Strabizmus (kancsalság) fogalma: olyan szemészeti elváltozás, amikor a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban, a szemek nézővonalai a távolba tekintve nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be. Az eltérő nézővonalú szemet kancsalító szemnek, a másikat fixáló szemnek nevezzük, a nézővonalak által bezárt szög a kancsalsági szög.

A kancsalság formái

• összetérő (strabizmus convergens – endotropia);
• széttérő (strabizmus divergens – exotropia);
• magassági (strabizmus verticalis – felfelé vagy lefelé);
• nyilvánvaló kancsalság (ránézésre is látszik);
• rejtett kancsalság (takarás során tapasztalható);
• congenitalis (veleszületett) vagy szerzett (pl. bénulásos kancsalság, mely bármely életkorban előfordulhat);
• egyoldali vagy kétoldali;
• kísérő kancsalság, melyre jellemző, hogy az egyik szem változatlan kancsalsági szöggel kíséri a másikat, minden tekintési irányban és főként gyerekeken jelentkezik pl. távollátás esetén;

Okai:

• nem korrigált fénytörési zavarok (pl. hypermetropia-távollátás);
• örökletes tényezők;
• szemizmok bénulása (pl. bénulásos kancsalság esetén), szemizom anomáliák;

DIAGNOSZTIKA:

1. Anamnézis felvétel

• koraszülött volt-e, családban előforduló szembetegségek, kancsalság, tompalátás, stb. felmérése

2. Fizikális vizsgálatok
   • megtekintés (látható lehet a kancsalság);

3. Speciális vizsgálatok
   • egyszemes takarási próba;

Az egyik szemet kezünkkel eltakarjuk, és megfigyeljük, hogy az eltakarás megszűnése után a szem végez-e beállító mozgást.

• Maddox-próba;

falon 5 méterre elhelyezett keresztalakú jelet néz a beteg két szemmel úgy, hogy az egyik szem elé hasábokat helyeznek, ezáltal a beteg egyik szemével a keresztet, a másikkal egy vonalat lát. A két kép egymáshoz viszonyított helyzetéből következtetni lehet a kancsalság formájára és a kancsalsági szögre.

• Szemmozgások vizsgálata

4-5 hónapos kortól vizsgálható, amikor a tárgykövetés már kialakult. Óvatosan rögzítve a csecsemő állát, egy színes (de hangot nem adó) tárgyat mozgatnak minden irányba, és figyelik a szemgolyók mozgását.

• Vízus felvétel

Közeli és távoli látásélesség meghatározása.

TERÁPIA:

• optikai rehabilitáció
  • szemüveg – fénytörési hiba korrekciója;
  • takaró kötés, melynek célja a kancsalító szem fixálásra való kényszerítése (ez lehet váltott takarás is);

• műtét (szemizom korrekció), melynek lényege a kancsalság felé ható izom gyengítése és az antagonista izom erősítése. A gyengítés általában az izom tapadásának a hátrahelyezését vagy húzásának gyengítését, az erősítés az izom tapadásának előrehelyezését vagy tapadás mögötti szakaszának kimetszését, az izom megrövidítését jelenti.

A kancsalság következménye lehet az ambliopia (tompalátás).

Az amblyopia egyoldali, csaknem kizárólag konvergens kísérő kancsalság esetén lép fel. Az amblyopiás szemből kevesebb idegrosti összeköttetés halad a látókéreg felé, mint a fixáló szemből. Ezáltal a kancsal szemhez tartozó kéregrész kevesebb impulzust kap, így elveszti fejlődőképességét, és a tompalátás egy életre megmarad. Hatéves kor után a látórendszer fejlődése megáll, nem tanul tovább, ezért az amblyopia felnőttkorban nem javítható, sőt gyakorlatilag hatéves kor után nem befolyásolható.

KANCSAL BETEG ÁPOLÁSA

A perioperatív ápolási teendők megegyeznek a betegek általánosságban alkalmazott előkészítési feladataival.

Ápolási specialitások kancsalság ellenes műtét kapcsán

• a kancsalság elleni műtét – gyerekeknél minden esetben – altatásban végzett operáció (a műtét utáni teendők azonosak a műtéti előkészítésekkel kapcsolatosan tanultakkal), felnőtt betegek esetében lokális érzéstelenítés mellett is elvégezhető;
• a szülő a gyermek mellet maradhat;
• a műtét előtt álló kisgyermekek esetében a paemedikáció megadása többnyire rectális adagolással történik egy fecskendőre helyezhető speciális toldalék (un. applikátor) segítségével;
• a műtét után a kórteremben a nem operált szem oldalára kell fektetni a beteget a teljes éberségig;
• segédkezés az átkötésnél;
• a felhelyezett kötés egy szem operációja esetén másnap reggelig marad fenn, két szem egyidőben történő operálása esetén, az egyik, vagy mindkét szemről eltávolításra kerülhet a kötés, de csak az operáló orvos utasítása szerinti időben és szemről;
• fontos a beteg megnyugtatása è ne hagyjuk sírni a gyermeket, mert a könnyezés miatt erőlteti a műtött szemet;
• fájdalomcsillapítása csak orvos utasítására történhet;
• kötés megfigyelésének szempontjai: váladékozás, átvérzés, a kötés stabilitása, a rögzítő anyag által kiváltott esetleges bőrreakciók (kóros elváltozás esetén az orvos értesítése);
• kötéscsere: kötéslevétel után a szem kimosása (az esetleges váladékok eltávolítása céljából, orvos utasítása szerint antibiotikumos szemcseppel – pl. Neomycin) és szükség esetén üres kagyló felhelyezése;

Illés Ilona

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.