Az infekciókontroll a kórházi betegek és személyzet nosocomialis fertőzésekkel szembeni védelmének biztosítására szolgáló komplex rendszer, mely a megelőzés különböző területein használatos módszerek széles körét alkalmazza. Az infekciókontroll célja a nosocomialis fertőzések fertőzési láncának megszakítása. A kórházi fertőzések számának, súlyosságának, letális kimenetelének, valamint anyagi kihatásainak csökkentése. Pontos kórházi adatok szükségesek a fertőzések számára, arányára, trendjére vonatkozóan, mind az ápoltak, mind az egészségügyi dolgozók vonatkozásában, a fekvő- és a járóbeteg-ellátás területén.

Az infekciókontroll tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

• nosocomiális surveillance

• az egészségügyi ellátás folyamatainak fertőzés kialakulása szempontjából történő elemzése, a kockázati tényezők meghatározása, a kockázatok minimalizálására irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése valamint a végrehajtás ellenőrzése
• megelőző tevékenység
• sterilizálási és fertőtlenítési politika
• veszélyes hulladékkezelés szabályozása
• antibiotikum politika
• egészségügyi dolgozók védelme
• képzés, oktatás

Az Infekciókontroll intézményi szintű szabályozása az Infekciókontroll Kézikönyv alapján történik, melyet kétévente javasolt felülvizsgálni.

A Kézikönyvnek az alábbi fejezeteket/tevékenységek szabályozását tartalmazniuk kell:

• infekciókontroll szervezeti felépítése
• infekciókontroll Bizottság működésének szabályozása
• surveillance
• megelőző járványügyi tevékenység
• fertőzések halmozott előfordulása esetén követendő eljárás
• antibiotikum politika
• foglalkoztatottak fertőzései megelőzésének szabályozása
• képzés

Surveillance, nosocomialis surveillance:

1. Surveillance: folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé.
2. Nosocomiális surveillance: a nosocomiális fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance, melynek jelentőségét a nosocomiális fertőzések csökkentésében számos tanulmány bizonyította.

Speciális surveillance formák:

• egyes osztályokra irányuló
• rotációs
• kórforma orientált

Az infekciókontroll eszközeivel a nosocomialis fertőzések 30-50%-a megelőzhető!

Aktív surveillance módszerek:

• osztályos viziteken való részvétel
• a kórlapok, és lázlapok rendszeres átnézése
• laboratóriumi tenyésztési eredmények alapján való tájékozódás
• rizikófaktorok szerinti osztályozás
• ezek kombinálása

Az eredményes nosocomiális surveillance feltételei:

• megfelelő számú szakképzett személyzet: epidemiológus orvos, szakasszisztens, mikrobiológus, infektológus
• a fertőzések egységesen használható definíciói
• megfelelő mikrobiológiai laboratórium
• adatok feldolgozásának lehetősége – informatika
• megfelelő kommunikációs rendszer
• elkötelezett, képzett személyzet

A betegellátás során alkalmazandó leggyakoribb izolációs formák és azok jellemzői

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának minimalizálása érdekében szabályozni kell az ellátás során a fertőző ágensek terjedésének megelőzését szolgáló izolációs eljárásokat. Három típusú izolációs eljárást alkalmazhatunk, ezek:

1. standard izoláció
2. kontakt izoláció
3. cseppfertőzés izoláció

1. STANDARD IZOLÁCIÓ

 Valamennyi kórházban fekvő ápolt/beteg mindennapi ellátása során alkalmazandó megelőző eljárások összessége. Alkalmazásukkal biztosítjuk, hogy az ápoltak által esetlegesen hordozott, az ellátó személyzet előtt rejtett kórokozók/fakultatív kórokozók ne terjedjenek a betegről-betegre, illetve betegről-személyzetre.

Kézfertőtlenítés:

• higiénés kézfertőtlenítést kell végezni:

1) beteg érintése előtt,

2) aszeptikus kezelés előtt,

3) váladékkal történő érintkezés után,

4) beteg környezetének kritikus felületeivel való érintkezés után,

5) beteg érintése után

• a betegpontokon (az ellátás, beavatkozás helyén) alkoholos kézfertőtlenítő-szerrel kézbedörzsölést kell alkalmazni amennyiben a kézen nincs látható szennyeződés, és amikor a kéz láthatóan szennyezett a kezet fertőtlenítő hatású folyékony szappannal (egyfázisú kézfertőtlenítő szer) meg kell mosni
• szükséges eszközök: ellátás helyén “lista” szerinti alkoholos kézfertőtlenítő szer pumpás adagolóban, kézmosónál adagolóban kihelyezett egyfázisú folyékony szappan, adagolóban kihelyezett papírtörlő.

Egyéni védőeszköz használat:

• Munkavédelmi / vizsgálókesztyűt kell viselni, amikor előre látható a vérrel vagy más potenciálisan fertőző anyaggal, nyálkahártyával, nem ép bőrrel, vagy kontaminálódott ép bőrrel való érintkezés valószínű.
• A kesztyű levételénél kerülni kell a kéz utólagos kontaminációját.
• Ne mossuk/fertőtlenítsük a kesztyűt abból a célból, hogy azt újra használjuk, ez a gyakorlat elősegíti a kórokozók terjedését.
• A kesztyűt ugyanazon beteg ápolása/kezelése során cserélni kell, amikor a kezet a kontaminálódott testfelületről (pl. peri anális terület) a tiszta terület irányába (pl. arc) mozgatjuk.
• Védőköpenyt kell viselni a bőr és a ruházat védelmének érdekében, ha a betegápolás során várható a vérrel, testváladékokkal, testnedvekkel történő szennyeződés.
• A védőköpenyt a beteg környezetének elhagyása előtt le kell venni és a kézfertőtlenítést el kell végezni.
• Ügyeljünk a védőruházat helyes levételi technikájára, hogy saját munkaruhánkat ne szennyezzük be a levétel során!
• Egyéni védőeszközt kell viselni a szem, orr és száj nyálkahártyájának védelmére a beteg ápolása és egyéb tevékenység közben, amikor vér, testváladék fröccsenése vagy permet képződése várható.

Betegelhelyezés:

• A beteg elhelyezésénél figyelembe kell venni az esetleges fertőzésveszély kockázatát. Általában azt a beteget, aki fertőzési kockázatot jelent más betegekre (pl.: folyamatos váladékozás, drenált seb, inkontinencia, vérzés, légúti fertőzés gyanúját felvető tünetek, hasmenés, stb.), egyágyas, komfortos kórteremben célszerű elhelyezni.

Betegápolási eszközök / műszerek / felszerelések:

• Az ellátás során alkalmazott eszközök kontaminálódnak a beteg által hordozott kórokozókkal/fakultatív kórokozókkal, ezért különös gondossággal kell eljárni a használt eszközök kezelésével. Lehetőleg rögtön a gyűjtő edényzetbe/ledobóba kerüljenek, törekedni kell a környezettel való érintkezésük minimalizálására.

o        A vérrel, váladékkal szennyeződött/feltehetően szennyeződött eszközök kezelése (pl. osztályon történő eszköztisztítás) során védőeszközöket kell használni.

A környezet megóvása:

• A fertőzés átvitele szempontjából kritikus felületeket gyakrabban kell tisztítani és fertőtleníteni.
• A beavatkozások után és aszeptikus munkafolyamatok előtt mindig el kell végezni a felületfertőtlenítést.
• Kritikus felület a beteg környezetében lévő azon felületek, amit a beteg, vagy az ellátó személyzet megérint az ellátás közben, így indirekt módon közvetítő szerepe lehet (pl. ágy és tartozékai, éjjeliszekrény, orvostechnikai eszközök operációs paneljei, stb.). Ide tartozik még a hasmenéses megbetegedések megelőzésében fontos szerepet játszó mosdó/WC fertőtlenítő takarítása.

Textília kezelése:

• A használt textíliát úgy kell kezelni, hogy a levegő, a környező felületek és személyek ne kontaminálódjanak.

2. KONTAKT IZOLÁCIÓ

 A kontakt izoláció szabályainak figyelembe vételével kell eljárni minden olyan ápolt ellátása során, aki kontakt terjedési módú kórokozóval fertőződött/kolonizált és infekciókontroll szempontból fertőzőforrásnak minősül.

Leggyakrabban előforduló esetek: Clostridium difficile okozta hasmenés (CDI), Multirezisztens kórokozó (MRK) által okozott fertőzés és/vagy kolonizáció (MRSA, VISA, VRE, Kl. pneumoniae, E. coli, Acinetobacter, Enterobacter, P. aeruginosa), enterális kórképek.

Betegelhelyezés:

Törekedni kell, arra, hogy a kontaktizolációt igénylő betegeket egyágyas, komfortos (zuhanyozóval, WC-vel rendelkező) kórteremben kell elhelyezni.

Amennyiben nincs elegendő egyágyas, komfortos kórterem, a beteg elhelyezése során az alábbiakat kell figyelembe venni:

• Azokat a betegeket kell elsősorban egyágyas, komfortos kórteremben elhelyezni, akiknél nagyobb a fertőzés kockázata (pl. drén, inkontinencia, nyílt seb).
• Az azonos kórokozóval fertőzött vagy kolonizált betegeket egy kórteremben lehet elhelyezni (kohorsz izoláció).
• CDI tüneteket mutató betegek számára – akit nem komfortos kórteremben ápolnak – külön WC-t (szoba WC-t, ágytálat) szükséges biztosítani.
• Amennyiben elkerülhetetlen az olyan, kontaktizolációt igénylő betegek elhelyezése, akik nem fertőződtek vagy kolonizálódtak, az alábbiakat kell fegyelembe venni:
  • Nem lehet közös kórterembe helyezni azokat a betegeket, akiknek állapotuknál fogva nagyobb a fertőzések iránti fogékonysága, illetve náluk egy esetleges fertőzés kedvezőtlen kimenetellel járna.
  • A betegek ágyait egymástól 1,5 méter távolságra kell elhelyezni. A betegágyakat egymástól függönnyel / paravánnal kell elválasztani egymástól a direkt kontaktus lehetőségének minimalizálása érdekében.
  • Az egészségügyi személyzetnek az így elhelyezett betegek ellátása során, két beteg ellátása között a védőöltözetet cserélnie kell és kezet kell fertőtleníteni, függetlenül attól, hogy az azonos kórteremben fekvő betegek közül nem mindegyiknek van a kontaktizolációra szüksége.

Kézhigiéne:

• Clostridium difficile okozta hasmenéses (CDI) beteg ellátása során fertőtlenítő hatású folyékony szappannal kell minden szükséges esetben kézmosást végezni.
• A CDI kórokozója alkoholos kézbedörzsöléssel nem fertőtleníthető, csak az alapos szappanos kézmosással távolítható el a kézről!

Egyéni védőeszközök:

• Kesztyűt kell viselni a beteg bőre, vagy a betegekhez közel levő felületek, tárgyak, eszközök (terápiás vagy diagnosztikus eszközök, ágy) érintése esetén. A kesztyűt az izoláló kórterembe való belépéskor kell felvenni.
• Az ismert CDI-ben szenvedő beteg ellátását és ápolását kesztyűben kell végezni.
• Köpenyt kell felvenni, amikor előrelátható a beteggel vagy a beteghez közeli, potenciálisan kontaminált felületekkel való direkt kontaktus.
• A védőköpenyt az izoláló kórterembe való belépéskor kell fölvenni és a kórterem elhagyása előtt a köpenyt le kell venni, veszélyeshulladék-gyűjtőbe kell helyezni, majd kezet kell fertőtleníteni.
• A köpeny levételekor gondoskodni kell arról, hogy a személyzet ruházata és bőre utólagosan se kontaminálódjon.

Betegszállítás:

• Az izolált beteg a kórtermet nem hagyhatja el, kivéve, ha ennek diagnosztikai/terápiás okai vannak.
• Amennyiben a beteg szállítása szükségessé válik, a beteget – a fertőzött/kolonizált területeket – le kell takarni.
• Tiszta védőeszközöket kell felvenni a beteg szállítása előtt.

Betegápolási eszközök / műszerek / felszerelések:

• A betegápolási eszközöket, felszereléseket és műszereket a standard előírások szerint kell kezelni.
• Egyszer használatos eszközöket kell használni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy ezeknek az eszközöknek személyre szólónak kell lenniük. Abban az esetben, ha az ilyen eszközök több betegnél történő használata elkerülhetetlen, az eszközöket két beteg között tisztítani és fertőtleníteni kell.

Környezeti intézkedések:

• Gondoskodni kell arról, hogy a kontaktizoláció alá vont betegek kórtermei gyakrabban legyenek tisztítva és fertőtlenítve – legalább naponta kétszer. A környezet tisztítása / fertőtlenítése során különösen a gyakran érintett felületekre (pl. ágy, éjjeliszekrény, fürdő, WC, kézmosó, kilincsek) és a beteg közvetlen közelében levő felületekre kell fókuszálni.
• Amennyiben a kontaktizoláció alá vont beteg vizsgálata nem végezhető el a kórteremben, a vizsgálatot végző helyet előzetesen értesíteni kell. A vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a beteg távozását követően a kórokozónak megfelelő hatásspektrumú (pl. CDI esetén sporocid hatású) fertőtlenítőszerrel a kritikus felületeket fertőtlenítése elvégezhető legyen a következő beteg ellátása előtt.
• A beteg gyógyulását vagy otthonába bocsátását, esetleg elhalálozását követően a kórterembe új beteg felvételére – a kórokozó-specifikus ajánlásoknak megfelelően-, a zárófertőtlenítés megtörténte után lehet.

3. CSEPPFERTŐZÉS IZOLÁCIÓ

 A cseppfertőzés izoláció szabályait azoknál a betegeknél kell alkalmazni, akik köhögés, tüsszentés és beszéd során képződő nagy, respiratórikus cseppek útján terjedő kórokozókkal fertőzöttek vagy fertőzésre gyanúsak.

Leggyakrabban előforduló esetek: Neisseria meningitidis, Influenza vírusok (szezonális és pandémiás), Bordetella Pertussis, Mumpsz vírus, Légúti vírusok: rhinovírus, adenovírus, RSV.

Betegelhelyezés:

• Azokat a betegeket, akik cseppfertőzés izolációt igényelnek egyágyas, komfortos (zuhanyozóval, WC-vel rendelkező) kórteremben kell elhelyezni.
• Az elkülönített, izolált betegek számára halmozott előfordulás esetén külön személyzetet ajánlott biztosítani a fertőzések terjedésének minimalizálása céljából.

Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő egyágyas, komfortos kórterem, a betegelhelyezés kérdésének eldöntéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni:

• Elsősorban az erősen köhögő, köpetet ürítő betegek egyágyas, komfortos kórterembe való elhelyezése indokolt.
• Kohorsz izoláció – az azonos kórokozóval fertőzött betegeket azonos kórteremben történő elhelyezése – lehetséges.
• Amennyiben a kohorsz izoláció sem biztosítható, és elkerülhetetlen a felső légúti tüneteket mutató beteg nem fertőzött vagy más kórokozóval fertőzött beteg mellé való helyezése, az alábbiakat kell figyelembe venni:
• Nem lehet közös kórterembe helyezni azokat az ápoltakat, akiknek állapotuknál fogna nagyobb a fertőzések iránti fogékonysága, illetve náluk egy esetleges fertőzés kedvezőtlen kimenetellel járna.
• A betegek ágyait egymástól több mint 1,5 méter távolságra kell elhelyezni. A betegágyakat egymástól függönnyel/paravánnal kell elválasztani egymástól a direkt kontaktus lehetőségének minimalizálása érdekében.

Az egészségügyi személyzetnek az így elhelyezett betegek ellátása során, két beteg ellátása között a védőöltözetet cserélnie kell és kezet kell fertőtlenítenie, függetlenül attól, van-e vagy nincs a betegek cseppfertőzés izolációra szüksége.

Egyéni védőeszközök:

• Maszkot kell felvenni a kórterembe történő belépéskor.
• A kórterem elhagyása előtt a maszkot le kell venni, veszélyeshulladék-gyűjtő eszközbe kell helyezni, majd kezet kell fertőtleníteni.

Betegszállítás:

• Az elkülönített beteg a kórtermet nem hagyhatja el, kivéve, ha ennek gyógyászati / terápiás okai vannak.
• Amennyiben a beteg szállítása szükségessé válik, a betegre maszkot kell felhelyezni és fel kell szólítani a légzési higiénia / köhögési etikett betartására.
• Tiszta védőeszközöket kell felvenni a beteg szállítása előtt.

Környezeti intézkedések:

Amennyiben a cseppfertőzés izoláció alá vont beteg vizsgálata nem végezhető el a kórteremben, a vizsgálatot végző helyet előzetesen értesíteni kell. A vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a beteg távozását követően a kórokozónak megfelelő hatásspektrumú fertőtlenítőszerrel a kritikus felületek fertőtlenítése elvégezhető legyen a következő beteg ellátása előtt. A beteg gyógyulását vagy otthonába bocsátását, esetleg elhalálozását követően a kórterembe új beteg felvételére – a kórokozó-specifikusajánlásoknak megfelelően-, a zárófertőtlenítés megtörténte után lehet!

„A takarítás, a munkahelyi tisztaság és a rend termékenyen befolyásolja a dolgozók, kollégák, munkatársak belső beállítottságát a siker felé vezető úton. Morálisan és higiéniailag is nagyon fontos momentum a tiszta, rendezett munkakörnyezet.  Légy tiszta, légy sikeres!”  (Steve Jobs)

Dr. Pápai Tibor