalmazásuk fájdalommentes.

A tapasz, amin a fehérjéből és cukorból felépülő tűk sorakoznak, tömeggyártása egyszerű, és még hűteni sem kell.

Az immunválaszt katalizáló vírusfehérjét „sejtgyárban” állítják elő, ami a SARS-CoV-2 fehérjetüskéjét expresszáló sejtkultúrák egymásra rakott rétegeit jelenti. A kutatók szerint a rendszer nagy előnye, hogy skálázható, vagyis a rétegek számának növelésével fel lehet pörgetni a fehérjetermelést.  A fehérjék tisztítása, valamint a mikrotűk formába öntése szintén megvalósítható ipari szinten.

“Az oltások fejlesztésénél általában nem kell a skálázhatóságra gondolni, amikor azonban egy világjárvány kellős közepén vagyunk, és minél előbb szükségünk van a vakcinára, ez az első dolog, amit számításba kell vennünk” – mondta Gambotto.

 

Az új védőoltás másik nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten eláll, így szállításkor, tároláskor nem kell a hűtéséről gondoskodni.  Ugyancsak fontos szempont, hogy a mikrotűk akkor sem veszítenek hatékonyságukból, ha gammasugarakkal sterilizálják őket. A PittCoVacc-ot első körben egereken tesztelték, és az eredmények nagyon biztatóak: az oltás beadását követően két héten belül megjelentek a rágcsálókban a SARS-CoV-2 ellenes antitestek. A MERS-CoV-val kapcsolatos korábbi kutatásokból kiindulva a szakértők úgy számolnak, az új vakcinával nagyjából egy évre szóló védettség érhető el.

A kutatók most az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) engedélyére várnak, hogy a humán klinikai próbákat megkezdjék.

A vakcinát most embereken fogják tesztelni Forrás: UPMC

És hogy mikor lesz ebből működő vakcina? Maga az engedélyeztetési eljárás néhány hónapot vesz igénybe, az emberi kísérletek időtartama pedig legalább egy év, ha nem több.

A mostani rendkívüli helyzetben nem lehet megmondani, hogy meddig tart a klinikai fejlesztés fázisa. A megszokott eljárásrend nemrégiben bejelentett felülvizsgálata azt sugallja, hogy képesek leszünk gyorsabban haladni” – mondta Louis Falo dermatológus, aki szintén részt vett az oltás fejlesztésében.

 

A COVID-19 betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a

Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc. A Pittsburghi Egyetem és a Rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatócsoportja által kifejlesztett újszerű oltás az egerekben történő teszteléskor, a SARS-CoV-2 vírus ellen specifikus ellenanyagot termelt nagy mennyiségben, amely feltételezhetően elegendő lesz a vírus semlegesítésére. [Louis Falo, Pittsburghi Egyetem]

Az interjúban Glanville kifejtette, hogy a laboratóriumban olyan semlegesítő antitesteket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust. „Egy sor szuperhatékony antitestet fejlesztettünk ki, amely blokkolja a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét” – fogalmazott az immunológus.

 

Az itt bemutatott kutatási eredmények és vélemények még bizonytalanok, csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, és naponta változnak! Egyelőre nem rendelkezünk evidenciákkal a koronavírus hatékony kezelésére.  

Felhasznált irodalom

1. Ultra Violet Light as a means of preventing the spread of the Corona Virus Sponsored by uvFreshr a series of UV-C lights for disinfection of air and surfaces. 30 Jan, 2020. (Letöltve: 2020. március 10.)
2. Nick Paul Taylor: Gilead mulls repositioning failed Ebola drug in China virus.

fiercebiotech.com. FierceBiotech, 24 Jan, 2020. (Letöltve: 2020. március 11.)

3. COVID-19: what is next for public health? Lancet 395 (10224), 542–45. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30374-3. PMID 32061313. 13 February, 2020.

(Letöltve: 2020. március 14.)

4. Prof Chaolin Huang, MD, Yeming Wang, MD, Prof Xingwang Li, MD et al.

Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan,

China Published: January 24, 2020 DOI: https://doi.org/10.1016/S01406736(20) 30183-5 The Lancet Journal, Articles| Volume 395, ISSUE 10223,

P497-506, February 15, 2020. (Letöltve: 2020. március 15.)

5. Kínában 30 gyógymódot tesztelnek a koronavírus ellen. Index, 2020. január 28.

(Letöltve: 2020. március 16.)

6. Coronavirus incubation period could be 27 days, shows data. pharmaceuticaltechnology.com, 23 February 2020. (Letöltve: 2020. március 17.)
7. A novel coronavirus outbreak of global health concern. Lancet 395 (10223), 470–473. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30185-9. PMID 31986257. February
   2020. (Letöltve: 2020. március 18.)
8. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel

Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China – Wang et. al, JAMA, Feb.

7, 2020(Letöltve: 2020. március 18.)

9. Coronavirus and the Potential Role of ECMO. healthmanagement.org, 26

February, 2020. (Letöltve: 2020. március 19)

10. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China jamanetwork.com,

February 7, 2020. (Letöltve: 2020. március 20.)

11. A koronavírus lehetséges ellenszerével végeznek klinikai vizsgálatot.

ORIGO.HU, 2020. február 26. (Letöltve: 2020. március 21.)

12. Berger, Kevin: The Man Who Saw the Pandemic Coming. Nautilus, 12 March,
    2020. (Letöltve: 2020. március 22.)
13. Primers and probes described by WHO for diagnostic detection of Wuhan coronavirus 2019 by real-time RT-PCR. meridianlifescience.com. (Letöltve:
14. március 23.)
15. The proximal origin of SARS-CoV-2. Nature Medicine, March 2020. 1–3. o.

DOI:10.1038/s41591-020-0820-9. ISSN 1546-170X. (Letöltve: 2020. március 24.)

15. The Epidemiological Characteristics of an Outbreak of 2019 Novel Coronavirus Diseases (COVID-19)—China, 2020. China CDC, Chinese Center for Disease Control and Prevention. 17 February, 2020. Weekly 2 (8), 113–122. o, (Letöltve:
    2020. március 25.)
16. The origin, transmission and clinical therapies on coronavirus disease 2019 (COVID–19) outbreak – an update on the status. Military Medical Research, 13

March, 2020. (Letöltve: 2020. március 26.)

17. Kínában már áprilisban bevethetik a koronavírus elleni vakcinát. index.hu, 2020. március 10. (Letöltve: 2020. március 27.)
18. Wu, Yi-Chi The outbreak of COVID-19 overview. Journal of the Chinese Medical

               Association          March          2020.          83          (3),              217–220.               o.

DOI:10.1097/JCMA.0000000000000270. ISSN 1726-4901. (Letöltve: 2020. április 1.)

19. Elkezdték széles körben tesztelni a japán influenzagyógyszert, ami a koronavírus ellen is hatékony lehet. 2020. április 1. (Letöltve: 2020. április 1.)
20. Comorbidities and multi-organ injuries in the treatment of COVID–19. Lancet 2020 March 11;395(10228): e52. doi: 10.1016/S0140-6736(20)30558-4.

(Letöltve: 2020. április 2.)

21. Positive RT-PCR Test Results in Patients Recovered From COVID–19. JAMA:

Journal of the American Medical Association, February 2020. DOI

10.1001/jama.2020.2783 (Letöltve: 2020. április 3.)

22. A koronavírus fertőzés tünetei. 2020. április 08. VirusForum.hu (Letöltve: 2020. április 8.)
23. Coronavirus Infections. medlineplus.gov. Medline, 13 March 2020. (Letöltve:
    2020. április 9.)
24. Early Release – High Contagiousness and Rapid Spread of Severe Acute

Respiratory Syndrome Coronavirus 2 – Volume 26, Number 7-July 2020 – Emerging Infectious Diseases journal – CDC. web.archive.org, 2020. április 10.

(Letöltve: 2020. április 10.)

25. Karen Sargsyan et al. Identifying COVID-19 Drug-Sites Susceptible To Clinically Safe Zn-ejector Drugs Using Evolutionary/Physical Principles researchgate.net. (Letöltve: 2020. április 11.)
26. ARDS-ben hasonfekvés javasolt. otszonline.hu, 2019. március 8. (Letöltve:
    2020. április 12.)
27. Remdesivir for Potential Treatment of Covid-19. Clinical Trials (Letöltve: 2020. április 13.)
28. Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen. (Letöltve: 2020. április

14.)

29. Koronavírus: 3,4 százalékos a halálozási arány. medicalonline.hu, 2020. március 4. (Letöltve: 2020. április 15.)
30. A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete. medlineplus.gov. (Letöltve: 2020. április 16.)
31. Ferenci Tamás: Védőoltásokról a tények alapján. Web: http://vedooltas.blog.hu/2016. október 27. (Letöltve: 2020. április 17.)
32. Chen, H., & Du, Q. Potential natural compounds for preventing 2019-nCoV infection. preprints.org, 2020 (Letöltve: 2020. április 18.)
33. Clinical course and outcomes of critically ill patients with SARS-CoV-2 pneumonia in Wuhan, China: a single-centered, retrospective, observational study Lancet Respir Med, 24 Feb, 2020. doi: 10.1016/S2213-2600(20)30079-
34. (Letöltve: 2020. április 19.)
35. CytoSorb, the Wuhan Coronavirus, and Cytokine Storm. Medical Device News

Magazine, 11 February, 2020. (Letöltve: 2020. április 20.)

35. Zöllei Éva, Rudas László: Az extrakorporális membrán oxigenizáció és a sürgősségi orvoslás. msotke.hu. Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. (Letöltve: 2020. április 21.)
36. Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Letöltve: 2020. április 21.)
37. A rapid advice guideline for the diagnosis and treatment of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) infected pneumonia (standard version). Military

Medical Research volume 7, Article number: 4 (2020). (Letöltve: 2020. április

21.)

38. Turbulent Gas Clouds and Respiratory Pathogen EmissionsPotential Implications for Reducing Transmission of COVID-19. JAMA. Published online

March 26, 2020. doi:10.1001/jama.2020.4756 (Letöltve: 2020. április 21.)

39. Henry, Brandon Michael COVID–19, ECMO, and lymphopenia: a word of caution. The Lancet Respir Med. April 2020. 8 (4): e24. Elsevier BV.

DOI:10.1016/S2213-2600(20)30119-3. PMCID: PMC7118650. PMID

32178774. (Letöltve: 2020. április 21.)
32178775. Lydia Bourouiba, PhD Turbulent Gas Clouds and Respiratory Pathogen

Emissions Potential Implications for Reducing Transmission of COVID-19.

JAMA. Published online March 26, 2020. doi:10.1001/jama.2020.4756

(Letöltve: 2020. április 22.)

41. Székely Andrea, Hollós Sándor, Csóka Mária Intenzív terápiás osztályok klinikai alapismeretei. e-tankönyv. 372 p. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013. ISBN: 978-963-7152-87-0
42. Csóka Mária Az immunrendszer működése. Előadásvázlat, 2020.
43. Csóka Mária A szervezet túlzott allergiás válaszreakciója, a hyperszenzitivitási reakciók. Előadásvázlat, 2020.
44. Windsor, Matt Here’s a playbook for stopping deadly cytokine storm syndrome – The Reporter. www.uab.edu. (Letöltve: 2020. április 22.)
45. Robert Preidt Mild COVID-19 Often Appears With Only Gastro Symptoms, April

1, 2020 (HealthDay News) (Letöltve: 2020. április 22.)

46. Lei Fang, George Karakiulakis, Michael Roth Are patients with hypertension and diabetes mellitus at increased risk for COVID-19 infection? The Lancet Volume

8, ISSUE 4, Pe21, April 01, 2020 DOI:https://doi.org/10.1016/S2213-

2600(20)30116-8 (Letöltve: 2020. április 22.)

47. Tévhitek fertőzik a világhálót az új típusú koronavírusról. Dr. Boldogkői Zsolt professzor molekuláris biológus, virológus, genetikus válaszol SZTEinfo –

Újszászi Ilona (Letöltve: 2020. április 22.)

48. Jin-Ying Zhang et al. COVID-19 and the cardiovascular system Nature Reviews Cardiology volume 17, pages 259–260(2020) 05 March 2020 (Letöltve: 2020. április 22.)
49. Jiao Zhao, Yan Yang, Hanping Huang et al. Relationship between the ABO

Blood           Group           and    the     COVID-19          Susceptibility          doi: https://doi.org/10.1101/2020.03.11.20031096 medRxiv (Letöltve: 2020. április

22.)

50. COVID-19 cases worldwide as of April 23, 2020, by country Published by John Elflein, Apr 23, 2020 (Letöltve: 2020. április 23.)
51. Meixner Zoltán Koronavírus: ez a matematika a „maradj otthon” mögött 2020.

március 26. Házi Patika. (Letöltve: 2020. április 23.)  

Írta: Csóka Mária MSc., BSc., CIC.

bölcsész, okleveles mestertanár, mesteroktató 

+36-20/447-3722

csoka.maria.se@gmail.com

Lektorálta: Dr. Francis Samer

COVID-19 összefoglaló tanulmány. 2020. április 23.

A jegyzet teljes tartalma a szerző tulajdonát képezi, így az átvétele engedélyköteles!

A szerző engedélye nélkül a termék nyomtatása, forgalmazása a szerzői jog megsértésével, valamint a szellemi termék eltulajdonlásával egyenértékű!

A Tankórterem oldalon történő megjelenés a szerző engedélyével történt!

2020.04.28