A szemsérülések jelentősége

Következményeiként beláthatatlan károk (pl. maradandó látásromlás vagy vakság) alakulhatnak ki, melyek a beteg végleges életminőség-romlását eredményezhetik és a rehabilitálási nehézségek miatt maradandó érzékszervi fogyatékosság jöhet létre.

A szemsérülések felosztása:

1. felszínes sérülések;
2. perforáló szemsérülések;
3. tompa szemsérülések (mechanikai szemsérülések);
4. maródásos szemsérülések (pl. sav, lúg);
5. szemgödör sérülések;
6. égési sérülések;

1. FELSZÍNES SZEMSÉRÜLÉSEK

• leggyakoribb sérülésforma, mely többnyire munkavégzés közben jön létre;
• idegentest (corpus) okozza, mely idegentest lehet pl. növényi részek, bogarak, homokszemcse üvegszilánk (pl. szemüvegből, szélvédő üvegéből), fa- vagy fémforgács, stb.;
• a szembe kerülő idegentest felsérti a kötőhártyát;
• ha a corpus kisebb méretű hunyorítással lesodródhat, és a könny kimossa;
• ha a corpus a szemhéj alatt rögzül è minden pislogáskor karcolja a cornea felszínét és idült szaruhártyagyulladást okozhat;

Tünetei:

• égő-szúró érzés a szemben, irritáció;
• könnyezés, vörösség;
• látásromlás, fénykerülés (fotofóbia);
• komoly fájdalom miatt a szemhéjak görcsös összeszorítása, a szem kinyitásának nehézsége;
• ha a corpus kiürül a szemből, vagy a szem olyan részébe jut, ahol jelenléte kevésbé zavaró, a panaszok idővel javulhatnak;

Diagnosztika:

1. Anamnézis felvétel (a sérülés pontos okának tisztázása);
2. Fizikális vizsgálatok (pl. a szemrés feltárását követően megtekintéssel látható lehet a corpus, fokozott a könnyezés tapasztalható, a szem irrtációjából adódóan a szemrés nehezen feltárható, a kötőhártya vérbő lehet, stb.)
3. Speciális vizsgálatok (nagyon fontos, mert a corpus nem minden esetben látható);
   • réslámpa: több irányba kell nézetni a beteget, ha a panaszok fennállnak, akkor képalkotó diagnosztikával ki kell egészíteni a vizsgálatot;

Kezelés:

• minden szembe jutott idegentestet időben, szakszerűen kell eltávolítani (réslámpa alatt, véső, lándzsa, steril tű segítségével);
• a corpus eltávolítása előtt érzésteleníteni kell a szemet (pl. Humacain szemcseppel);
• az eltávolításhoz használható steril tű, véső, lándzsa;
• eltávolítás után antibiotikumos szemkezelés, hámosítás és fedőkötés szükséges;

Szövődmények:

• másodlagos fertőzés alakulhat ki, ha időben nem kerül kezelésre;
• mélybe terjedő gyulladás jöhet létre;
• vérzés;
• fémdarab esetén elszíneződés (rozsdabarna cornea);
• a szaruhártya hámjának lökődése és végleges látásromlás is kialakulhat;

Fontos a megelőzés (pl. védőszemüveg a munkavégzés során).

2. PERFORÁLÓ SZEMSÉRÜLÉSEK

Lényege: a szem burkain áthatoló sebzés, melyet szúrt, vágott, lőtt, repesztett seb, melyet éles vagy hegyes tárgy okozhat. Veszélyeztettek a felügyelet nélküli kisgyermekek, a felelőtlen fiatalkorúak.

Az idegentest- áthatolás maradhat rejtve is, ilyenkor az idegentest alig feltűnő sebet okozva juthat a szemgolyó belsejébe.

Tünetek:

• hyperaemia, fénykerülés, könnyezés;
• diplopia, látásromlás, látáshiány;
• intraoculáris vérzés esetén üvegtesti vérzés;
• hyphaemia (vér a csarnokban);
• fájdalom;

Diagnosztika:

• pontos anamnézis + megtekintés (jó megvilágítás mellett);
• réslámpa, ophtalmoscopia (szemfenék tükrözés);
• hármastükör vizsgálat (gonioscopia) is szükséges lehet a csarnok átvizsgálására;
• radiológiai vizsgálat mindenképpen szükséges, ha az intraokuláris idegentest legkisebb gyanúja felmerül, pl. koponya és orbita rtg fémárnyékot adó idegentest esetén szemészeti ultrahang, koponya CT a fémárnyékot nem adó idegentestek esetén;
• fényérzés vizsgálattal megítélhető, hogy a retina érintett-e a sérüléssel;

Terápia:

1. Gyógyszeres

• antibiotikum tartalmú gyógyszerek lokálisan (szemcseppek, szemkenőcsök formájában), általánosan: subconjuctivális, intravénás injectió formájában pl. non-steroid vagy steroid gyulladáscsökkentők (pl. Oradexon, Dexa-ratiopharm) és/vagy antibiotikum tartalmú készítmények (pl. Gentamycin)
• fájdalomcsillapítók (per os);
• tetanus profilaxis minden esetben szükséges, mert az esetek nagyrészében a sérülést okozó idegentest soha nem steril;

2. Műtéti terápia

• roncsolt szövetek eltávolítása és sebzárás;
• iris (szivárványhártya) elmozdulása esetén irisreponáció (visszahelyezés);
• lencsesérüléskor lencseeltávolítás, műlencsebeültetés lehet szükséges;
• üvegtesti bevérzés esetén – vitrectomia (üvegtesti sebészet);
• üvegtestbe került idegentest esetén vitrectomia + idegentest eltávolítása mágnes vagy csipesz segítségével)
• primer enucleatio – a szem fertőzés (endophtalmitis panophtalmitis) esetén, ha az gyógyszeresen nem kezelhető;

3. MECHANIKAI SÉRÜLÉSEK VAGY TOMPA SZEMSÉRÜLÉSEK (CONTUSIO BULBI)

Lényege: munkafolyamatok, sportolás következtében vagy verekedés során ütés éri a szemet.

Okozhatja pl. teniszlabda, futball, poggyászrögzítő “gumipók”, pezsgős dugó, ökölcsapás, de ütközés, zuhanás, gáz- vagy folyadék robbanása is kiválthatja. A sérülés mértéke attól függ, hogy milyen nagyságú ütés érte a szemet és hogy a szem, az ütést okozó tárgy irányába nézett-e.

A contusio a szemhéjakban gyakran okoz haematomát és ödémát. Nagyobb erejű ütés repesztett seb kialakulását is okozhatja a szemhéjon, melyet műtéti úton állíthatnak helyre (a roncsolt sebszélek gondos kimetszését követően összeillesztik és varratokkal zárnak).

A tompa szemsérülések tünetei:

• szemhéjak duzzanata, a szehéj bőrének sérülése (erosio);
• haematoma, pápaszem haematoma;
• a kötőhártya területén vérbőség, alatta bevérzés (suffusio);
• fájdalom;
• vérgyülem az elülső csarnokban (hyphaemia);
• látásromlás;
• lencse luxacio, subluxatio, cataracta traumatica (a szemlencse kimozdulhat, vagy trauma hatására elszürkülhet);

Fontos a pontos diagnosztika. (anamnézis felvétel, réslámpa vizsgálat, ophalmoscopia, vízus felvétel, gonioscopia, stb.)

Terápia:

• haematoma, suffusio felszívódik (C- vitamin, Rutascorbin tabl. hatékony ennek elősegítésére);
• hyphaemia felszívódhat, ha nem akkor csarnokpunctio (a csarnokból tűvel és fecskendővel eltávolítják a vért);
• lencse luxacio, subluxatio, cataracta traumatica esetén – műtét (lencse visszahelyezés vagy műlencse beültetés);
• kontroll vizsgálat glaucoma irányába (a secunder glaucoma nem ritka következmény, ha az alakos elemek és a vérfehérjéktől sűrűbb csarnokvíz az elfolyás útját elzárják. A csarnokzug sérülése miatt később is jelentkezhet másodlagos zöldhályog);

4. MARÓDÁSOS SZEMSÉRÜLÉSEK

Lényege: vegyi anyagokkal történő szemsérülés. Háztartásban, mezőgazdaságban, vegyiparban a leggyakoribb az előfordulása és különösen veszélyes, mert a szem fokozottan érzékeny szöveti szerkezete miatt.

Maródásos szemsérülést okozhatnak:

1. lúgok ( mész, gipsz, lefolyó- és sütő tisztítók, fémfényező szerek, szalmiákszesz);

• jellemzőjük, hogy mélyebbre hatolnak, mert elfolyósítják a szemben a fehérjéket;

2. savak ( sósav, salétromsav, kénsav, ecetsav, stb.);

• jellemzőjük, hogy az élő szövet fehérjéinek kicsapódását váltják ki, és saját maguk előtt akadályt képeznek, meggátolva a mélyebb rétegekbe jutást;

A sérülés súlyossága és kimenetele függ: a szembe jutott anyag természetétől, az érintett felület nagyságától, és a behatás időtartamától.

Általános szabály: a sérült egyént először vizsgáló orvos a szemhéjakat feltárva a maróanyagot vízzel azonnal kimossa, és utána szakorvoshoz utalja!!!

Lúgsérülések:

• leggyakoribb a mészsérülés vagy maltersérülés;
• oltott mész – idegentestként is károsít, mert a hígabban folyó mészben a mészszemcsék találhatóak, és ezek a kötőhártya áthajlásban megtapadhatnak, eltávolításuk nehéz);
• súlyosabb az oltatlan mész, mert töményebb;
• gyakran mindkét szem sérül;
• a maró anyagok a kötő- és szaruhártya hámjában elhalást, továbbá érsérüléseket okoznak, ennek következtében az érintett részeken a vérkeringés csökken, a szaruhártya elszürkülhet;
• szövődményként mélybe terjedő gyulladás, hegesedések, összenövések, valamint a szemhéjak deformációja jöhet létre;
• Legsúlyosabb következménye: a szaruhártya teljes elfehéredése „főtt-halszem”, melynek feltisztulásra nincs esély!

Teendő:

• mészszemcsék eltávolítása bő vízsugárral a helyszínen azonnal szakellátó helyre kell vinni a beteget;
• áthajlásokból kitörölni a mészszemcséket, idegentestet– Desmares kanállal kifordítani érzéstelenítés után a szemhéjat;
• EDTA (etilén diamin–tetraecetsav) 1-2%-os oldat cseppentése 2 óra hosszáig (közömbösítő);
• naponta 5-ször, egyéb vitamintartalmú szemcsepp alkalmazása (C-vitamin + B1 + Polybé injekcióból készített csepp naponta frissen készítve);
• antibiotikum és steroid tartalmú szemcsepp, szemkenőcs a szemrésbe (5-10 percenként);
• subconjuctiválisan sajátvér adása (a regenerációt segíti);
• antibiotikum tartalmú és steroid hatóanyagtartalmú injekciók adása;
• saját savós kezelés is szóba jöhet;
• súlyos cornea-sérülés esetén keratoplastica;

A savsérülés prognózisa jobb, mint a lúgsérülésé. A maróanyagot el kell távolítani bő vízsugárral, majd antibiotikum és steroid tartalmú szemcseppet, szemkenőcsöt kell a szemrésbe juttatni akár 5-10 percenként, de mindenesetben az orvos utasításának megfelelően.

5. SZEMGÖDÖR SÉRÜLÉSEK

Lényege: az orbita csontos falának sérülése. Törését a koponyát bárhol érő erős ütés, lövedék is okozhatja.

Gyakori következménye:

• az exophtalmus (orbitába került levegő, vér vagy idegentest okozhatja);
• az enophtalmus (orbitális szövet kimozdul a csontok irányába vagy a megnyílt melléküregekbe nyomódik, esetleg a zsírszövet nekrotizál);
• a szem dislocatioja (elmozdulása);
• a szúrótárgy bekerülése (kés, olló, ceruza, toll, stb.) látóideg és szemizmok sérülését okozhatja;
• a tárgyak nem sterilek, emiatt nagy az infekcióveszély emiatt tetanus profilaxis szükséges;

Diagnosztika:

1. anamnézis felvétel: a sérülés körülményeinek tisztázása);
2. fizikális vizsgálat: (pl. megtekintéssel látható a szemgolyó, rendellenes helyzete, a szemhéjak ödémája, haematomája, stb.) ;
3. képalkotó diagnosztika: pl. koponya rtg, koponya CT;
4. konzílium: neurológiai, idegsebészeti, fül-orr-gégészeti, radiológiai komplex ellátás szükségessége miatt;

Teendő: komplex műtéti ellátás válhat szükségessé.

6. ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK

Előfordulása ipari balesetben, bányarobbanások esetén, védőszemüveg nélküli hegesztés alkalmával (keratoconjuctivitis fotoelectrica) szolárium helytelen alkalmazása során;

A gyakori az arc és a szemhéjak károsodása, a bőr felszínes égési sérülése.

Tünetek:

• könnyezés, fénykerülés;
• idegentest érzés;
• igen erős, szúró fájdalom;
• „vörös szem”;
• hajnali órákban kifejezettebbek a tünetek;
• a corneán számos pontszerű defektus látható festés után;

Diagnosztika:

1. Anamnézis felvétel (a sérülés pontos okának tisztázása);
2. Fizikális vizsgálatok (pl. a szemrés feltárását követően megtekintéssel látható lehet a corpus, fokozott a könnyezés tapasztalható, a szem irrtációjából adódóan a szemrés nehezen feltárható, a kötőhártya vérbő lehet, stb.)
3. Speciális vizsgálatok (nagyon fontos, mert a corpus nem minden esetben látható és hegesztés alkalmával idegentest sérülés is kialakulhat);
   • idegentest keresés – réslámpa alatt;
   • festés – cornea sérülés megítélése;

Teendő:

• helyi fájdalomcsillapítás;
• antibiotikus átmosás;
• hámosító kenőcs (pl. cornere gél)
• kontroll vizsgálat szükséges a panaszok fennállása esetén;

ÁPOLÓI TEENDŐK:

• segédkezés a diagnosztikai eljárásoknál;
• előkészítés a terápiás eljárások kivitelezéséhez, segédkezés a terápiás eljárásoknál;
• az elrendelt terápiák megadása (pl. per os gyógyszer, szemcseppek, szemkenőcsök);
• a szemhéj, szemrés megtisztítása, lemosása;
• a szemrés feltárása;
• szükség esetén a körétek felhelyezése, cseréje;
• a beteg megfigyelése (vitális paraméterek, panaszok, tünetek, stb.);
• a beteg pszichés támogatása;
• az észlelt paraméterek, megfigyelési eredmények, elvégzett ápolási tevékenységek dokumentálása;

Illés Ilona, szaktanár

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.