A látás folyamata, a fény útja az ideghártyáig:

  1. szaruhártya (corna): fénytörő közeg;
  2. csarnokvíz: víztiszta, a sugártest hajszálerei termelik;
  • elülső szemcsarnok (szaruhártya – szivárványhártya között)
  • hátulsó szemcsarnok (szivárványhártya – szemlencse között)
  1. pupilla: a fényerőt szabályozza;
  2. szemlencse (lens)
  3. üvegtest (corpus vitreum)
  4. ideghártya (retina)
  • pálcikák és csapok;

A szem fénytörő közegei: a szem törőképessége összesen kb. 66,5 D. A fénytörés mértékegysége a dioptria (D).

Fénytörő közegek: szaruhártya, csarnokvíz (hátsó csarnokból az elülsőbe kering), szemlencse, üvegtest;

A látópálya2

  • retina;
  • látóideg (nervus opticus);
  • agyalapon kereszteződik;
  • látóköteg (tractus opticus);
  • középagy;
  • thalamus;
  • kérgi központ Br. 17,18,19;

Binocularis látás lényege:

  • két szemmel nézzük a tárgyakat, mégis egynek látjuk;
  • a két szem retináján leképeződött tárgy a központi idegrendszerben egy közös képpé olvad össze;

Akkomodáció (alkalmazkodás)

  • a szem fénytörése nem állandó;
  • a távoli és közeli tárgyak élesen látásához a szemlencse rugalmassága szükséges;
  • a szem belsejében a körkörös lefutású sugárizom megfeszítésével a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, ezáltal az addig kifeszített helyzetben lévő szemlencse domborúsága fokozódik, vagyis növekszik a törőerő;
  • az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága folyamatosan csökken;
  • ha az akkomodációs képesség 3 dioptria alá csökken presbyopia-ról beszélü nk, melyet olvasószemüveg korrekcióval szükséges ellátni

 

3A fénytörés alapfogalmai

  1. Emmetropia: hibátlan fénytörési helyzet, az egészséges a szem fénytörése, vagyis a végtelenből érkező párhuzamos sugarak a retinán egy pontban képeződnek le, és a szemnek nincs fénytörési hibája;

  1. Ametropia: fénytörési hiba
  • előfordulása nagyon gyakori, a lakosság nagyrésze érintett;

 

A fénytörési hibák formái:

  • távollátás (hypermetropia);
  • rövidlátás (myopia);
  • tompalátás (amblyopia);
  • astigmia;
  • anisometropia (a két szem fénytörése eltérő);

TÁVOLLÁTÁS (HYPERMETROPIA, HYPEROPIA)

Lényege: a túllátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének együttes törőereje túl nagy a szemgolyó hosszához, és így a végtelenben lévő tárgy éles képe csak a retina mögött jönne létre, vagyis a túllátó szem távolpontja a retina mögött van.

Korrekció: konvex lencse (domború lencse vagy gyűjtő lencse – pluszos lencse).

4

RÖVIDLÁTÁS (MYOPIA)

Lényege: a rövidlátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének együttes törőereje túl kicsi a szemgolyó hosszához, és így a végtelenben lévő tárgy éles képe csak a retina előtt jönne létre, vagyis a rövidlátó szem távolpontja a retina előtt van;

Korrekció: konkáv lencse (homorú lencse vagy szórólencse – mínuszos lencse).

5

ASTIGMIA (SZEMTENGELYFERDÜLÉS)

Olyan fénytörési hiba, amelyben nem jön létre pontszerű leképezés, mert a szemnek nem egy fókuszpontja van. A szemgolyó (vagy a cornea) görbülete nem állandó, különböző helyeken eltérő. Korrekciója cylindrikus lencsékkel lehetséges, amely a két fókuszpontot összehozza.

6

TOMPALÁTÁS (AMBLYOPIA)

Lényege: az érintett szem látásélessége úgy csökkent, hogy nincs kimutatható szervi ok. Leggyakrabban kancsalság esetén fordul elő, ha nincs időben kezelve a strabizmus. 6 éves kor után a látórendszer fejlődése megáll, nem tanul tovább, ezért az amblyopia felnőttkorban nem javítható, sőt gyakorlatilag hatéves kor után nem befolyásolható.

LÁTÁSKORREKCIÓK

 

  1. SZEMÜVEGLENCSÉK
  • Egyfókuszú szemüveglencsék
  • sphericus lencsék (minden tengelyben azonos törőerejűek);
  • tórikus (cylindrikus) lencsék: törőerejük egyik meridiánban nulla (megegyezés szerint ez a cylinder tengelye), és a rá merőleges tengelyben töri a fényt;

(a sphericus és a tórikus lencséket kombinálni lehet);

  • Többfókuszú lencsék
  • Bifokális lencse
  • a lencse felső és középső része a távoli korrekciónak megfelelő törőerejű, míg alsó részébe a közeli (presbyopiás) korrekcióhoz szükséges dioptria van belecsiszolva;
  • kiküszöböli a szemüvegek váltásának szükségességét;
  • a közeli korrekció a lencse más részébe is becsiszolható speciális igény esetén (pld: pilóták számára felülre is);
  • Trifokális (multifokális) lencse
  • a távoli és a közeli korrekció között egy harmadik sáv a közepes távolságokra ad éles képet;
  • Progresszív lencse
    • a távolitól a közeli korrekcióig folyamatos az átmenet, de a hátrányuk, hogy a széli részeken alul nem adnak éles képet, torzítanak;
7
a kép forrása: www.eoptika.hu

  • Speciális lencsék
  • Fényszűrő lencsék
  • fényérzékeny személyeknek ajánlott nappali fényhez, éjszakai vezetéshez a 20%-nál erősebb szűrők nem alkalmasak;
  • Photochromaticus lencsék
  • UV-fény hatására elsötétedő lencsék, a szűrőképességük 15–60% között változik;

A szemüveg-korrekciót speciális szemüvegvényen írja elő a szemész orvos, amely a sphericus és cylindricus dioptriaértékeken kívül tartalmazza a cylinder tengelyszögét és a két szembogár távolságát (pupillatávolság). A hypermarketekben kapható vizsgálat nélkül megvásárolható szemüvegek e követelményeknek nem felelnek meg!

  1. KONTAKTLENCSE

A kontaktlencse közvetlenül a szem felszínére helyezett optikai eszköz. Előnye, hogy nincsen kicsinyítő-nagyító hatása, így nagyfokú myopiásokban jobb látás érhető el vele, mint a szemüveg-korrekcióval.

A kontaktlencseviselés előnyei:

  • láthatatlan, esztétikailag előnyös;
  • a viselője énképét nem zavarja;
  • bizonyos tevékenységeket, foglalkozásokat szemüvegben nem, csak kontaktlencsében lehet űzni (pl. küzdősportok, vízilabda);

A kontaktlencseviselés hátrányai:

  • drágább, mint a szemüveg;
  • folyamatos gondozást, higiéniát követelő tisztítást igényel;
  • közvetlenül érintkezik a corneával (lágylencsék a kötőhártyával is), ezáltal csökkenti a levegőből a corneához jutó oxigén mennyiségét, és corneaereződés fejlődhet ki;
  • a kontaktlencse anyagára túlérzékenységi reakció is kialakulhat;
  • a kontaktlencse-viselésnek lehetnek súlyosabb szövődményei is, amelyek néha a látást is veszélyeztethetik;
  • felhelyezéskor, illetve levételkor a szemfelszín sérülhet, néhány esetben súlyos szaruhártyafertőzés vagy cornea fekély alakulhat ki;

A lencsék fajtái anyaguk szerint:

  1. lágy kontaktlencse
  • magas víztartalmú műanyagból készül, állaga zselészerű, átlátszó;
  • a magas víztartalom miatt a kontaktlencse rugalmas, így jól illeszkedik a szemre és alig nagyobb, mint a szem írisze;
  • anyaga szerint hidrogél alapanyagból vagy újabban szilikon-hidrogél műanyagból készülnek, melyek az oxigént áteresztik, így jobban tud “lélegezni” a szem, hordása kényelmesebb és egészségesebb is ezáltal a leggyakrabban ajánlott lencse típus;

  1. kemény kontaktlencse
  • a kemény kontaktlencsék anyaga régebben polymethyl methacrylat (PMMA) volt, amely az oxigént nem ereszti át és a kontaktlencsével fedett cornea oxigénellátását a corneánál kisebb átmérőjű un corneális úszólencse pislogások hatására bekövetkező kifejezett mozgása során a lencse mögé beáramló könnyfilm biztosítja;
  • újabban szilikon kopolymereket alkalmaznak, amelyek oxigénáteresztő képessége nagyon jó, és így akár egész nap viselhetők;
  • első felhelyezéskor kényelmetlenek, szoktatni kell a szemet a használatához;
  • felszíni egyenetlenségekkor vagy hibás felhelyezéskor kieshet a szemből;

  1. hybrid lencsék
  • középen kemény, szélein lágy lencsék, melyek jobban illeszkednek;

A kontaktlencse fajtái céljuk szerint:

  1. látáskorrekciós lencsék (pl. egyfókuszú, bifokális, többfókuszú, stb.)
  2. esztétikai lencsék (színes kontaktlencsék)
  3. terápiás kontaktlencsék (pl. szaruhártya betegségeinek kezelésében használatosak);

A kontaktlencsék fajtái időtartam szerint:

 

  1. napi lencsék egy napi (8-16 óra) viselés után el kell dobni (alváshoz nem használható);
  2. A két hetes lencséket nem kell kivenni éjszakára, de a hordási idő után ezektől is meg kell válni;
  3. A havi kontaktlencsék csak nappali viselésre alkalmasak és havonta ki kell cserélni azokat is;
  4. Vannak ritkábban cserélendő (tervezett cseréjű) kontaktlencse típusok is. Ezeket a meghatározott használati idő után kell kidobni (3 hónap, egy év, stb.), de ezek használata is csak napi 8-10 órán át javasolt, alacsony oxigén áteresztő képességük miatt. A légáteresztő (gáz peremeábilis, ripidpermeábilis; GP=RGP) kontaktlencsék jobban ellenállnak a szennyeződéseknek, lerakódásoknak, ezért nem kell olyan gyakran cserélni ezeket.

A kontaktlencse viselés szabályai:

  • mindig a kontaktlencse felhelyezése után kezdjen sminkelni a viselője;
  • ha egy mód van rá, ne alkalmazzon zsíros kozmetikumokat és a szempilla szálainak hosszát megnövelő tust sem;
  • a szemhéjak belső szélein ne használjon festéket, hiszen a felhasznált szerek lerakódhatnak a kontaktlencsén;
  • mindig a lencse kivétele után kezdje a smink eltávolítását, így megelőzhető, hogy lencséje bekoszolódjon;
  • műkörmöt ne viseljen, a szaruhártya sérülését okozhatja a lencse behelyezése és kivétele során;
  • mindig mosson, fertőtlenítsen alaposan kezet, majd azt szárítsa meg jól, mielőtt a szemünkhöz vagy a lencséhez nyúlnak;
  • soha ne nyálazza be a lencséket, hiszen a nyál tele van baktériumokkal;
  • az ápoló- és tároló folyadékok kiválasztásakor fogadja meg a szemészorvos tanácsát, egy lencse viselése során ne változtassa meg a tároló szert;
  • a csapvíz nem alkalmas a kontaktlencse tárolására, kizárólag csak az e célból gyártott steril folyadékokat használhatja!;
  • a kontaktlencse kivétele után, de még a tároló folyadékba helyezése előtt tisztítsa le a szennyeződéseket a folyadékkal;
  • a tároló tokot is tartsa tisztán, illetve rendszeresen cserélje, sőt a tároló folyadékot minden használat után öntse ki a tokból;
  • ha természetes-, vagy uszodavízzel érintkeztek, ki kell dobni a lencséket és másnap újat kell felhelyezni;
  • a tisztítás és az előírt lencsecsere mellett elengedhetetlen a rendszeres szemész szakorvosi ellenőrzés, még akkor is, ha a kontaktlencse viselőnek nincs semmilyen panasza (így korán felismerhetővé és elkerülhetővé válhatnak a gyulladások, fertőzések, és a súlyos következmények);
  • ne hagyja, hogy a szemén kiszáradjon a lencse, mert a száraz lencse nagyobb mechanikus irritációt okoz, használjon rendszeresen műkönnyet;
  • tartalék szemüveget kontaktlencse mellett is szükséges csináltatni, mivel bármikor adódhat olyan helyzet, amikor nem viselhető a lencse;
  • nyaraláskor – uszoda, tengerpart, szauna – úszószemüveg, búvárszemüveg viselése javasolt;
  • a lencsék kihordási ideje a felbontástól számított felhasználhatósági idő, ezért az előírt hordási idő után is mindenképpen újra kell cserélni a kontaktlencséket;

  1. REFRAKTÍV SEBÉSZET

A refraktív sebészeti beavatkozások célja, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse használata nélküli, úgynevezett korrigálatlan látásélességet a szaruhártya törőerejének megváltoztatásával javítsa, és a páciens ne szoruljon többet optikai korrekcióra vagyis ne kelljen szemüveget vagy kontaktlencsét viselnie.

A cornea refraktív sebészete azokat a műtéti beavatkozásokat jelenti, amelyek a cornea törőerejének megváltoztatásával érik el a szemgolyó összes fénytörési hibájának korrekcióját. A módszereket egyre tökéletesebbre fejlesztik, de mindegyik után heg alakulhat ki a szaruhártyában. A lézeres szemműtét alapját adó lézersebészet egy ambuláns orvosi beavatkozás, helyi érzéstelenítésben zajlik.

 

FELSZÍNI KEZELÉSEK:

PRK – (fotorefraktív keratectomia), az a legrégebben kifejlesztett lézeres szemműtéti eljárás. Általában ma már csak akkor alkalmazzák, ha a szem a korszerűbb eljárásokra alkalmatlan ,vagy ha a páciens ezt szeretné.

Itt az orvos a szaruhártya felületi részét, a hámot mechanikusan eltávolítja (ami egy speciális hoki alakú késsel a hám lehántását jelenti). A hámban futnak a fájdalom érző idegvégződések – ezek nyílván érintettek a kezelés során. A hám eltávolítása után az excimer lézer így már hozzáfér a kezelendő területhez, elpárologtatja a szaruhártya állományának néhány ezred milliméter vastagságú szövetrétegét. A hám 3-5 nap alatt újra benövi a szemfelszínt és a hámfosztott terület újra fájdalmatlanná válik. A lézerkezelés utáni terápiás CL felhelyezése pár napig szükséges lehet az idegvégződések fedésére, ezzel a fájdalom csökkenthető. Alatta a felszín 4-5 nap alatt behámosodik.

LASEK – (Laser epitelial keratomileusis) – az a lézeres szemműtét technika, amelynél alkohol hatására felszabadul a szaruhártya hámja, ezt felhajlítják, és a szaruhártya szükséges szövetrétegét az excimer lézerrel (a kémiai lézerek egyik típusa, mely koherens UV-nyalábot állít elő) eltávolítják. Az epitelt aztán visszahelyezik az eredeti helyére és ráültetik a kontaklencsét, amely 2-4 napig a szemen marad. Az alkoholnak a szarusejtekre való kedvezőtlen hatása miatt ezt a módszert csak ritkán használják.

EPI – LASIK a legújabb, 2003 év végén bevezetett szemészeti korrekciós módszer. A LASIK és LASEK lézeres szemműtétek előnyeit próbálja egyesíteni. A lényege, hogy speciális eszközzel, amellyel hasonlóan, mint a LASIKnál, képeznek egy szaruhártya epitel lebenyt, ezt kíméletesen fehajtják, elvégzik az excimer lézer ablációt, és a lebenyt visszahelyezik eredeti helyére.

Ennek a lézeres szemműtét módszernek a PRK-val szembeni előnye a gyorsabb és kevesebb fájdalommal járó gyógyulás. A LASEK-kal szembeni előnye, hogy nélkülözi az alkohol kedvezőtlen hatását a szaruhártyára. Jelenleg ez a módszer még nem terjedt el.

FELSZÍN ALATTI KEZELÉSEK

LASIK – (Laser in situ keratomileusis)
Ennél a kezelésnél a szaruhártya hámját nem távolítják el, sőt abból egy védőlebenyt képeznek. Ez egy olyan lézeres dioptriakorrekciós technika, melynél a kezelés a felszíni eljárásokhoz képest más mélységben történik. Nem a fájdalomra érzékeny területen, hanem néhány tized mm-rel mélyebb rétegben. Ott már nincsenek idegvégződések, és ezért nincs fájdalom sem. A védőlebenyt felhajtják, ecximer lézerrel eltávolítják a szükséges szaruhártyaréteget, majd a védőlebeny visszakerül az eredeti helyére, és adhezíven hozzászívódik az alapjához.

PTK – (fototherápiás keratektómia) excimer lézerrel végzett műtét, amellyel nem a dioptriát módosítják, hanem a szaruhártya kóros elváltozását pl. hegeit, homályait távolítják el.

 

A lézeres szemészeti beavatkozást az alább videofilm mutatja be: https://youtu.be/_4My5JxdL6A

A beavatkozás részletes menete olvasható: http://www.drbereczkiarpad.hu/a-lezeres-szemmutet-kezeles-menete

 

Illés Ilona, szaktanár

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.

http://www.drbereczkiarpad.hu

Facebook Comments Box

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.