A látás folyamata, a fény útja az ideghártyáig:
- szaruhártya (corna): fénytörő közeg;
- csarnokvíz: víztiszta, a sugártest hajszálerei termelik;
- elülső szemcsarnok (szaruhártya – szivárványhártya között)
- hátulsó szemcsarnok (szivárványhártya – szemlencse között)
- pupilla: a fényerőt szabályozza;
- szemlencse (lens)
- üvegtest (corpus vitreum)
- ideghártya (retina)
- pálcikák és csapok;
A szem fénytörő közegei: a szem törőképessége összesen kb. 66,5 D. A fénytörés mértékegysége a dioptria (D).
Fénytörő közegek: szaruhártya, csarnokvíz (hátsó csarnokból az elülsőbe kering), szemlencse, üvegtest;
A látópálya
- retina;
- látóideg (nervus opticus);
- agyalapon kereszteződik;
- látóköteg (tractus opticus);
- középagy;
- thalamus;
- kérgi központ Br. 17,18,19;
Binocularis látás lényege:
- két szemmel nézzük a tárgyakat, mégis egynek látjuk;
- a két szem retináján leképeződött tárgy a központi idegrendszerben egy közös képpé olvad össze;
Akkomodáció (alkalmazkodás)
- a szem fénytörése nem állandó;
- a távoli és közeli tárgyak élesen látásához a szemlencse rugalmassága szükséges;
- a szem belsejében a körkörös lefutású sugárizom megfeszítésével a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, ezáltal az addig kifeszített helyzetben lévő szemlencse domborúsága fokozódik, vagyis növekszik a törőerő;
- az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága folyamatosan csökken;
- ha az akkomodációs képesség 3 dioptria alá csökken presbyopia-ról beszélü nk, melyet olvasószemüveg korrekcióval szükséges ellátni
A fénytörés alapfogalmai
- Emmetropia: hibátlan fénytörési helyzet, az egészséges a szem fénytörése, vagyis a végtelenből érkező párhuzamos sugarak a retinán egy pontban képeződnek le, és a szemnek nincs fénytörési hibája;
- Ametropia: fénytörési hiba
- előfordulása nagyon gyakori, a lakosság nagyrésze érintett;
A fénytörési hibák formái:
- távollátás (hypermetropia);
- rövidlátás (myopia);
- tompalátás (amblyopia);
- astigmia;
- anisometropia (a két szem fénytörése eltérő);
TÁVOLLÁTÁS (HYPERMETROPIA, HYPEROPIA)
Lényege: a túllátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének együttes törőereje túl nagy a szemgolyó hosszához, és így a végtelenben lévő tárgy éles képe csak a retina mögött jönne létre, vagyis a túllátó szem távolpontja a retina mögött van.
Korrekció: konvex lencse (domború lencse vagy gyűjtő lencse – pluszos lencse).
RÖVIDLÁTÁS (MYOPIA)
Lényege: a rövidlátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének együttes törőereje túl kicsi a szemgolyó hosszához, és így a végtelenben lévő tárgy éles képe csak a retina előtt jönne létre, vagyis a rövidlátó szem távolpontja a retina előtt van;
Korrekció: konkáv lencse (homorú lencse vagy szórólencse – mínuszos lencse).
ASTIGMIA (SZEMTENGELYFERDÜLÉS)
Olyan fénytörési hiba, amelyben nem jön létre pontszerű leképezés, mert a szemnek nem egy fókuszpontja van. A szemgolyó (vagy a cornea) görbülete nem állandó, különböző helyeken eltérő. Korrekciója cylindrikus lencsékkel lehetséges, amely a két fókuszpontot összehozza.
TOMPALÁTÁS (AMBLYOPIA)
Lényege: az érintett szem látásélessége úgy csökkent, hogy nincs kimutatható szervi ok. Leggyakrabban kancsalság esetén fordul elő, ha nincs időben kezelve a strabizmus. 6 éves kor után a látórendszer fejlődése megáll, nem tanul tovább, ezért az amblyopia felnőttkorban nem javítható, sőt gyakorlatilag hatéves kor után nem befolyásolható.
LÁTÁSKORREKCIÓK
- SZEMÜVEGLENCSÉK
- Egyfókuszú szemüveglencsék
- sphericus lencsék (minden tengelyben azonos törőerejűek);
- tórikus (cylindrikus) lencsék: törőerejük egyik meridiánban nulla (megegyezés szerint ez a cylinder tengelye), és a rá merőleges tengelyben töri a fényt;
(a sphericus és a tórikus lencséket kombinálni lehet);
- Többfókuszú lencsék
- Bifokális lencse
- a lencse felső és középső része a távoli korrekciónak megfelelő törőerejű, míg alsó részébe a közeli (presbyopiás) korrekcióhoz szükséges dioptria van belecsiszolva;
- kiküszöböli a szemüvegek váltásának szükségességét;
- a közeli korrekció a lencse más részébe is becsiszolható speciális igény esetén (pld: pilóták számára felülre is);
- Trifokális (multifokális) lencse
- a távoli és a közeli korrekció között egy harmadik sáv a közepes távolságokra ad éles képet;
- Progresszív lencse
- a távolitól a közeli korrekcióig folyamatos az átmenet, de a hátrányuk, hogy a széli részeken alul nem adnak éles képet, torzítanak;
- Speciális lencsék
- Fényszűrő lencsék
- fényérzékeny személyeknek ajánlott nappali fényhez, éjszakai vezetéshez a 20%-nál erősebb szűrők nem alkalmasak;
- Photochromaticus lencsék
- UV-fény hatására elsötétedő lencsék, a szűrőképességük 15–60% között változik;
A szemüveg-korrekciót speciális szemüvegvényen írja elő a szemész orvos, amely a sphericus és cylindricus dioptriaértékeken kívül tartalmazza a cylinder tengelyszögét és a két szembogár távolságát (pupillatávolság). A hypermarketekben kapható vizsgálat nélkül megvásárolható szemüvegek e követelményeknek nem felelnek meg!
- KONTAKTLENCSE
A kontaktlencse közvetlenül a szem felszínére helyezett optikai eszköz. Előnye, hogy nincsen kicsinyítő-nagyító hatása, így nagyfokú myopiásokban jobb látás érhető el vele, mint a szemüveg-korrekcióval.
A kontaktlencseviselés előnyei:
- láthatatlan, esztétikailag előnyös;
- a viselője énképét nem zavarja;
- bizonyos tevékenységeket, foglalkozásokat szemüvegben nem, csak kontaktlencsében lehet űzni (pl. küzdősportok, vízilabda);
A kontaktlencseviselés hátrányai:
- drágább, mint a szemüveg;
- folyamatos gondozást, higiéniát követelő tisztítást igényel;
- közvetlenül érintkezik a corneával (lágylencsék a kötőhártyával is), ezáltal csökkenti a levegőből a corneához jutó oxigén mennyiségét, és corneaereződés fejlődhet ki;
- a kontaktlencse anyagára túlérzékenységi reakció is kialakulhat;
- a kontaktlencse-viselésnek lehetnek súlyosabb szövődményei is, amelyek néha a látást is veszélyeztethetik;
- felhelyezéskor, illetve levételkor a szemfelszín sérülhet, néhány esetben súlyos szaruhártyafertőzés vagy cornea fekély alakulhat ki;
A lencsék fajtái anyaguk szerint:
- lágy kontaktlencse
- magas víztartalmú műanyagból készül, állaga zselészerű, átlátszó;
- a magas víztartalom miatt a kontaktlencse rugalmas, így jól illeszkedik a szemre és alig nagyobb, mint a szem írisze;
- anyaga szerint hidrogél alapanyagból vagy újabban szilikon-hidrogél műanyagból készülnek, melyek az oxigént áteresztik, így jobban tud “lélegezni” a szem, hordása kényelmesebb és egészségesebb is ezáltal a leggyakrabban ajánlott lencse típus;
- kemény kontaktlencse
- a kemény kontaktlencsék anyaga régebben polymethyl methacrylat (PMMA) volt, amely az oxigént nem ereszti át és a kontaktlencsével fedett cornea oxigénellátását a corneánál kisebb átmérőjű un corneális úszólencse pislogások hatására bekövetkező kifejezett mozgása során a lencse mögé beáramló könnyfilm biztosítja;
- újabban szilikon kopolymereket alkalmaznak, amelyek oxigénáteresztő képessége nagyon jó, és így akár egész nap viselhetők;
- első felhelyezéskor kényelmetlenek, szoktatni kell a szemet a használatához;
- felszíni egyenetlenségekkor vagy hibás felhelyezéskor kieshet a szemből;
- hybrid lencsék
- középen kemény, szélein lágy lencsék, melyek jobban illeszkednek;
A kontaktlencse fajtái céljuk szerint:
- látáskorrekciós lencsék (pl. egyfókuszú, bifokális, többfókuszú, stb.)
- esztétikai lencsék (színes kontaktlencsék)
- terápiás kontaktlencsék (pl. szaruhártya betegségeinek kezelésében használatosak);
A kontaktlencsék fajtái időtartam szerint:
- napi lencsék egy napi (8-16 óra) viselés után el kell dobni (alváshoz nem használható);
- A két hetes lencséket nem kell kivenni éjszakára, de a hordási idő után ezektől is meg kell válni;
- A havi kontaktlencsék csak nappali viselésre alkalmasak és havonta ki kell cserélni azokat is;
- Vannak ritkábban cserélendő (tervezett cseréjű) kontaktlencse típusok is. Ezeket a meghatározott használati idő után kell kidobni (3 hónap, egy év, stb.), de ezek használata is csak napi 8-10 órán át javasolt, alacsony oxigén áteresztő képességük miatt. A légáteresztő (gáz peremeábilis, ripidpermeábilis; GP=RGP) kontaktlencsék jobban ellenállnak a szennyeződéseknek, lerakódásoknak, ezért nem kell olyan gyakran cserélni ezeket.
A kontaktlencse viselés szabályai:
- mindig a kontaktlencse felhelyezése után kezdjen sminkelni a viselője;
- ha egy mód van rá, ne alkalmazzon zsíros kozmetikumokat és a szempilla szálainak hosszát megnövelő tust sem;
- a szemhéjak belső szélein ne használjon festéket, hiszen a felhasznált szerek lerakódhatnak a kontaktlencsén;
- mindig a lencse kivétele után kezdje a smink eltávolítását, így megelőzhető, hogy lencséje bekoszolódjon;
- műkörmöt ne viseljen, a szaruhártya sérülését okozhatja a lencse behelyezése és kivétele során;
- mindig mosson, fertőtlenítsen alaposan kezet, majd azt szárítsa meg jól, mielőtt a szemünkhöz vagy a lencséhez nyúlnak;
- soha ne nyálazza be a lencséket, hiszen a nyál tele van baktériumokkal;
- az ápoló- és tároló folyadékok kiválasztásakor fogadja meg a szemészorvos tanácsát, egy lencse viselése során ne változtassa meg a tároló szert;
- a csapvíz nem alkalmas a kontaktlencse tárolására, kizárólag csak az e célból gyártott steril folyadékokat használhatja!;
- a kontaktlencse kivétele után, de még a tároló folyadékba helyezése előtt tisztítsa le a szennyeződéseket a folyadékkal;
- a tároló tokot is tartsa tisztán, illetve rendszeresen cserélje, sőt a tároló folyadékot minden használat után öntse ki a tokból;
- ha természetes-, vagy uszodavízzel érintkeztek, ki kell dobni a lencséket és másnap újat kell felhelyezni;
- a tisztítás és az előírt lencsecsere mellett elengedhetetlen a rendszeres szemész szakorvosi ellenőrzés, még akkor is, ha a kontaktlencse viselőnek nincs semmilyen panasza (így korán felismerhetővé és elkerülhetővé válhatnak a gyulladások, fertőzések, és a súlyos következmények);
- ne hagyja, hogy a szemén kiszáradjon a lencse, mert a száraz lencse nagyobb mechanikus irritációt okoz, használjon rendszeresen műkönnyet;
- tartalék szemüveget kontaktlencse mellett is szükséges csináltatni, mivel bármikor adódhat olyan helyzet, amikor nem viselhető a lencse;
- nyaraláskor – uszoda, tengerpart, szauna – úszószemüveg, búvárszemüveg viselése javasolt;
- a lencsék kihordási ideje a felbontástól számított felhasználhatósági idő, ezért az előírt hordási idő után is mindenképpen újra kell cserélni a kontaktlencséket;
- REFRAKTÍV SEBÉSZET
A refraktív sebészeti beavatkozások célja, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse használata nélküli, úgynevezett korrigálatlan látásélességet a szaruhártya törőerejének megváltoztatásával javítsa, és a páciens ne szoruljon többet optikai korrekcióra vagyis ne kelljen szemüveget vagy kontaktlencsét viselnie.
A cornea refraktív sebészete azokat a műtéti beavatkozásokat jelenti, amelyek a cornea törőerejének megváltoztatásával érik el a szemgolyó összes fénytörési hibájának korrekcióját. A módszereket egyre tökéletesebbre fejlesztik, de mindegyik után heg alakulhat ki a szaruhártyában. A lézeres szemműtét alapját adó lézersebészet egy ambuláns orvosi beavatkozás, helyi érzéstelenítésben zajlik.
FELSZÍNI KEZELÉSEK:
PRK – (fotorefraktív keratectomia), az a legrégebben kifejlesztett lézeres szemműtéti eljárás. Általában ma már csak akkor alkalmazzák, ha a szem a korszerűbb eljárásokra alkalmatlan ,vagy ha a páciens ezt szeretné.
Itt az orvos a szaruhártya felületi részét, a hámot mechanikusan eltávolítja (ami egy speciális hoki alakú késsel a hám lehántását jelenti). A hámban futnak a fájdalom érző idegvégződések – ezek nyílván érintettek a kezelés során. A hám eltávolítása után az excimer lézer így már hozzáfér a kezelendő területhez, elpárologtatja a szaruhártya állományának néhány ezred milliméter vastagságú szövetrétegét. A hám 3-5 nap alatt újra benövi a szemfelszínt és a hámfosztott terület újra fájdalmatlanná válik. A lézerkezelés utáni terápiás CL felhelyezése pár napig szükséges lehet az idegvégződések fedésére, ezzel a fájdalom csökkenthető. Alatta a felszín 4-5 nap alatt behámosodik.
LASEK – (Laser epitelial keratomileusis) – az a lézeres szemműtét technika, amelynél alkohol hatására felszabadul a szaruhártya hámja, ezt felhajlítják, és a szaruhártya szükséges szövetrétegét az excimer lézerrel (a kémiai lézerek egyik típusa, mely koherens UV-nyalábot állít elő) eltávolítják. Az epitelt aztán visszahelyezik az eredeti helyére és ráültetik a kontaklencsét, amely 2-4 napig a szemen marad. Az alkoholnak a szarusejtekre való kedvezőtlen hatása miatt ezt a módszert csak ritkán használják.
EPI – LASIK a legújabb, 2003 év végén bevezetett szemészeti korrekciós módszer. A LASIK és LASEK lézeres szemműtétek előnyeit próbálja egyesíteni. A lényege, hogy speciális eszközzel, amellyel hasonlóan, mint a LASIKnál, képeznek egy szaruhártya epitel lebenyt, ezt kíméletesen fehajtják, elvégzik az excimer lézer ablációt, és a lebenyt visszahelyezik eredeti helyére.
Ennek a lézeres szemműtét módszernek a PRK-val szembeni előnye a gyorsabb és kevesebb fájdalommal járó gyógyulás. A LASEK-kal szembeni előnye, hogy nélkülözi az alkohol kedvezőtlen hatását a szaruhártyára. Jelenleg ez a módszer még nem terjedt el.
FELSZÍN ALATTI KEZELÉSEK
LASIK – (Laser in situ keratomileusis)
Ennél a kezelésnél a szaruhártya hámját nem távolítják el, sőt abból egy védőlebenyt képeznek. Ez egy olyan lézeres dioptriakorrekciós technika, melynél a kezelés a felszíni eljárásokhoz képest más mélységben történik. Nem a fájdalomra érzékeny területen, hanem néhány tized mm-rel mélyebb rétegben. Ott már nincsenek idegvégződések, és ezért nincs fájdalom sem. A védőlebenyt felhajtják, ecximer lézerrel eltávolítják a szükséges szaruhártyaréteget, majd a védőlebeny visszakerül az eredeti helyére, és adhezíven hozzászívódik az alapjához.
PTK – (fototherápiás keratektómia) excimer lézerrel végzett műtét, amellyel nem a dioptriát módosítják, hanem a szaruhártya kóros elváltozását pl. hegeit, homályait távolítják el.
A lézeres szemészeti beavatkozást az alább videofilm mutatja be: https://youtu.be/_4My5JxdL6A
A beavatkozás részletes menete olvasható: http://www.drbereczkiarpad.hu/a-lezeres-szemmutet-kezeles-menete
Illés Ilona, szaktanár
Felhasznált irodalom:
Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.
http://www.drbereczkiarpad.hu