Az alábbi újszülött újraélesztési irányelv a Peter Cerny Mentőszolgálat gyakorlata szerint kiadott módszertani ajánlásának összefoglalója.

Az újszülöttek újraélesztése eltér a későbbi életkorban alkalmazott, reszuszcitációtól, mert az újszülöttkorban a légzés-, illetve keringésleállás leggyakoribb oka az adaptációs zavar.

Az újszülöttkori reszuszcitációt legtöbbször a megszületést követő percekben vagy órákban alkalmazzuk.

Az érett újszülöttek

• kb. 10%-a igényel megszületést követően azonnal szakszerű beavatkozást,

• 3%- nál csak pozitív nyomású lélegeztetést követően indul be a megfelelő légzés,

• 2% szorul intubációra és lélegeztetésre,

• 1-2‰ komplex resuscitatiora szorul.

Minden újszülött megszületéséhez biztosítani kell az újraélesztés személyi és tárgyi feltételeit.

Minden szülésnél jelen kell lennie újszülött újraélesztésben jártas szakembernek.

A fokozott kockázatú terhes szülésénél újszülött élesztésben jártas gyermekgyógyász

jelenléte szükséges.

Újszülöttek ellátásához mindig a megfelelő méretű eszközöket használjunk.

Szükséges eszközök:

• Gumikesztyű

• Előmelegített steril lepedő, melegítő fólia

• Melegített, megvilágított, 3 oldalról megközelíthető asztal

• Szívó, szívókatéterek (8-10 Ch)

• Oxigén

• AMBU ballon, oxigén reservoár, maszksorozat

• T-elemes reszuszcitátor

• Laryngoscope, Magill fogó, Tubussorozat

• Fonendoszkóp

• Gyomorszonda (8-10 Ch)

• Köldökcsat, fertőtlenítő steril olló

• Tű, fecskendő, ubilicalis kanüláláshoz szett

• Branül, csap, infúziós pumpa

• Gyógyszerek, infúzió

• Pulzoximéter, vércukorszint mérő, hőmérő

Állapotfelmérés

Közvetlenül a megszületés után a következő kérdésekre keressük a választ:

• Időre született-e az újszülött?

• Lélegzik-e, vagy sír?

• Jó-e az izomtónusa?

A három kérdés segítségével gyorsan eldönthető, hogy mely újszülötteknek nincs szükségük reszuszcitációra.

Amennyiben mind a három kérdésre „IGEN” a válasz, az újszülöttet rutinellátásban kell részesíteni. (lásd előző anyag)

Ha a fenti kérdések bármelyikére „NEM” a válasz, meg kell kezdeni az újszülött újraélesztésnek lépéseit.

Algoritmus: Magyar Resuscitatios Társaság

A kezdeti lépések elvégzésére, 60 másodperc van, újraértékelünk és ha szükséges megkezdjük a lélegeztetést.

Kezdeti lépések:

• Az újszülött melegen tartása

A megfelelő hőmérséklet biztosítása elengedhetetlen 36,6°C- 37,5°C között. Az újszülöttet szárazra töröljük, majd a nedves törlő eltávolítása után előmelegített, száraz textíliával takarjuk be. A kissúlyú koraszülötteket szárazra törlés nélkül, hőálló polietilén fóliába csomagoljuk (melyet az ellátás során sem távolítunk el), majd így helyezzük a sugárzó hőforrás alá.

• Fej pozicionálása

Fektessük a hátára az újszülöttet, és óvatosan hajtsuk a fejét neutrális helyzetbe.

• Légutak megtisztítása

A felső légutak leszívására először száj, garat majd orr, csak akkor van szükség, ha azokban légúti akadályt jelentő váladék van. A feleslegesen végzett garatszívás késleltetheti a spontán légzés beindulását, laryngospasmust, és vagus-izgalom miatt bradycardiát okozhat.

A szívás során a szívóerő ne haladja meg a -100 Hgmm-t (egyéb mértékegységekben: -0,13 Bar, -13,3 kPa, -13,4 vízcm).

• Újszülött szárazra törlése

• Fej újra pozicionálása

• Bőringer alkalmazása

A szárazra törlés és a leszívás a legtöbb újszülött számára elegendő inger a légzés beindulásához, ha mégsem, stimulálhatjuk a talpak paskolásával vagy a hát óvatos, határozott dörzsölésével.

Azt, hogy a kezdeti lépések után további beavatkozások szükségesek-e, a légzés és a szívfrekvencia határozza meg. 30 másodpercenként mindig újraértékelünk.

• légzés:

• van-e megfelelő spontán légzés,

• van-e fokozott légzési munka,

• van-e apnoe vagy gaspolás.

• szívfrekvenciája: a szívhangok 6 mp-ig történő vizsgálata az ajánlott

Egészséges újszülötteknél a preductalis oxigénszaturáció csak a kb. 10 perces korban éri el a 90% körüli értéket, oxigént csak ezen értékek alapján adjunk.

Használjunk pulzoximétert, az érzékelőt jobb csuklóra vagy a kézfejre helyezzük fel. Értékelhető eredményt kb. 1-2 perc múlva kapunk.

Légzéstámogatási lehetőség:

• Szabadon áramló oxigén.

Tartsuk az oxigént (5-10 l/perc) a baba arcához, úgy, hogy az orra előtt áramoljon el.

• CPAP (Continuous Positive Airway Pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás).

A 32. gesztációs hét előtt született, spontán légző koraszülötteknél szükséges.

Lélegeztetés

Ha a az újszülött légzése elégtelen vagy hiányzik, vagy a szívfrekvenciája kevesebb, mint 100/perc, pozitív nyomású lélegeztetést kell kezdeni.

Az újszülötteket általában: 30-60/perces frekvenciával kell lélegeztetni úgy, hogy a szívfrekvencia 100/perc fölé emelkedjen.

Pozitív nyomású lélegeztetés hatékonyan végezhető öntelődő ballonnal, aneszteziológiai ballonnal vagy T-elemes reszuszcitátorral.

Öntelődő ballon alkalmazása esetében legyen rajta nyomásmérő, PEEP-szelep és ha szükséges rezervoár.

Az első befújások során előnyösebb a hosszabb belégzési idő (2-3 mp) és nagyobb nyomás (érett újszülötteknél 30 vízcm, koraszülötteknél 20-25 vízcm).

A hatásos lélegeztetés legbiztosabb jele a szívfrekvencia emelkedése.

Mit tegyünk, ha a lélegeztetés nem hatékony:

• • győződjünk meg a lélegeztető eszköz működőképességéről

  • maszk igazítása

• az újszülött fejét újra pozícionáljuk

• a légutak átjárhatóságának vizsgálata, szívjuk le, ha a légutakban elzáródást okozó váladék

• nagyobb nyomással lélegeztessünk

• nyitott szájjal lélegeztessünk

• biztosítsunk alternatív légutat

Fontos, hogy kb. 2 perces maszkos lélegeztetés után, mindig vezessünk le gyomorszondát a gyomor felfújódásának megelőzése érdekében.

Veleszületett rekeszsérv esetén tartós maszkos lélegeztetés nem alkalmazható, minél hamarabb gyomorszondát kell levezetni és intubálni kell az újszülöttet.

Amennyiben az újszülött intubálása szükséges, azt csak ebben járatos szakember végezze.

• Az újszülött intubálás indikációi:

  • mellkasi kompressziók esetén

  • meconium miatt endotrachealis leszívás szükséges

  • elhúzódó vagy ineffektív maszkos lélegeztetés

  • extrém kis súly

Mellkaskompresszió

Ha a 30 másodperces megfelelő lélegeztetés ellenére a szívfrekvencia kevesebb, mint 60/perc, akkor mellkaskompressziót kell kezdeni, amit addig kell folytatni, amíg az újszülött szívfrekvenciája 60/perc fölé nem emelkedik.

A szegycsont alsó harmadát, a processus xyphoideus felett, a mellkas antero-posterior átmérőjének körülbelül egyharmadáig kell nyomni.

A mellkaskompressziók kivitelezésére a hüvelykujjas körülöleléses technika ajánlott. Helyezzük el a két hüvelykujjunkat egymás mellett a szegycsont alsó harmada felett úgy, hogy a többi ujjunkkal körbefogjuk a törzset, és megtámasztjuk az újszülött hátát.

A kompresszió- lélegeztetés arány 3:1 legyen úgy, hogy percenként körülbelül 120 esemény történjen, kb. 90 kompressziót és 30 befúvást végezzünk.

A mellkaskompresszió megkezdésekor emeljük fel az oxigén koncentrációt 100%-ra.

Gyógyszerek adása és/vagy volumenpótlás

Az újszülöttek élesztése során ritkán kerül sor gyógyszerek alkalmazására.

Adrenalin

Adrenalint kell adni, ha megfelelő lélegeztetéssel és mellkaskompresszióval sem sikerült 60/percnél magasabb szívfrekvenciát elérni. Lehetőség szerint intravénásan kell beadni.

Vénabiztosításra a legalkalmasabb és leggyorsabb módszer a köldökvéna kanülálása, vagy az intraossealis út.

Az adrenalin ajánlott vénás adagja 0,1-0,3 ml/kg 1:10.000-es hígítású oldatból. Az adag 3-5 percenként ismételhető.

Volumenpótlás céljából “0” Rh negatív vér, vagy izotóniás krisztalloid oldat adható.

Teendők meconiumos magzatvíz esetén

Ha a magzatvíz meconiumos volt, el kell dönteni, hogy az újszülött élénk-e.

Ha az újszülött élénk, jól lélegzik, vagy sír, szívfrekvenciája>100/perc és jó a tónusa, akkor nincs szükség szívásra.

Ha az újszülött nem élénk, vagyis:

• nincs vagy deprimált a légzése,

• szívfrekvenciája kevesebb, mint 100/perc, vagy

• a tónusa csökkent,

akkor le kell szívni a tracheáját:

• laringoszkópos feltárást követően szívjuk le vastag (10-14 Ch) szívókatéterrel a hypopharynxot, hogy láthatóvá váljon a hangrés,

• intubáljuk a tracheát, és a szívót közvetlenül a tubushoz csatlakoztatva szívás alatt távolítsuk el a tubust, minden intubálás és leszívás után ellenőrizni kell az újszülött szívfrekvenciáját.

• ezt addig ismételjük, amíg van a tracheában leszívható meconium, és az újszülött állapota nem teszi szükségessé a reszuszcitáció azonnali folytatását, ha a szívfrekvencia kevesebb, mint 60/perc, akkor is abba kell hagyni az ismételt trachealis szívást, ha a tracheában még maradt meconium.

Poszt-reszuszcitációs ellátás

Pozitív nyomású lélegeztetés vagy az újraélesztés további lépései után, az újszülötteket intenzív ellátást biztosító helyre kell szállítani.

Vércukorszint

Azon újszülöttek esetében, akik komoly élesztésre szorultak, rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet.

Testhőmérséklet

Cél a normotermia fenntartása a reszuszcitáció alatt.

Középsúlyos vagy súlyos hypoxiás-ischaemiás encephalopathia esetében, szükség lehet 36. gesztációs hetet betöltött újszülötteknél a terápiás hipotermia alkalmazására.

Mikor nem kell elkezdeni az újraélesztést

• extrém éretlenség,

• különböző anomáliák, pl. anencephalia vagy 13-as illetve 18-as trisomia,

• olyan állapotok, amelyek majdnem biztos korai halált, vagy elfogadhatatlanul rossz életminőséget vonnak maguk után, és az újszülött nem mutat életjelenséget.

Páll Nikoletta

Irodalomjegyzék

Dr. Széll András, Dr. Berényi Anikó, Dr. Somogyvári Zsolt – Módszertani ajánlás az újszülöttek szülőszobai ellátására és élesztésére – Magyar Mentésügy 2017. XXXI. évf. 2. szám