Tegnapi tananyagunkban a vizelet inkontinenciáról, annak élettani, kórélettani alapjairól és a különböző megjelenési formák leggyakoribb jellemzőiről és diagnosztikai lehetőségekről olvashattak. A mai tananyagban a vizelet inkontinencia leggyakrabban alkalmazott kezelési módjairól és az ahhoz illeszkedő ápolási specialitásokról lesz szó.

A vizelet inkontinencia kezelésének módjai

Enyhe esetben egyszerű életmódváltás is sokat segíthet, ha az ember odafigyel a rendszeres, nem túl nagy időközönkénti vizelet-ürítésre, kerüli az alkoholfogyasztást és a vízhajtó hatású italokat, és gondot fordít az érintett izmok megfelelő edzésére, tornájára.

Gyógyszeres kezelés

A vizelet inkontinencia bizonyos fajtái gyógyszeresen is kezelhetők, ám a stressz inkontinencia kezelésére nem áll gyógyszer rendelkezésre. Az ösztrogénhiánnyal összefüggésben jelentkező inkontinenciát a hormonpótló kezelések sok esetben enyhítik. Jó hatásúak a helyileg alkalmazható hormontartalmú tabletták, kúpok is, amelyeket a hüvelyben és környékén kell alkalmazni. Jótékony hatású lehet a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés kombinálása is. Az alkalmazott gyógyszerek általánosságban hasonló mechanizmussal hatnak és csökkentik a vizelés sürgető érzését és gyakoriságát.

Folyadék beviteli és táplálkozási szokások változtatása

Mint mindenkinek, így az inkontinenciával élők szervezetének is szüksége van megfelelő folyadékbevitelre, tehát az semmiképp sem használ, ha megpróbál az ember kevesebbet inni. A vizelettartást viszont megkönnyíti, ha egyszerre nem iszik a beteg nagy mennyiséget, és főként nem fogyaszt vízhajtó hatású (koffein tartalmú) italokat, amelyektől hirtelen jelentkezik a vizelési inger. Megfigyelték, hogy az alkohol, paradicsom, kefir fogyasztása is vízhajtó hatású, és így hirtelen alkalmi túlfolyásos inkontinencia forrása lehet. Egyes embereknél a lefekvés előtti folyadékbevitel megszorítása is szükséges lehet, de a fogyás is kedvező hatással bírhat.

A medencefenék izmainak erősítése

A gyakorlatok segítségével a vizelet elfolyását gátló medencefenék és a hólyagzáró izmok erősíthetők. A gyakorlatok nagyon eredményesek stressz inkontinencia estén, de késztetéses inkontinencia esetén is kedvező hatásuk lehet. A gyakorlatok lényege, hogy ezeket az egyébként ritkán használt izmokat, egy nap legalább 3-4 alkalommal akaratlagosan megtornáztatja. Nehézséget jelenthet a megfeszítendő izmok megtalálása. Ehhez csináljon úgy, mintha meg akarná szakítani vizelés közben a vizeletsugarat, majd tartsa 3 másodpercig megfeszítve ezeket az izmokat, majd lazítson. Ezt ismételje meg tízszer, naponta három-négy alkalommal. A gyakorlatokat bárhol végezheti, vezetés, tévénézés, vagy akár munka közben is. Fontos, hogy az izomösszehúzások során csak a gátizmokat feszítse meg a hasfalat, a fenék és a comb izmait ne. Eleinte végezze a gyakorlatokat tükör előtt, hogy meggyőződjön a helyes izmok használatáról.

Biofeedback technika

Amennyiben nem biztos abban, hogy a megfelelő izmokat tornáztatja, kérje orvosa segítségét a biofeedback módszer alkalmazásában. A biofeedback módszer lényege, hogy a kezeléssel befolyásolni kívánt folyamatot jól érzékelhető hanggá, vagy vizuális információvá alakítja át. A megfelelő izmok összehúzódása, tehát egyértelmű visszajelzést ad. A módszerhez szükséges készülék receptre kapható.

Hólyagtorna

A hólyagtornát általában késztetéses inkontinencia esetén javasolják, de másfajta inkontinencia esetén is eredményes lehet. A hólyagtorna során megtanulja a páciens, a vizelési inger megjelenése után késleltetni a vizelést. Eleinte próbálja meg csak 10 percig késleltetni a vizelést, majd emelje 20 percre. A cél a két vizelés között eltelt idő növelése 2 óra hosszára.  A vizelési inger megjelenésekor próbáljon meg relaxálni, vagy valamilyen tevékenységgel terelje el a figyelmét. A hólyagtorna másik formája a vizelés megszakítása lehet.  Szakítsa meg a vizelést, majd pár perc elteltével folytassa azt.  Ez a gyakorlat segíthet a hólyag teljesebb kiürítésében a túlfolyásos inkontinencia enyhítésében.

Az intimtorna-gyakorlatok végzése előtt, mindig ki kell üríteni a hólyagot. Két egyszerű gyakorlat, ami segít a megelőzésben és gyógyításában:

Sokszor egymás után (20-szor, 50-szer) húzza össze, majd lazítsuk el a farizmokat.
Megtelt hólyaggal akaratlagosan szakítsa meg a vizeletürítést, és többszörre engedje ki a felgyűlt vizeletmennyiséget.

Toalett tréning

A toalett tréning lényege, hogy előre meghatározott időben és nem a vizelési inger megjelenésekor üríti a vizeletet. Ezzel a módszerrel a vizelés rendszeres 2-4 órás időközökben tervezett eseménnyé válik. A módszer idős és demens betegek esetén lehet hasznos.

Elektrostimuláció

Az egyszerűbb kezelésre nem reagáló esetekben a túlműködő hólyag kezelésére egy pacemakert helyeznek be a bőr alá, melyből egy vezeték fut a keresztcsontra felfekvő idegfonatra. Ez az idegfonat szabályozza többek között a hólyagfal feszülését is. A készülék, hasonlóan a szívben működő pacemakerhez, elektromos ingerek kibocsátásával átveszi az izom összehúzódások szabályozását. Az ingerlés általában hüvely vagy végbélkúpokba szerelt elektródák segítségével történik. Minél közelebb van az ingerlés a hólyagot és a medencefeneket ellátó idegekhez, annál kifejezettebb a hatása. Jó eredményeket lehet elérni stressz inkontinencia és késztetéses inkontinencia esetén is.

A végleges készülék behelyezése előtt lehetőség van átmeneti elektródák segítségével kipróbálni a hatásosságot.

Műtéti kezelés

Amennyiben az előbb részletezett kezelési módok nem vezetnek eredményre, szóba jön a műtéti kezelés. Férfiak esetén, amennyiben az inkontinencia hátterében a prosztata megnagyobbodása áll, műtétileg csökkenteni kell a szűkületet okozó prosztata méretét. Amennyiben a tünetek hátterében a hólyag, vagy a méh előesése, megsüllyedése áll, ezt is műtéti úton lehet rendezni. A csak hüvelyi műtétek (pl. Kelly-Stockel-Krantz-féle hengerlebeny plasztika) nem korszerűek, alkalmazásuk egyre inkább háttérbe szorul a vizelet inkontinencia kezelésében. A hólyagnyak felfüggesztés műtétet a hasfalon végzett bemetszésen keresztül végzik. Az alhason ejtett 3-5 cm-es bemetszésen keresztül varratokat helyeznek be a hólyagnyak környéki szövetekbe, majd rögzítik ezeket vagy a csontos medencéhez futó szalagokban, vagy magában a csontos medence porcában. Az eljárás megerősíti, illetve megtöri a hólyagnyakat. A műtét után egy ideig katéterre lehet szükség.

Ma már vannak endoszkópos technikák is, melyek lényegesen kisebb műtéti megterhelést okoznak.

Szalagplasztikák

A legnépszerűbb műtéti eljárás a női inkontinencia kezelésében. Az eljárás során a vagy a saját szervezetéből eltávolított szövetből (pl. a hasüregben található kötőszövetből), vagy más emberi szövetből (pl. kemény agyhártyaburokból) alakítanak ki egy hurkot, vagy szintetikus anyagot helyeznek be a húgycső alá. Ez, mint egy hintaágy felfüggeszti és összenyomja a húgycsövet, ezáltal megakadályozva a napi tevékenységek közben kialakuló vizelet elcseppenést. A szalagplasztikák 1996-ban bevezetett változata a feszülésmentes hüvelyi szalag (tension-free vaginal tape, TVT) behelyezése, mely lényege, hogy a húgycső középső szakasza alá műanyag (polipropilén) szalagot helyeznek be. Ezzel az eljárással kevesebb a hagyományos beavatkozás mellett tapasztalható szövődmény (húgycső sérülése, vizeletretenció), továbbá jóval kisebb műtéti megterhelést jelent: már helyi érzéstelítésben végezhető és elkerülhető a műtét utáni katéterezés is. A műtéthez speciális inplantátum szükséges, melyet végjeggyel ellátott egységcsomagokban forgalmaznak. Hazánkban bizonyos kiemelt intézményekben van csak lehetőség ennek a beavatkozásnak a végzésére.

Hólyagnyak megerősítése kollagén injekcióval

A stressz inkontinenciában szenvedő betegek kezelésében alkalmazott eljárás. Lényege, hogy zömítő anyagot, pl. kollagént, teflont injektálnak, vagy közvetlenül a hólyagnyakat körülvevő szövetekbe, vagy a külső húgycsőnyílás körüli nyálkahártyába. Az injekció a záróizom körüli szövetek tömegesítésével eredményezi a tökéletesebb zárást. A beavatkozás minimális anesztéziát igényel és két-három perc alatt készen van. Hátránya azonban, hogy néhány havonta ismételni kell, mert a hatása elmúlhat.

Mesterséges hólyagzáró izom beültetése

Egy olyan implantátum, melyet elsősorban férfi inkontinencia kezelésére ajánlanak. Az implantátum egy vízzel töltött gyűrűből, egy pumpából és egy tárolóedényből áll, melyek mind különböző helyekre vannak beültetve. Vizeléskor a pumpa megnyomásával a

hólyagzáró mandzsettából átfolyik a víz a tartályba, majd 90 másodperc után automatikusan visszatelődik. leggyakrabban prosztataműtéteket követő záróizom sérülésben alkalmazzák.

Az inkontinencia kezelése során alkalmazható ápolási eszközök 

Inkontinencia betétek

A kezelés hatásának kialakulásáig, illetve amennyiben megfelelő terápiával nem sikerül az inkontinenciát megszűntetni szükséges az elfolyó vizelet felfogása és az ezzel járó kellemetlenségek minimalizálása. Manapság már többféle inkontinencia betét közül lehet választani. Legtöbbjük alig nagyobb, mint a hagyományos alsónemű, ezért a szokásos ruházat alatt észrevétlenül viselhetők.

A különböző lehetőségek közül érdemes a kifejezetten vizelettartási panaszokra kifejlesztett, nagy nedvszívó-képességű, szagsemlegesítő betéteket választani. Az inkontinencia-betétet legalább naponta háromszor kell cserélni.

Urológiai betétek a szórványosan előforduló önkéntelen és kismennyiségű vizeletvesztésnél használható betétek. Formájuk a test vonalához igazodik, kívülről nem láthatók.  Ragasztócsík segítségével a fehérneműhöz, rögzíthetők, így használatukhoz hálós rögzítőnadrágra nincs szükség.

Anatómiai betétek alkalmazása a közepesen súlyos és súlyos inkontinenciában szenvedő betegek számára ajánlott. Egyaránt alkalmazhatóak az aktív életmódot folytató személyek körében és a fekvőbeteg ápolásban. A megfelelő illeszkedés érdekében ajánlott a hálós neccnadrág viselése.

Nadrágpelenka használata közepesen súlyos és súlyos inkontinenciában szenvedő betegek számára javasolt. Egyaránt alkalmazhatóak aktív életmódot folytató személyek körében és a fekvőbeteg ápolásban. Ezek nappali használatra szánt nadrágpelenkák derékgumírozással egészülnek ki, így kiválóan illeszkednek a test vonalához. A ragasztószalagok alkalmazása révén nem szükséges rugalmas rögzítőnadrág használata.

Betegalátétek fontos szerepet töltenek be az ürítési problémákkal érintett betegek ápolásában, és az ágy, illetve ágynemű kiegészítő védelmét szolgálják a szennyeződésekkel és átnedvesedéssel szemben.

Vizeletkondom

Egyrészes vizeletkondom belső, bőrrel érintkező oldalát adott magasságban kb. 2 cm széles öntapadó ragasztóréteg borítja. A hímvessző érintése nélkül is felhelyezhető. Használata egyszerű és könnyű, az inkontinens férfi maga is képes az eszközt felhelyezni. A ragasztó felülete rugalmas, így a kondom napközben jól követi a hímvessző méretváltozásait és nem szorít. Használat után a kondom fájdalommentesen és maradvány nélkül távolítható el. A kétrészes vizeletkondom kondomból és mindkét oldalán öntapadó rugalmas ragasztócsíkból áll. A hydrocolloid ragasztó magába szívja a nedvességet, és nem irritálja a bőrt.

A lábzsák a vizeletkondomhoz csatlakoztatható combra vagy lábszárra helyezhető vizeletgyűjtő zsák, amely kétféle hosszúságú csatlakozó csővel kapható.  A csatlakozó cső hossza rövidebbre vágással, egyéni méretre igazítható. A cső hajlékony, nem törik meg, így az semmilyen körülmények között sem záródik el. A zsák hátoldala puha, nedvszívó textíliával borított; nagy melegben sem tapad a bőrhöz. A zsákon kialakított visszafolyásgátló szelep megakadályozza a vizelet visszafolyását, ezáltal a felszálló fertőzések ellen is védelmet nyújt. Az esztétikus, félig átlátszó mintázat megkönnyíti a vizelet mennyiségének ellenőrzését.  Az alsó leeresztő csap könnyen kezelhető, így a lábzsák ürítését még a mozgásában korlátozott személy is egyedül végezheti, nincs ráutalva másra. Mivel a lábzsák két csatornára osztott, a teli lábzsák nem púposodik ki annyira, hogy láthatóvá válna a nadrág alatt, illetve e két csatornás megosztásnak és a biztonságos rögzítésnek köszönhetően a lábzsák járás közben nem mozog, nem ad hangot és nem húzza magával a kondommal együtt a hímvesszőt. A gumírozott rögzítőpánton található gombok segítségével a pánt átfűzés nélkül, könnyen felgombolható a lábzsákra. A rögzítőpántokon elhelyezett tépőzár lehetővé teszi a lábzsák combhoz vagy lábszárhoz történő rögzítését.

Húgycső tampon – a húgycsőbe felhelyezhető tampon, amely mintegy dugóként megakadályozza a vizeletcsorgást. A húgycső tampon nem mindennapi használatra való, elsősorban akkor ajánlott alkalmazása, ha bizonyos megerőltető tevékenységekhez társul a vizelet inkontinencia. Az eszközt a tevékenység előtt kell felhelyezni, és vizelés esetén egyszerűen el kell távolítani.

Az inkontinens betegek pszichés támogatása

Normális esetben ugyanis minden gyermek eljut egy olyan érettségi fokra, amikor akaratlagosan képes szabályozni a vizelet és a széklet ürítését. Ez általában egybeesik azzal a szocializációs folyamattal, hogy mindenben hasonlítani szeretne a szüleire, olyan akar lenni, mint a nagyok, ezért vágyik is a szobatisztaságra. Ha ebben az időszakban, és nem hamarabb, kezdik el a szülők arra bíztatni, hogy pelenka helyett a vécét, vagy a bilit használja, gond nélkül, néhány hét alatt szobatiszta lesz. Ha szülők túl korán, szidással, esetleg veréssel próbálják leszoktatni a pelenkáról, akkor hamar állandósuló stresszt idéznek elő a gyermeknél. Ennek hatására a kismedencei izmokban tartós feszülés keletkezik, ami a szövetek vérellátásának csökkenéséhez vezet. A hólyagzáró izom és a hüvely működése így elégtelenné válik, ami hosszú tünetmentes időszak után, a fizikai és hormonális hatások eredményeként felnőtt korban okoz kellemetlenségeket. A hüvely izmainak gyengesége ugyanis orgazmus problémát okozhat.

Vizelettartási képesség kialakulása:

3 éves korig elfogadható, hogy egy gyermek éjszaka még bepisil, másfél éves kor alatt, pedig nem is várható, a rendszeres éjjel-nappali szobatisztaság. A kényelmes, jó nedvszívó képességű pelenkák, kitolták a szobatisztává válás idejét. Egyéni különbségek is léteznek: akinek a családjában (szülők, testvérek között) akadt olyan, aki csak későn lett szobatiszta, annál várható a vizelettartási képesség későbbi kialakulása.

Mikor indokolt orvoshoz fordulni?

• Ha a vizelet és széklet (esetleg már újszülött korban) folyamatosan ürül, nem pedig szakaszokban (idegrendszeri-gerincvelői probléma lehet).
• Ha a vizelet nem jó sugárban ürül, az alsó húgyutak fejlődési rendellenessége valószínűsíthető.
• Ha a gyermek betöltötte a három éves kort és még soha nem volt szobatiszta.
• Ha a gyermek, aki szobatiszta volt, újra jelentkezik nála az éjszakai ágybavizelés.

Az inkontinenciával összefüggő pszichés problémák

• Én-kép sérülései (csökkenő önbecsülés)
• Társas érintkezések elkerülése (elmagányosodás)
• Interperszonális hatások (lenézzük, vagy „sajnáljuk” a másikat)
• Családi feszültségek („Rád mindig mosni kell!”)
• Az ápoló önálló kompetenciája a beteg pszichés támogatása, és azon helyzetek felismerése, melyek szakember bevonását igénylik (pl. súlyos depresszív állapot)

Dr. Pápai Tibor