A szemészeti betegellátásban is gyakran van szükség a kötések felhelyezésére. A kötés szüksége lehet a műtéti beavatkozásokhoz kapcsolódóan, illetve konzervatív kezelésként is szerepet játszhatnak.

Alapvető szabályok a kötések alkalmazása során:

• a kötésekhez speciális alapanyagú vatta kizárólag szemészeti vatta alkalmazható!!! (a háztartási vattából a szálak a szemváladékkal a szembe ragadhatnak, mely a szem irritációját okozza);
• a kötéscsere alkalmával szükséges lehet a szemváladék szakszerű eltávolítása a szemmosásban leírtak szerint;
• a kézhigiéné és az egyéni védőeszközök használata (mint pl. gumikesztyű) nagyon fontos momentum a szemészeti kötéscserék alkalmával is;

A szemészeti kötések típusai

• ragtapaszos védőkötés;
• kagylós kötés (üres kagyló);
• nyomókötés;
• pólyakötés;
• takarókötés;
• párakötés;
• óraüvegkötés;

1. ragtapaszos védőkötés

• kisműtétek vagy idegentest eltávolítása után alkalmazzák;
• célja: a szem mechanikai védelme, a szem nyugalmának biztosítása;
• a szemre egy gézlapot ragtapasszal (bőrbarát ragasztócsíkkal) rögzítenek;

2. kagylós kötés (üres kagyló)

• nagyobb szemészeti műtétek után alkalmazzák,
• célja a szem mechanikai védelme, szem nyugalmának a biztosítása;
• a kagyló lehet műanyag (régebben fém kagylókat használtak), melyet nagyon alaposan fertőtleníteni és sterilizálni kell, a fertőzések elkerülése érdekében;
• a műtétet követően a beteg szemére steril gézlapot helyeznek, esetleg szemészeti vattagombócot és erre kerül a kagyló, melyet ragtapasszal (bőrbarát ragtapaszcsíkkal) rögzíteni kell a járomcsont és a homlok területén;
• üreskagyló esetén az érintett szem felé csak a műanyag kagyló kerül;

3. nyomókötés

• enucleatio (szemgolyó eltávolítása) után alkalmazzák;
• célja a vérzéscsillapítás;

4. pólyakötés

• a szem nyugalomban tartása esetén szükséges szemsérülések esetén;
• stabil kötés felhelyezése (pl. első-ellátásban);
• nyolcas pólyamenetekkel történik a rögzítés a fejen;
• rögzíthető az egyik szem, vagy akár mindkét szem;

5. takarókötés;

• célja: kancsalság optikai rehabilitációja, ahol az ép szem takarásával a látáshibával rendelkező szem erősítését szolgála;
• a takarókötést (tapaszt) az ép szemre kell helyezni, mely takarás időtartamát mindig a szemész szakorvos írja elő;
• a tapaszt naponta cserélni kell;

6. párakötés;

• árpa (hordeolum) esetén alkalmazzák;
• célja a gennyes váladék felszín fele való ürülésének elősegítése;
• kivitelezése:
• orvos által előírt kenőcs
• steril gézlap
• nedves gézlap
• nejlon vagy fólia
• vattagombóc
• steril gézlap
• rögzítés

7. óraüvegkötés;

• akadályozza a könnyfilm párolgását;
• célja a szaruhártya épségének védelme, a szaruhártya kiszáradásának megelőzése
• alkalmazható pl. ectropiumnál – kifelé forduló szemhéjnál, nagyfokú exophalmus vagy eszméletlen betegek esetén;
• amennyiben előregyártott formában nem áll rendelkezésre használható erre a célra a megnedvesített steril gézlap is;

SZEMÉSZETBEN HASZNÁLATOS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK

A gyógyszerelésben speciális gyógyszerelési módokat alkalmaznak a szemészeti betegellátásban.

A gyógyszerek bejuttatása alapján lehet:

• lokális kezelések
• általános kezelések

A lokális gyógyszerelés szemcseppek (oculogutta), szemkenőcsök (oculentum), szemgélek alkalmazása során valósul meg.

Speciális injekciózási módok közül a subconjuktivális, retrobulbalis és parabulbalis injekció beadása említhető.

Az alkalmazásuk szabályai a terápiás eljárások alkalmazása fejezetben került ismertetésre.

Az általános gyógyszerelés során per os, és parenterális gyógyszerbevitelre is sor kerülhet.

Per os gyógyszerbevitel esetén a beteg rendszeresen szedett gyógyszereit, valamint az aktuálisan elrendelt készítményeket adhatjuk kezelési céllal.

A parenterális adagolás során az alábbi injectiózási módok alkalmazhatóak leggyakrabban: intravénás (pl. antibiotikus terápia), subcutan (pl. inzulinterápia), intramuscularis (pl. fájdalomcsillapítás, ritkán praemedikáció, stb.).

Külön említhető az infúziós terápia, mint gyógyszer- és folyadékbeviteli lehetőség. Ez indokolt lehet a szemészeti betegek ellátása során is, pl. szteroid tartalmú készítmények vagy értágító hatással rendelkező infúzióval történő bejuttatása esetén.

Mind a per os, mind a parenterális gyógyszerelés során a készítmények tárolására, bejuttatására, adagolására, stb. vonatkozó általános szabályokat maradéktalanul be kell tartani.

Szemészeti készítmények felosztása hatástani csoportok alapján:

1. Helyi érzéstelenítők

• cseppérzéstelenítésben végzett műtéti beavatkozások során, a szaruhártya felszínén elhelyezkedő idegentest eltávolítása esetén valamint néhány szemészeti diagnosztikai vizsgálathoz (pl. szemnyomás mérés impressziós tonometriával, Schirmer II. teszt) alkalmazzák;
• készítmény: Humacain szemcsepp;

2. Pupillatágítók (mydriaticumok)

• szemfenéki vizsgálatokhoz, cataracta műtét előkészítése során és bizonyos gyulladásos szembetegségek kezeléséhez alkalmazhatók;
• műtéthez hosszú hatású készítményeket, míg a vizsgálatokhoz rövid hatásúakat javasolnak a szakorvosok;
• készítmény: pl. Humapent szemcsepp, Atropin szemcsepp, Neo-synephrin szemcsepp;
• GLAUCOMÁS BETEGNEK PUPILLATÁGÍTÓ KÉSZÍTMÉNY NEM ADHATÓ!!! Amennyiben a szakorvos a glaucoma mellett javasolja (pl. műtétek esetén) nagyon szoros szemnyomás kontroll mellett adható a készítmény és a beteg szoros obszervációja szükséges!!!!

3. Pupillaszűkítők (mioticumok)

• glaucoma (zöldhályog) esetén alkalmazhatóak;
• készítmény: pl. Humacarpin szemcsepp;

4. Glaucoma ellenes szerek

• csökkentik a szemnyomást, zöldhályog kezeléseként alkalmazzák;
• készítmények: Arutimolol szemcsepp, Azopt szemcsepp, Cosopt szemcsepp, Betoptic szemcsepp, Vistagan szemcsepp, Xalatan szemcsepp, Xalacom szemcsepp,

5. Antibiotikumok

• bakteriális infekciók esetén alkalmazott készítmények;
• célzott antibiotikus kezelés során célszerű alkalmazni, vagyis pl. a conjuktíva váladék bakteriológiai tenyésztését követően a kórokozó azonosítása és a kórokozó érzékenységének meghatározása után a megfelelő antibiotikum tartalmú készítményt adják;
• alkalmazható szemcsepp és szemkenőcs formájában;
• készítmények: pl. Neomycin szemcsepp, Tobramycin szemcsepp, Brulamycin szemcsepp, Tobrex szemcsepp; Tetran szemkenőcs; Oftaquix szemcsepp, Ciloxan szemcsepp, Floxal szemcsepp, Septosyl szemkenőcs, ;
• fekvőbeteg-intézmények szemészeti osztályain alkalmazható még injekcióból történő hígítással készítve az Amikacin, Vancomycin, Cephalosporin és Erythromycin szemcsepp is;

6. Antivirális készítmények

• vírus ellenes készítmények, melyek főként a szem környékén kialakuló herpes vírus fertőzésekben hatásosak;
• készítmény: pl. Virolex szemkenőcs, Virgan szemkenőcs;

7. Kortikoszteroid hatású készítmények

• hatásos és erélyes gyulladáscsökkentők;
• a szem súlyos gyulladásaiban vagy krónikus gyulladásaiban használatosak;
• körültekintően kell alkalmazni, mert a szürkehályog és zöldhályog kialakulását elősegíti;
• glaucomában hosszabbtávú alkalmazása kontraindikált;
• készítmények: Efflumidex szemcsepp, Flucon szemcsepp, Maxidex szemcsepp, Tobradex szemcsepp és szemkenőcs (antibiotikummal kombinált készítmény); Garasone szemcsepp (antibiotikummal kombinált készítmény);

8. Allergiaellenes szerek

• allergiás kötőhártyagyulladás esetén alkalmazhatóak;
• csökkenti a viszekető érzést és a szemkörnyékének vérbőségét, ödémáját;
• készítmények: Alomide szemcsepp, Allergodil szemcsepp, Emadine szemcsepp, Iridina szemcsepp, Spersallerg szemcsepp, Zaditen szemcsepp, Relestat szemcsepp, Taleum szemcsepp;

9. Könnypótló szerek (műkönnyek)

• a könnytermelés zavarainál vagy a szemszárazság tüneteinek enyhítése esetén alkalmazhatóak;
• készítmények: Artelac szemcsepp, Tears naturale szemcsepp, Oculogutta Viscosa (FoNo), Humalac A/B szemcsepp, Oculotech szemcsepp, Oftagel szemgél, Vidisic szemgél, Systane szemcsepp; Visine szemcsepp;

Felhasznált irodalom:

Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015.

Dr. Vágvölgyi Ágnes: Gyógyszertan (Gyógyszertani alapismeretek ápolóknak) Kádix Kiadó, Budapest (2013.)

Készítette: Illés Ilona, szaktanár

Borítókép: http://www.kotszerbolt.hu/szemeszet-kotszer.html