A POCT vizsgálatok, olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek az ellátás helyszínén (feltalálási hely, orvosi rendelő, sürgősségi vizsgálóhelyiség, akár mentőgépkocsi) azonnal végezhetőek. Javasolt olyan klinikai helyzetekben, amikor életfontos szervi diszfunkció, súlyos trauma, nagy sebészi beavatkozás, általános anesztézia, súlyos sepsis vagy más súlyos kórképben szenvedő beteg ellátása történik. Ezekben a helyzetekben igen nagy esély van a beteg klinikai állapotának olyan gyors változására, amely laborvizsgálaton alapuló azonnali diagnózist és terápiás beavatkozást indokol. Előnye, hogy a kis mintából azonnali eredményeket szolgáltat (TAT: 1-10 perc, ritkábban 15 perc), az általános laboratóriumi vizsgálathoz képest jelentősen csökkennek a preanalitikai hiba lehetőségek, a szükséges terápia azonnal indítható és az ellátás folyamata, hatékonysága nyomon követhető. A POCT vizsgálat is laboratóriumi vizsgálat, ezért arra is a laboratóriumi vizsgálatok fő szabályai vonatkoznak. A készülékek alkalmazása, ellenőrzése, hitelesítése szigorúan szabályozott. A POCT rendszer a betegellátó intézményben lévő összes betegágy melletti készüléket egy rendszerként kezeli, így lehetővé teszi a készülékeken mért eredmények megjelenését a kórházi illetve laboratóriumi rendszerben. A rendszer előnye, hogy a laboratórium kontrollálni, illetve validálni tudja az eredményeket és központilag kezeli az összes POCT tesztet az adatkezelő program, így az egész betegágy melletti munkafolyamatot dokumentálva, lényegesen megkönnyíti az ellátó személyzet dokumentációs tevékenységét. A POCT készülékeken mért Quality Controll értékek a központi laboratóriumban folyamatosan ellenőrzöttek és nem megfelelőség, hiba esetén a beavatkozás a központi laboratóriumból indítható, illetve a kontroll megfelelőségéig új mérés nem indítható.
A POCT vizsgálatok alkalmazása
Több-kevesebb eltéréssel a laboratóriumi tesztek következő csoportjai használatosak a fekvőbeteg intézményekben: artériás vérgázanalízis, kardiológiai marker vizsgálatok, klinikai kémiai tesztek, haemostasis és hematológiai tesztek, toxikológiai vizsgálatok.
|
a készülék |
vizsgálható paraméterek |
szükséges minta mennyisége |
TAT idő |
|
arteriás vérgázanalizis (AVGA) |
pH, pCO2, pO2, SO2, Hct, tHb, COHb, HHb, O2Hb, MetHb, Na, K, Ca, Cl, Glu, Lac, foetalis bilirubin, urea |
0,5-1,5 ml vér |
50 sec |
|
kardiális marker mérő |
Troponin T, D-dimer, NT-proBNP, CK-MB, Myoglobin |
1,5 ml vér |
8-12 min |
|
vércukormérő |
vércukor |
1 csepp vér |
5 sec |
|
protrombin idő mérő |
INR |
0,8 ml vér |
60 sec |
Az artériás vérvizsgálat (AVGA)
Az emberben zajló élettani folyamatok mindig biokémiai alapokra épülnek, illetve azokban okoznak változásokat. Ezen változások sorozatos és rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon követhetők, így ezt tekinthetjük egy biokémiai monitorozásnak is. Az ellátás során alkalmazott módszerek, gyógyszerek, gyógymódok a hozzájuk tartozó, speciálisan rájuk vonatkozó laborvizsgálatokkal nyomon követhetők. Az eredményektől függ a változtatás szükségessége, a kezelés hatékonyságának felmérése. Az egyik leggyorsabb, ma már minden sürgősségi és intenzív osztályon elvégezhető, több szempontból informatív vizsgálat a vérgázanalízis.
A vérgáz vizsgálat képet ad a súlyos állapotú beteg vérgáz státuszáról. Az artériás vérben a pH, PCO2 és a PO2 meghatározását, valamint a HCO3-, O2 szaturáció kiszámítását az oxigén és széndioxid csere, respiratórikus funkció és a sav-bázis egyensúly vizsgálatára alkalmazzák. A vizsgálatra az artériás vér a legalkalmasabb, ugyanis a mért értékek az egész szervezetben azonosak. A vérgáz-analízis indikációi: metabolikus okok, mint comatosus állapotok, láz, szepszis, mérgezések, diabeteses anyagcserezavarok, keringési elégtelenség, veseelégtelenség, tubuláris károsodás, mellékvesekéreg működészavara, elektrolitzavarok (hypo-és hyperkalaemia), hányással, hasmenéssel járó gastrointestinális megbetegedések. Respiratórikus okok, mint különböző obstruktív és restriktív légúti betegségek, a tüdőparenchymát és a bronchusokat érintő betegségek.
A vérvétel lehetőségei artériapunkcióval nyert minta, vagy artériás kanülből vett minta, melyek helye lehet az a. radiális (felnőtteknél a leggyakoribb), a. femoralis vagy az a. brachiális.
A vérminta levétele artériapunkció esetén száraz heparinnal előkezelt, önmagától feltöltődő mintavevő fecskendőbe vagy hagyományos heparinnal átmosott fecskendőbe történhet, kisméretű 22G méretű injekciós tűvel. A vizsgálat elvégzéséhez általában 1-1,5 ml heparinizált artériás vér szükséges. A punkció során szigorúan be kell tartani az asepsis-antisepsis szabályait!
Lehetséges preanalitikai hibák (a vérplazmára és vérsejtekre való elkülönülése miatt):
-
Levegőbuborékok a mintában: a pO2 érték általában növekszik. Ennek megelőzése céljából a fecskendőt fordítsa függőleges helyzetbe, nyílását fedje gézlappal, majd néhány pöcköléssel a buborékot távolítsa el, ezután zárja le zárókupakkal, hogy anaerob körülmények közt legyen a minta.
-
Inhomogenitás a mintában: ctHb értékeit befolyásolja, ezért vizsgálat előtt a mintát a fecskendő megforgatásával keverje össze.
-
Haemolizis a mintában: a K-koncentráció hamis emelkedését és Ca-koncentráció hamis csökkenését okozza. Oka lehet a vérminta kis lumenű tűvel történő, nagy erejű szívása, vagy ha alvadék keletkezett a vérvételi nyílásnál valamint a minta túl erős rázása.
-
Túl hosszú idejű tárolás: a vérsejtek metabolizmusa a levett vérmintában is folytatódik. A vérgáz paraméterek értékei a fecskendők műanyag falán keresztül történő diffúzió miatt is változnak.
-
Túl sok heparin alkalmazása: elektrolit, ctHb, pCO2 és metabolit paraméterek értékeiben a valós értékekhez képest alacsonyabb értéket kaphatunk, ezért javasolt száraz heparinnal előkezelt fecskendők használata, valamint kanülből történő mintavétel előtt az artériás kanül átmosó sóoldatának teljes eltávolítása egy másik fecskendőbe.
-
A mintavétel idejének rossz időzítése: átmenetileg instabil beteg esetén, a lélegeztetés paramétereinek változtatásakor és a mért paramétereket befolyásoló infúziók bekötésekor ne vegyen azonnal mintát, inkább várjon 20 percet, biztosítson nyugodt körülményeket és stabil ventillációt a mintavétel előtt.
-
Az artériás és a vénás vér keveredése: már ennek gyanúja esetén is vegyen le új mintát.
A vérgáz vizsgálat esetén alapvizsgálat a vérgázanalízis: pO2, pCO2, pH, standard bikarbonát, BE (Base Excess-bázis túlsúly) és az elektrolitok: Na, K, Cl. Kiegészítő vizsgálatok lehetnek respiratórikus zavarok esetén a laktát, arteriovenosus oxigénkülönbség (AVDO2), valamint metabolikus zavarok esetén a laktát, karbamid, kreatinin, vércukor.
|
paraméter |
normál értéke |
legfontosabb jellemzői |
|
pH érték |
7,35 – 7,45 |
A pH a hidrogénion aktivitás negatív logaritmusa. A pH-érték jelzi az acidaemia vagy alkalaemia mértékét, súlyosságát. Amennyiben a pH-értékkel összefüggésben a pCO2 értéke okozza az eltérést, úgy respiratorikus zavarról, ha a plasma HCO3– vagy standard bázisfelesleg okozza, akkor metabolikus problémával állunk szemben. |
|
artériás oxigén nyomás paO2 |
83-108 Hgmm |
A paO2 az oxigén parciális nyomása a vérrel equilibriumban lévő gáz fázisában. Magas és alacsony értékei hyperoxaemiát és hypoxaemiát jelentenek. Az artériás oxigéntenzió a tüdő oxigénfelvételét mutatja. |
|
artériás széndioxid nyomás paCO2 |
férfi:35-48 Hgmm nő:32-45 Hgmm |
A széndioxid nyomás a vérrel equilibriumban lévő gáz fázisban. Mért magas és alacsony értékei a vér hyper- vagy hypocapniáját jelzik. A paCO2 tükrözi, hogy kielégítő-e a pulmonális ventilláció. Ennek súlyossága és fennállásának időtartama a társult sav-bázis változások alapján ítélhető meg. |
|
Aktuális bikarbonát cHCO3– |
22-26 mmol/l |
A hidrogén-karbonát koncentrációja a minta plazmájában. A mért pH és pCO2 értékek segítségével a Henderson-Hasselbach egyenletből számoljuk ki. Emelkedett cHCO3– érték metabolikus alkalózis következménye, vagy respiratórikus acidózisra adott kompenzációs válasz. Csökkent értékei metabolikus acidózisban és kompenzációs mechanizmusként respiratórikus alkalózisban jelentkeznek. Mindig a pH-val és pCO2-vel összefüggésben kell értelmezni. |
|
Standard bikarbonát cHCO3-st |
22-26 mmol/l |
Egy 37 C0-on, 40 Hgmm pCO2, és 100 Hgmm pO2 nyomású gáz keverékével equilibriumban lévő vér plazmájában a hidrogén karbonát koncentrációja. A teljesen oxigenizált vér a sav-bázis status respiratórikus komponenseinek eliminálásra tett kísérlet. Ezen körülmények közt egy alacsony stcHCO3– metabolikus acidózisra, míg egy emelkedett metabolikus alkalózisra utal. Mindig a pH, pCO2 függvényében kell értékelni. |
|
Aktuális bázisfelesleg (Base excess-BE) |
+/- 2 mmol/l |
A titrálható bázis koncentrációja, amikor a vért erős savval vagy bázissal az aktuális oxigén nyomáson, 40 Hgmm-es pCO2-n, 37 C0-on 7,4-es pH-ra titráljuk. A bázisfelesleg a vér normális pufferbázis mennyiségétől való eltérés mmol/l-ben kifejezve. |
|
Puffer bázisok (buffer bases, BB) |
~ 48 mmol/l |
A vér teljes pufferkapacitása (hemoglobin, bikarbonát, plasma proteinek és foszfát). Mindig a pH, pCO2 függvényében kell értékelni. |
|
Standard bázisfelesleg SBE |
+/- 3,0 mmol/l |
Bázisfelesleg a teljes extracelluláris térben, melynek a vér kb. egyharmadát teszi ki. A puffer kapacitás az extracelluláris térben eltérő, ezért az SBE jobban jellemzi az in vivo bázisfelesleget, mint az aktuális BE. A SBE független a minta aktuális pCO2 értékétől, és jól jellemzi a sav-bázis állapot metabolikus összetevőinek változásait. |
|
Laktát koncentráció |
0,3-0,8 mmol/l |
Súlyos hypoxia hatására laktátacidózis alakul ki, de ugyanez figyelhető meg fizikai munkavégzés, izommunka, diabeteses krízisállapotok, sepsis esetén, görcsrohamok után. Az emelkedett laktát-koncentráció a beteg várható állapotának jó előrejelzője. |
|
Teljes haemoglobin koncentráció (ctHb) |
8-11 mmol/l |
A teljes haemoglobin koncentráció (desoxi, oxi, carboxi, met, sulfhaemoglobin) a vérben. Ez a potenciális oxigénszállító kapacitás, de az aktuális oxigénkapacitást az effektív haemoglobin határozza meg. Az artériás vér oxigénszállító tulajdonságait a haemoglobin mennyisége (ctHb), az oxigenizált haemoglobin frakció (FO2Hb) és az oxigénnyomás (pO2) határozza meg. Magas értékek tipikusan magas vérviszkozitásra utalnak. Az alacsony ctHb magában hordozza a szöveti hypoxia veszélyét. |
|
Artériás oxigén szaturáció sO2 |
95-99% |
Az sO2 az oxigenizált haemoglobin százalékban kifejezett értéke az oxigén szállítására alkalmas haemoglobinhoz viszonyítva. |
|
Anion rés (K+) (anion gap, AG) |
8-16 mmol/l |
a kationok (nátrium, kálium) és a mért anionok (klorid, bikarbonát) közötti koncentráció különbség. A plazmában nem mért anionokat, proteineket, organikus savakat, szulfátokat és foszfátokat tükrözi. Segítség lehet a metabolikus acidózis felállításában. Növekedett AG-vel jár: ketoacidózis, laktát acidózis, veseelégtelenség, valamint szalicilát, metanol, etilén glycol mérgezés. Csökkent AG-vel jár a hyponatremia és a plazmaproteinek csökkennése. |
Dr. Pápai Tibor